AA

Új, esélyorientált gazdaságpolitikát várnak a német vállalatok

2023. november 07.

A vezető gazdaságkutató intézetek és a nagy nemzetközi gazdasági szervezetek (Európai Bizottság, OECD, IMF) által szeptember második és október első felében nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint

  • a német gazdaság teljesítménye – egyedüliként a fejlett ipari országok sorában – az idén 0,4-0,6 százalékkal elmarad a múlt évitől,
  • a jövő évre vonatkozóan pedig egyetlen olyan előrejelzés sem volt, mely szerint a GDP 1,5 százaléknál nagyobb mértékben meghaladná az ez évi teljesítményt. 

 

A berlini szövetségi kormány Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter által október elején bemutatott őszi előrejelzésében 2023-ra 0,4 százalékos visszaesést, 2024-re pedig 1,3 százalékos növekedést valószínűsít.  

 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet októberi, továbbá az ipari és kereskedelmi kamarák őszi konjunktúra-felmérésének eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői aktuális helyzetmegítélése és a következő hónapokra vonatkozó várakozásai összességében javultak, de Európa vezető gazdasági hatalma nagyon messze van attól, hogy érdemi fordulatról lehetne beszélni.

 

Az Ifo szerint októberben kis mértékben javult az üzleti légkör

 

A müncheni gazdaságkutató intézet 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint fél év folyamatos romlása után októberben pozitív irányú hangulatváltozás következett be a német gazdaság üzleti légkörében: az aktuális üzleti helyzet megítélése és a következő hónapokra vonatkozó várakozások összegzése alapján számított Ifo-index a szeptemberi 85,8-ról októberben 86,9 pontra emelkedett, de még nem érte el a júliusban számított 87,3 pontos értéket, az áprilisi 93,2 pontról nem is beszélve. 

 

Az üzleti légkörre számított jelzőszám két összetevőjét vizsgálva megállapítható, hogy  

  • a német gazdasági szereplők aktuális üzleti helyzetük alakulásával valamelyest elégedettebbek az augusztusban és szeptemberben tapasztaltnál, de az augusztus előtti, 90 pontot meghaladó szintet még messze nem érték el,
  • eközben a közeljövőre vonatkozó várakozásaikat illetően kevésbé pesszimisták annál, mint amilyen borúlátók a megelőző négy hónapban, azaz a június és szeptember közötti időszakban voltak, de kisebb-nagyobb mértékben elmaradnak az év első öt hónapjában mért 86,0 és 91,3 pont közötti értéknél.  

 

  1. sz. táblázat

Az üzleti légkörre számított Ifo-index alakulása 2022 október és 2023 október között

(Indexérték, 2015 = 100, szezonális hatásoktól megtisztítva)

 

 

22/10

22/11

22/12

23/01

23/02

23/03

23/04

23/05

23/06

23/07

23/08

23/09

23/10

Légkör

85,3

86,8

88,7

90,1

90,8

92,9

93,2

91,5

88,7

87,3

85,8

85,8

86,9

Aktuális helyzet

94,4

93,4

94,3

94,4

94,0

95,5

95,1

94,9

93,7

91,4

89,0

88,7

89,2

Üzleti várakozások

77,0

80,7

83,5

86,0

87,7

90,3

91,3

88,3

83,9

83,5

82,7

83,1

84,7

Forrás: ifo Konjunkturumfragen.

 

A főbb gazdasági ágazatok közül

  • a feldolgozóipar üzleti légkörére vonatkozó jelzőszám kis mértékben javult úgy, hogy az aktuális üzleti megítélése romlott, a közeljövőre vonatkozó szkepszis ugyanakkor kis mértékben mérséklődött, de „a rendelésállomány alakulása nehéz maradt”,
  • a szolgáltatási szektor üzleti légköre jelentősen javult, mivel mind a vállalatok aktuális üzleti helyzete, mind az üzleti várakozások megítélése javult, bár ez utóbbinál még vannak bizonyos kétségek; 
  • a kereskedelmi vállalatok üzleti légköre – főként a nagykereskedelem területén - romlott, mivel az érintett cégek az aktuális helyzet megítélését lefelé korrigálták, a következő hónapokra vonatkozó kilátásaikat illetően pedig még borúlátóbbá váltak; végül
  • az építőipar üzleti légköre pedig kis mértékben javult, ami az aktuális üzleti helyzet romlásából és a közeljövőre vonatkozó kilátások javulásából adódik, bár ezek a kilátások összességében továbbra is a „borúlátó” jelzővel jellemezhetők.

