A magyar gazdaság jövője egyre inkább azon múlik, képes-e a növekedés új alapját a tudásra, a kutatásra és a vállalati innovációra építeni, ez volt az egyik legerősebb üzenete az InnoSummit 2026 konferencia nyitóelőadásainak. Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egyaránt arról beszélt, hogy a következő évek versenyképességi fordulata már nem az olcsó munkaerőn, hanem a magas hozzáadott értékű tudáson múlik.
A tudásalapú gazdaság felé történő elmozdulás, az innovatív vállalkozások megerősítése, valamint a kutatás és az egyetemek szerepének növelése került az InnoSummit 2026 konferencia nyitóelőadásainak középpontjába. A magyar gazdaság előtt álló egyik legfontosabb kérdés az, hogy sikerül-e az extenzív növekedési modellről egy termelékenységre, technológiára és tudásra építő pályára átállni.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nyitóbeszédében úgy fogalmazott: az innováció ott kezdődik, amikor valaki nem a körülményekre vár, hanem azt kérdezi, mit lehetne jobban, gyorsabban, olcsóbban vagy hatékonyabban csinálni. Véleménye szerint az ötlet önmagában még nem érték, az innováció valódi jelentését a megvalósítás adja.
Az MKIK elnöke szerint Magyarország gazdasága az elmúlt másfél évtizedben komoly eredményeket ért el, ugyanakkor elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a korábbi növekedési modell korlátai egyre inkább láthatóvá válnak. Nagy Elek ezt a közepes jövedelmi csapda klasszikus helyzeteként írta le, amelyből történelmi tapasztalatok szerint csak azok az országok tudtak kitörni, amelyek a tudásra, a technológiai fejlődésre és az innovációra építették új gazdasági stratégiájukat.
Példaként Szingapúrt, Izraelt, Írországot és Tajvant említette, amelyek nem a nyersanyagaik vagy az olcsó munkaerő révén lettek sikeresek, hanem azért, mert felismerték: a jövő versenyképessége az emberi tudáson és a kutatási kapacitásokon múlik.
A kamarai elnök arra is kitért, hogy a magyar nyertes középvállalatok esetében már most is jól látható az innovációs szemlélet gazdasági eredménye. Az általa idézett kutatás szerint ezek a cégek háromszor annyit fordítanak oktatásra és fejlesztésre, mint versenytársaik, kétharmaduknál külön csapat foglalkozik innovációval, és szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Emellett 70 százalékkal többet fizetnek munkavállalóiknak a nemzetgazdasági átlagnál, ami jól mutatja, hogy a magasabb hozzáadott érték mögött magasabb bérszint is megjelenik.
Nagy Elek
Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás
Nagy Elek szerint a szemléletváltás nemcsak a vállalatokat, hanem az államot is érinti. Magyarországon egy digitális, gyors és kiszámítható állam megteremtése lehetne az egyik legfontosabb középtávú lépés, amely jelentősen javíthatná a gazdaság termelékenységét. Ezzel összefüggésben a digitalizált ügyintézés, az adminisztráció csökkentése és a mesterséges intelligencia alkalmazása is kulcsszerepet kaphat.
Hosszabb távon ugyanakkor már egy olyan gazdasági szerkezetet vázolt fel, amelyben Magyarország nem pusztán termelési helyszín, hanem tudást és magas hozzáadott értékű termékeket exportáló ország lehet. Ennek feltételeként a műszaki és természettudományos végzettségűek számának jelentős növelését, valamint a kutatás-fejlesztési ráfordítások emelését nevezte meg.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság további bővülésének kulcsa már egyértelműen a termelékenység növelése. Ennek motorja a kutatásra és innovációra fordított források bővítése, illetve az a képesség, hogy minél több magyar vállalkozás váljon innovatívvá.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, 2040-re pedig a világ tíz legjobbja közé lépjen. Ezt több mutató is alátámaszthatja, mivel Magyarország a high-tech exportban, a kutatási tehetségek arányában és több tudományos teljesítménymutatóban is kedvező pozíciót foglal el.
