Egy, az ágazat 113 vállalata, részben pótkocsik, felépítmények és autóbuszok középméretű gyártói, továbbá járműipari beszállítók körében a közelmúltban végzett reprezentatív felmérés november első napjaiban nyilvánosságra hozott eredményei szerint a német autóiparban megerősödött a beruházások külföldre történő kihelyezésének szándéka.
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke szerint a felmérésből „egyértelműen kiderül, hogy a németországi autóipari középvállalkozások rendkívüli mértékben szenvednek a túlzott bürokrácia és a magas energiaköltségek miatt. Az a tény, hogy egyre több vállalat helyezi át a beruházásait külföldre, figyelmeztető jel Berlin számára! Ellenintézkedéseket kell tennünk, és a szabályozás apró változtatásait hosszú távú stratégiákkal kell felváltanunk a nagyobb versenyképesség érdekében."
"Németországnak ipari központnak kell maradnia"
A felmérés eredményei megerősítik a Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter által a közelmúltban nyilvánosságra hozott ipari stratégiában megfogalmazott cselekvési szándékokat, amelyek az ipar átalakulásának támogatásához, valamint a stratégiai szuverenitás és a nemzetközi versenyképesség javításához szükségesek. Azok „nem maradhatnak csupán a szándéknyilatkozatok szintjén, hanem Berlinnek végre intézkedéseket kell hoznia az ipar számára az áram árának csökkentése és a vállalatok nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében. Németországnak ipari központnak kell maradnia" – fogalmazott a VDA elnöke.
A felmérés során a vállalatok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a bürokrácia erősen vagy nagyon erősen megterheli őket. Ez már a korábbi felméréseknél is a vállalatok egyik legnagyobb terhe volt, de ennek súlyossága korábban sosem érte el a mostani felmérés mutatóját, (februárban 62, májusban 72 százalék volt). Sok vállalat panaszkodik arra, hogy az értéket nem teremtő kötelezettségek által támasztott terhelés egyre nő, lekötve a rendelkezésére álló kapacitásokat és egyben magas költségeket okozva. Ráadásul a közigazgatásban a vállalatok tevékenységét befolyásoló folyamatok gyakran időigényesek és bonyolultak, s hiányoznak az egyszerű és mindenekelőtt a digitális megoldások.
A felmérés másik tanulsága: az energiaköltségek - különösen a villamos energia magas árszínvonala - továbbra is az egyik legsúlyosabb kihívást jelentik a németországi autóipari vállalkozások számára. A felmérés során a válaszadó vállalatok 71 százaléka állította azt, hogy a magas villamosenergia-árak erősen vagy nagyon erősen megterhelik őket. S bár a helyzet az elmúlt fél év során némileg enyhült, (minthogy ez az arány februárban még 82, májusban pedig 74 százalék volt, a tendencia pedig ebből adódóan enyhén csökkenő), tízből jó hét vállalat még mindig szenved a magas áramár miatt. A gázárak magas szintje a vállalatok 59 százalékának jelent erős vagy nagyon erős kihívást, (a februári 73 és a májusi ugyancsak 59 százalék után).
Az üzleti kihívások sorában nagyobb szerepet kap a rendelésállomány alakulása: míg ugyanis májusban a vállalatok 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a megrendelések hiánya csak kisebb kihívást jelent, vagy egyáltalán nem jelent kihívást, addig a mostani felmérésben már csak 22 százalék nyilatkozott így. Ezzel szemben 41 százalék mondta azt, hogy a megrendelések hiánya komoly vagy nagyon komoly kihívást jelent (a február 21 és a május 31 százalékot követően), ami a gazdasági környezet kedvezőtlen állapotát, azaz a rendelésállomány romló alakulását tükrözi.