 

A müncheni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német exportőrök körében októberben kissé javult a hangulat. „Az exportipar várakozásai azonban továbbra is meglehetősen óvatosak" – figyelmeztetett Klaus Wohlrabe, az Ifo vállalati felmérésekért felelős vezetője. „Sok vállalat csökkenő versenyképességet lát a nemzetközi piacokon", fogalmazott a kutatásvezető.

 

 

 

 

Az októberi felmérés szerint csak néhány ágazat, mint a bőrárugyártók, az élelmiszeripari vállalatok és kisebb mértékben a vegyipar számít az export bővülésére, míg az iparágak többsége inkább a külföldi forgalom csökkenésére számít. Az autógyártók körében a pozitív és negatív válaszok többé-kevésbé kiegyenlítik egymást, míg a gép- és berendezésgyártásban és a villamosiparban számos vállalat a külföldi megrendelések hiányára panaszkodik.

 

Az ipari és kereskedelmi kamarák szerint a vállalatok kevesebb, mint hetede várja üzleti helyzete javulását 

 

Az ipari és kereskedelmi kamarák hagyományos, 24 ezer ipari, szolgáltató, kereskedelmi és építőipari vállalkozás megkérdezésén alapuló konjunktúra-felmérése során a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a németországi gazdaság- és telephelyi politika problémát jelent a saját fejlődése szempontjából. Azaz: „a gazdaságpolitikai keretfeltételeket a vállalatok 51 százaléka üzleti kockázatnak tekinti. Különösen riasztó, hogy ezt az értéket először mértük az iparban is" - mondta Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a felmérés eredményei október utolsó napjaiban tartott nyilvános bemutatásán.

 

Amely eredmények szerint a német vállalatok mindössze 13 százaléka számít arra, hogy a következő tizenkét hónapban javulni fog az üzleti helyzete, míg több mint egyharmaduk (35 százalék) romlással számol. „Egyelőre nem látjuk az önhordó fellendülés jeleit - épp ellenkezőleg: a vállalatok mind az ehhez szükséges beruházási, mind a foglalkoztatási terveiket lefelé módosították – ráadásul mindkettő a negatív tartományba került" - mondta Wansleben, utalva arra, hogy mind az üzleti- és exportvárakozások, mind a beruházási és foglalkoztatási tervek vonatkozásában sok esetben a helyzet romlását váró vállalatok kerültek többségbe.

 

„Tekintettel erre az összességében borús kilátásra, arra számítunk, hogy a német gazdasági teljesítménye az idén 0,5 százalékkal csökken, s jövőre is csak stagnálásra számítunk", figyelmeztetett a kamarai szervezet vezetője. A rossz gazdasági feltételek mellett strukturális és állandó kihívások terhelik a gazdaságot, mint a súlyos jelentős geopolitikai kockázatok, demográfiai változások, technológiai átalakulások, éghajlatváltozás és energiapolitika.

 

A felmérésben található „számok és a rossz hangulat ellenére azonban egy üzenet fontos számunkra: Németországnak megvan az esélye, hogy jobban menjen. A vállalkozások azt kívánják, hogy a politikusok egyszerűen nyomják meg az újraindítás gombot, és használják ki a meglévő lehetőségeket. Termelékenyebbé és innovatívabbá kell válnunk" - figyelmeztetett Wansleben, aki szerint a gazdaság szereplőinek „politikai támogatásra és kevesebb bürokratikus követelményre”, azaz „új, esélyorientált gazdaságpolitikára van szükségük”.

 

  1. sz. táblázat

A német gazdaság fontosabb jelzőszámai a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák őszi konjunktúra-felmérése alapján

Megnevezés (változás)

2022. évi tény

2023. évi várható

2024. évi előrejelzés

Bruttó hazai termék

1,8 %

-0,5 %

0,0 %

Magánfogyasztás

3,9 %

-0,5 %

1,0 %

Állami fogyasztás

1,6 %

-1,5 %

0,5 %

Bruttó beruházások

0,1 %

0,5 %

-0,6 %

  • Gépek, berendezések

4,0 %

3,5 %

0,5 %

  • Egyéb felszerelések

-0,7 %

0,0 %

2,0 %

  • Építési tevékenység

-1,8 %

-1,0 %

-2,0 %

Áru- és szolgáltatás-export

3,3 %

-0,5 %

1,0 %

Áru- és szolgáltatás-import

6,6 %

-1,5 %

1,0 %

Foglalkoztatottak száma

+612 ezer

+300 ezer

+50 ezer

Fogyasztói árak

6,9 %

6,2 %

3,0 %

 