A tárcavezető szerint ma a magyar vállalkozások egyharmada innovál, de a következő cél az, hogy 2030-ra már minden második hazai kkv innovatív legyen. Ennek támogatására a kormány 340 milliárd forintos innovációs pályázati forrást biztosít, valamint legalább 2500 vállalkozást kíván elérni különböző programokkal.
Hankó Balázs
Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás
Az elmúlt időszakban jelentős átalakítás zajlott le a kutatási és innovációs ökoszisztémában. A Neumann János Program keretében új finanszírozási, szervezeti és ösztönzési modellek jelentek meg, amelyek középpontjában a teljesítményalapú működés áll. A magyar kutatási hálózat finanszírozása jelentősen nőtt, és hosszabb távú, teljesítményhez kötött konstrukció jött létre. Emellett a kutatási pályázatok fókuszáltabbá váltak, a támogatási összegek nőttek, a doktori képzésekben pedig a gyakorlati kutatás és a vállalati együttműködések erősítése került előtérbe.
Hankó Balázs végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy nőtt a szabadalmi aktivitás, erősödtek a science parkok, valamint a technológiai transzferintézmények és startupokat támogató struktúrák is. A cél az, hogy az ötlettől a piaci megvalósításig vezető út szervezettebb, gyorsabb és kiszámíthatóbb legyen.
Peták István kutatóorvos, a Genomate Health alapítója saját pályáján keresztül mutatta be, hogy miként válhat egy tudományos felismerés nemzetközi jelentőségű innovációvá. Előadásában felidézte, hogy már 2003-ban Magyarországon történt meg az első olyan sikeres, személyre szabott célzott tüdőrák-kezelés, amely a modern precíziós onkológia egyik korai mérföldkövének számított. A kiindulópont az volt, hogy a daganatos betegek csak akkor kezelhetők valóban személyre szabottan, ha rendelkezésre állnak azok a diagnosztikai módszerek, amelyek képesek azonosítani a terápiás szempontból releváns genetikai eltéréseket.
Peták István szerint egy innovatív vállalkozás felépítéséhez nem elég az ötlet: elhivatottságra, erős csapatra és mentorokra is szükség van. Saját történetében ez vezetett előbb a KPS Diagnostics, majd az Oncompass, később pedig a Genomate Health létrejöttéhez.
Peták István
Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás
A kutatóorvos részletesen beszélt arról is, hogy a daganatok genetikai háttere jóval összetettebb annál, mint amit a korai diagnosztikai modellek kezelni tudtak. Míg kezdetben egy-egy génhiba azonosítása is áttörést jelentett, ma már világos, hogy egy tumorban egyszerre több genetikai eltérés is jelen lehet, ezek kombinációja határozza meg, hogy melyik terápia lehet valóban hatásos.
Ebből következően a klasszikus klinikai vizsgálati logika önmagában már nem elegendő, ezért vált szükségessé a számítógépes döntéstámogatás és a mesterséges intelligenciára épülő modellek fejlesztése. A Genomate Health célja éppen az, hogy olyan szoftveres megoldást kínáljon, amely képes az egyedi genetikai mintázatok alapján segíteni a megfelelő célzott terápia kiválasztását.
Peták István szerint a precíziós onkológia következő korszakában már nem pusztán az lesz a kérdés, hogy milyen gyógyszer érhető el, hanem az is, hogy melyik algoritmus tudja a legnagyobb valószínűséggel kiválasztani a beteg számára legjobb kezelést. Hosszabb távon az lehet a cél, hogy a klinikai döntéshozatalban a szoftveres támogatás ugyanolyan természetes legyen, mint ma a diagnosztikai vizsgálatok használata.
Forrás: economx.hu / Vermes Ádám