Forrás: DIHK Konjunkturumfragen 2023 Herbst

 

Egyelőre azonban a vállalatok aktuális helyzetmegítélése „felhősödik”, írják a felmérés eredményeit összegző tanulmányban a kamarai szakértők. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatása továbbra is nyomasztja a vállalkozásokat, amit tovább súlyosbítanak a magas költségek és a megemelkedett kamatlábak, valamint olyan strukturális kihívások, mint a szakképzett munkaerő hiánya, az energetikai átállás és a túlzott bürokrácia.

 

Ráadásul nincsenek pozitív impulzusok a külkereskedelemből sem – a világgazdaság fejlődése lassú, a geopolitikai bizonytalanságok pedig tovább fokozódnak.

 

Mindezek alapján és ellenére – szemben a legutóbbi, kora nyári hasonló felmérésben számított 34 százalékkal – tízből három vállalat (30 százalék) még mindig „jónak” minősíti a jelenlegi üzletmenetet, ezzel szemben a helyzetüket „rossznak” értékelő vállalatok aránya érezhetően, 15-ről 21 százalékra emelkedett. Így a helyzetüket jónak és rossznak megítélő vállalatok különbsége a korábbi 19-ről 9 százalékpontra mérséklődött, jóval elmaradva a sokéves 21 százalékpontos átlagtól.

 

Ez a borúlátás az egész gazdaságra, illetve az összes vállalati nagyságra kiterjed.  Ezen belül azonban a 200 és 1000 fő közötti létszámot foglalkoztató közép- és kisvállalkozások helyzete nagyobb mértékben romlott, mint az 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztató nagyvállalatoké.

 

Az aktuális üzleti helyzet romlása különösen markáns az ipari vállalkozások körében: az üzleti helyzet „rossz” voltát jelző iparvállalatok aránya a kora nyári 16-ról 26 százalékra emelkedett, miközben az üzleti helyzetüket a „jó” jelzővel minősítőké a korábbi 35-ről ugyancsak 26 százalékra mérséklődött. Az ebből adódó nulla százalékpontos különbség sokkal kedvezőtlenebb a +23 százalékpontos sokéves átlagnál.  Az iparban az új megrendelések volumene továbbra is alacsony, miközben az energia-, az előgyártmány-beszerzési, a hitel- és a munkavégzéshez kötő bérköltségek és járulékok magasak, sőt tovább emelkedtek.

 

A vállalatok üzleti várakozásai érezhetően romlottak. A nagyfokú bizonytalanságérzet, a lassú növekedés és a német gazdaság gyöngeségei mind-mind elhomályosítják az üzleti tevékenység közeljövőjével kapcsolatos kilátásokat. Emellett olyan, az aktuális üzleti helyzet megítélését is negatívan érintő strukturális problémák, mint a szakképzett munkaerő hiánya, az emelkedő munkaerőköltségek és a tartósan magas energia- és nyersanyagárak szintén nagy aggodalmakat okoznak a vállalatoknak. Ehhez jön a bürokratikus terhek súlyosbodásának a vállalkozói tevékenységet fékező hatása.

 

A negatív üzleti várakozásokat jelző vállalatok száma így ismét egyértelműen meghaladja a pozitív várakozásokkal rendelkezőkét. A vállalatok több mint egyharmada (35 százalék, szemben a kora nyári 23 százalékkal) arra számít, hogy üzletmenete romlani fog a következő tizenkét hónapban, s csak 13 százalékuk, (szemben a kora nyári 18 százalékkal) számít jobb üzletmenetre. Így a várakozásaik romlását és javulását váró vállalatok különbsége 5-ről 22 százalékpontra emelkedett, azaz tovább romlott. 

 

A vállalati méreteket tekintve a 200 és 1000 fő közötti létszámot foglalkoztató közép- és kisvállalkozások az átlagnál sokkal borúlátóbbak, ezzel szemben az 1000 főnél nagyobb létszámú nagyvállalatok, amelyeknél talán könnyebb a kockázatok diverzifikálása, az átlagnál kevésbé pesszimisták. 

 

Az iparvállalatok körében egyre nagyobb az aggodalom a belföldi kereslet alakulása miatt. Emellett sokan érzik úgy, hogy a túlzott bürokrácia is gátolja őket. A gazdaságpolitikai keretfeltételekből adódó üzleti kockázatokra panaszkodó vállalatok aránya a korábbi 42-ről 51 százalékra ugrott. Emellett az energiaárak és a munkaerőköltségek, valamint a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is súlyos problémát jelent sok ipari vállalat számára. Mindezek együttes hatására tízből négy iparvállalat (39 százalék, szemben a kora nyári 23 százalékkal) negatív üzleti várakozásokkal számol, míg a pozitív üzleti várakozásokat táplálók aránya a kora nyári 17-ről 13 százalékra csökkent.

 

A német gazdaság fejlődése különösen nagy mértékben függ a világgazdasági feltételek alakulásától, így a világgazdaság lendületének az év folyamán jelentkező lassulása a német iparvállalatok exportvárakozásai visszafogottságában is kifejezésre jut. Ezek szerint a felmérésben részt vevő iparvállalatok egyharmada (33 százalék, szemben a nyár eleji 22 százalékkal) az elkövetkező tizenkét hónapban exportforgalma visszaesésével számol, 18 százaléka (a kora nyári 23 százalékkal szemben) exportforgalma növekedésére, míg minden második vállalat (49 százalék) stabil exportforgalomra számít.

 

Jóllehet a nemzetközi ellátási láncok stabilizálódtak, az energia- és nyersanyagárak, valamint az inflációs ráták - bár magas szintről – csökkennek, az egyes fontosabb értékesítési piacokon jellemző magasabb kamatlábak, a kínai gazdasági gyöngélkedése és a geopolitikai kockázatok nagyban megterhelik a német vállalatok külföldi üzletmenetét.

 

A felmérésben részt vevő vállalatok 42 százaléka kockázatot lát az alacsony külföldi keresletben, (ami 9 százalékponttal magasabb a kora nyári 33 százaléknál). Az üzleti kockázatok hasonlóan magas szintre értékelésére legutóbb 2021 elején volt példa. Olyan fontos exportágazatokban, mint az autóipar és a gép- és berendezésgyártás, a külföldről érkező megrendelések az előző évi szint alatt vannak. Az árfolyam-ingadozás kockázata, amely tervezési bizonytalanságot eredményez a nemzetközi üzletmenetben, háttérbe szorult más kockázatokkal szemben, ezt a vállalatok már csupán 4 százaléka említi kockázati tényezőként.

 

A kamarai felmérésnek a vállalatok beruházási szándékairól szóló fejezete bevezetőjében a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők fontosnak tartják ismételten hangsúlyozni, hogy a magas energiaárak és a gazdasági környezetben mutatkozó kihívások nagyfokú terhet jelentenek a vállalkozások számára, s jelentősen visszafogják azok beruházási hajlandóságát. Az őszi felmérés szerint (a kora nyári 29 százalékkal szemben) a vállalatok csupán 24 százaléka tervezi beruházásai bővítését, miközben majdnem egyharmaduk, 31 százalékuk csökkenteni kívánja azokat. A beruházási tevékenységük bővítését, illetve csökkenését vállalatok arányának változása – számos más összehasonlításhoz hasonlóan - egyértelmű romlást mutat a kora nyári felméréshez képest.  

 

Ezen belül (és ezek ellenére) az 1000 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok körében még mindig többségben vannak a beruházásaik bővítését tervező vállalatok, miközben a kis- és középvállalatok körében a beruházásaik csökkenését tervező vállalatok kerültek többségbe. 

 

A romló üzleti helyzet és a jelentősen borúsabb üzleti várakozások most már a vállalatok foglalkoztatási szándékára is kihatnak. A szakképzett munkaerő hiányának magas szintje ellenére többségbe kerültek a létszám-csökkenést tervező vállalatok a foglalkoztatottak számának növelését tervezőkkel szemben. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak számának csökkenését jelzők aránya a kora nyári 13-ról 22 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak számának növelését tervezőké 17-ről 13 százalékra mérséklődött és létszámcsökkenést jelzők kerültek többségbe.

 

Ezen belül az iparvállalatok körében a létszámbővítést tervező vállalatok aránya a kora nyári 19-ről 14 százalékra szintén mérséklődött, miközben a létszámcsökkenést jelzőké 17-ről 26 százalékra emelkedett. A foglalkoztatási várakozások csökkenése különösen az olyan energiaigényes területeken jellemző, mint a fémmegmunkálás és -feldolgozás, az üveg-, kerámia- és kőfeldolgozóipar. Ezen ágazatok vállalatai a szakképzett munkaerő hiányát ma már sokkal ritkábban említik üzleti kockázatként, mint korábban. Az autóiparban a vállalatok nem csak a szerkezetváltás, az elektromos meghajtású autók térnyerése miatt számítanak a foglalkoztatás csökkenésére, hanem abban a világgazdaság lassú növekedése is szerepet játszik.

 

A kamarai felmérés hagyományos struktúráján túlmenően – aktuális üzleti helyzet, üzleti várakozások, exportkilátások, beruházási és foglalkoztatási tervek – annak kiemelt témaköre a német gazdaság szereplői által leküzdendő üzleti kockázatok leltárba vétele.

 

  1. sz. táblázat

A legfontosabb üzleti kockázati tényezők az egyes fő gazdasági ágazatokban az ipari és kereskedelmi kamarák 2023 őszi konjunktúra-felmérésében, (több válasz lehetséges volt, zárójelben a korábbi, 2023 kora nyári felmérés adatai)

 

 

Ipar

Építőipar

Kereskedelem

Szolgáltatások

1.

71 % (76 %) energia- és nyersanyagárak

66 % (72 %) energia- és nyersanyagárak

65 % (60 %)

belföldi kereslet

60 % (62 %)

szakképzett munkaerő

hiánya

2.

64 % (50 %) belföldi kereslet

64 % (70 %) szakképzett munkaerő hiánya

62 % (66 %)

energia- és nyersanyagárak

55 % (58 %)

energia- és nyersanyagárak

3.

57 % (63 %) szakképzett munkaerő hiánya

58 % (47 %) belföldi kereslet

52 % (43 %) gazdaságpolitika

53 % (52 %) munkavégzéssel összefüggő költségek

4.

55 % (56 %) munkavégzéssel összefüggő költségek

52 % (53 %) munkavégzéssel összefüggő költségek

51 % (51 %) munkavégzéssel összefüggő költségek

51 % (44 %) gazdaságpolitika

5.

51 % (42 %) gazdaságpolitika

48 % (39 %) gazdaságpolitika

50 % (53 %) szakképzett munkaerő

hiánya

45 % (40 %) belföldi kereslet

Forrás: DIHK Konjunkturumfrage 2023 Herbst

 

A felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a német vállalatok körében nagyfokú bizonytalanság uralkodik. Egyes területeken növekedtek az üzleti tevékenységet sújtó kockázatok, miközben a már korábban meglévő kihívások említésre méltó nagyságrendben alig mérséklődtek. Nem csak konjunkturális kockázatokról, a bel- és külföldi kereslet csökkenéséről van szó, hanem olyan strukturális problémák is nagy kihívást jelentenek, mint a szakképzett munkaerő hiánya vagy az energia- és finanszírozási költségek magas szintje.

 

Az energiaárak a múlt évhez képest mérséklődtek, de az árszínvonal még mindig egyértelműen a válság előtti szinten van, s hosszabb távon is magasabb árszintből kell kiindulni. Emellett az ellátási helyzet továbbra is bizonytalan, különösen a következő tél tekintetében. Mindent egybe vetve a vállalatok továbbra is az energia- és nyersanyagárakat nevezték a legfontosabb kockázati tényezőnek, jóllehet ezen vállalatok aránya a kora nyári 65-ről 61 százalékra, ezen belül az iparban 76-ról 71 százalékra mérséklődött.

 

Az iparon belül olyan előgyártmány-gyártóknál, mint az üveg-, kerámia- és kőmegmunkálás 88-ról 80, a fémtermelőknél és -megmunkálók körében 83-ról 79, a vegyiparban 82-ről 74 százalékra mérséklődött a magas energia- és nyersanyagárakat kockázati tényezőként megnevező vállalatok aránya.

 

Az energiaárak magas szintje folytán a mezőgazdasági termékek termelői árai is emelkednek, melynek következtében az élelmiszer- és takarmánygyártók a korábbi felmérés során jelzett 89 százalékkal szemben még mindig 82 százaléka kockázati tényezőnek nevezte meg a magas energiaárakat.  

 

A tartósan magas energiaárak olyan építési anyagok előállítását is sújtják, mint a cement, az üveg, a gipsz vagy acél. Ezen termékek árai még mindig a válság előtti szint felett vannak, jóllehet néhány hónap óta enyhül a magas energiaárak által táplált feszültség. Így az építőipari vállalatok körében az energia- és nyersanyagárak magas szintjét, mint kockázati tényezőt megnevező vállalatok aránya 72-ről 66 százalékra mérséklődött, miközben a szakképzett munkaerő hiányát kockázati tényezőként megnevező építőipari vállalatok aránya 64-ről 70 százalékra emelkedett.

 

Hasonló jelenség figyelhető meg a kereskedelemben is, ahol az energia- és nyersanyagköltségek (62 százalék), mint elsőszámú kockázati tényező helyére a gyöngélkedő belföldi kereslet (65 százalék) került. A szolgáltatási tevékenységet végzők körében az energia- és nyersanyagárak magas szintje szintén a második helyre a kockázati tényezők sorában (55 százalék), mert a szakképzett munkaerőhiány megelőzi azt (60 százalék).

 

A gazdaságnak a szakemberhiányból adódó konjunkturális gyöngélkedése alig mérséklődik. Mindent egybe vetve a felmérés során megkérdezett minden öt vállalatból három, (egész pontosan 58 százalék) kockázati tényezőnek nevezte meg a szakemberhiányt, s ez alig marad el a kora nyári 62 százalékos mutatónál. Ami azt jelenti, hogy a szakemberhiány a magas energia- és nyersanyagárak után a német gazdaság egészének második legfontosabb kockázati tényezője és – figyelembe véve a társadalom elöregedését – tartósan az is marad.

 

Amit a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok már a kora nyári felmérés során elsőszámú kockázati tényezőnek neveztek, de – mint már utaltunk rá – az építőiparban a kedvezőtlen konjunkturális helyzet ellenére a szakemberhiányt mint kockázati tényezőt megnevező vállalatok aránya még mindig eléri a 64 százalékot. A másik két fő gazdasági ágazat közül – mint már szintén említettük - a szakemberhiányt más kockázati tényezők, mint a bel- és külföldi kereslet hiánya és a magas energia- és nyersanyagárak a kereskedelemben az ötödik, az iparban a harmadik helyre szorítják a kockázati tényezők sorában. 

 

A gazdaságpolitikai keretfeltételek egyre nagyobb terhet jelentenek a vállalatok tevékenységére: a kora nyári 43-ról 51 százalékra emelkedett az ezt kockázati tényezőként megnevező vállalatok aránya, s ez alig marad el a 2020 kora nyarán, a koronavírus-járvány tetőzése idején mért adatnál. A gazdaságpolitikai keretfeltételek, mint kockázati tényezők sorában a leggyakrabban a bürokrácia került említésre, (ezen vállalatok aránya 35-ről 38 százalékra emelkedett), míg további gazdaságpolitikai kockázatokat többek között az inflációban, az adókban és a kamatok alakulásában látnak a vállalatok.  

 

Olyan tényezők, mint a gazdaság általános gyöngélkedése, a magas infláció és az emelkedő kamatok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a belföldi kereslet alakulására, mint kockázati tényezőre tekintsenek a vállalatok, (ezen cégek aránya egyébként a kora nyári 46-ról 53 százalékra emelkedett).

 

A fogyasztásnak az infláció miatti visszatartása már hónapok óta sújtja a kereskedelmet, ahol a belföldi kereslet alakulását, mint kockázati tényezőt megnevező vállalatok aránya a kora nyári 60-nal szemben az őszi felmérés során elérte a 65 százalékot. Ezen túlmenően a feldolgozóiparban ugrás-szerűen, 50-ről 64 százalékra emelkedett azon vállalatok aránya, amelyek a belföldi kereslet csökkenését kockázati veszélyként tartják, miközben a magas kamatok a magánlakásépítésben jeleskedő építőipari vállalatokat hozták olyan helyzetbe, hogy az ő körükben a koranyári 50 helyett 64 százalékra emelkedjen a belföldi keresletet kockázati tényezőnek nevező vállalatok aránya. Ellentétben a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatokkal, ahol ez az arány csupán 45 százalék, (ámbátor a kora nyári felméréskor még csak 40 százalék volt).

 

A külföldi kereslet kedvezőtlen alakulását az exportban érdekelt iparvállalatok 42 százaléka nevezte kockázati tényezőnek, szemben a kora nyári 33 százalékkal és a 39 százalékos sokéves átlaggal.

 

Budapest, 2023. október 29.

Készítette:  

Juhász Imre
korábbi külgazdasági szakdiplomata
volt nagykövetségi tanácsos

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Elkészült az MKIK Közgazdasági Igazgatóságának 2023/III. negyedéves Gazdasági Tájékoztatója.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!