A felmérés eredményei azt is megmutatják, hogy a vállalatok számottevő része továbbra is beruházásai kihelyezésével gondolatával foglalkozik. Számokban kifejezve: ez idő szerint több mint minden harmadik vállalat (35 százalék) tervezi a beruházásai külföldre történő áthelyezését, (szemben a február 22 és a májusi 27 százalékkal), míg további 14 százalék a beruházási szándékai törlését tervezi. Ezzel szemben mindössze 1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel növelni kívánja németországi beruházásait. A termelés áthelyezésének főbb térségei az Európai Unió többi tagországa, Ázsia és Észak-Amerika (ebben a sorrendben).
A németországi beruházási tevékenységet elsősorban az értékesítés aktuális helyzete és a jövőre vonatkozó várakozások befolyásolják, amit a felmérésben részt vevő vállalatok 27 százaléka jelölte meg a beruházási tevékenység legnagyobb akadályaként. A vállalatok 16 százaléka számára az energiaárak, 15 százalék számára pedig a bürokrácia és a szabályozás sűrűsége fékezi a németországi beruházásokat.
A következő évre minden negyedik vállalat (25 százalék) a jelenlegi helyzethez képest romlással számol. Ezzel szemben 16 százalék várja helyzete javulását. Tízből nagyjából hat vállalat (59 százalék) 2024-ben nem számít helyzete érdemi változására.
Ennek fényében a munkaerő- és szakmunkáshiány kevésbé érezteti hatását, mint a közelmúltban: a szakképzett munkavállalók hiányától szenvedő vállalatok aránya a februári 78 és a májusi 85 százalékról 71 százalékra mérséklődött. S míg májusban még a vállalatok 57 százaléka keresett munkavállalókat németországi telephelyeire, addig ez az arány októberre 43 százalékra csökkent. Ezzel összhangban míg májusban a válaszadók 19 százaléka tervezte a németországi létszáma csökkentését, októberben már a cégek kereken két ötöde tett ilyen értelmű nyilatkozatot.
Az Ifo szerint romlik az autóipar ágazati légköre
A müncheni gazdaságkutató intézet az autóipari vállalatok körében készített felmérés legfrissebb eredményei szerint az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám a szeptemberi -14,6 pontról -16,1 pontra esett vissza.
„A német autóipari vállalatok aktuális üzleti helyzetüket egyértelműen rosszabbnak tartják, mint egy hónappal korábban”, fogalmazott Anita Wölfl, az intézet ipargazdasági és új technológiák központjának szakreferense. Az aktuális helyzet megítélésére vonatkozó, november első napjaiban nyilvánosságra hozott indikátor a szeptemberi 20,3-ról 9,2 pontra süllyedt; ezzel szemben az üzleti légkör másik komponensét jelentő üzleti várakozások kis mértékben javultak. Megjegyezve, hogy ez a javulás viszonylagos, mert továbbra is alacsony szinten van: a rendelés teljesítése átlagos idejének a 7,5-ről 6,2 hónapra történő csökkenése ellenére -44,0 pontról -38,4 pontra emelkedett.
„Az autóiparban a rendelések beérkezése és azok teljesítése közötti időszak hosszabb idő átlagában még mindig elég hosszú" – mondta az Ifo szakértője. Emellett az ősszel jóval kevesebb vállalat látta úgy, hogy a megrendelések hiánya következtében fékeződne a termelés, mint azt a korábbi, júliusi adatfelvételkor állították.
Az autóiparban jelentkező képzési igények és azok teljesítése meghaladja a többi ágazatét
Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által november elején nyilvánosságra hozott, „Az autóipar továbbképzési szükségletei az átalakulás során” („Weiterbildungsbedarfe der Automobilindustrie in der Transformation”) címmel megjelent tanulmány szerint „az ökológiai és digitális átalakulás következtében a német gazdaság nagy része, főként az iparra összpontosítva jelenleg nagy átalakuláson megy keresztül. Ebbe – magától értetődően - az az autóipar is beletartozik, amely központi szerepet játszik a német gazdaságban.
Sőt! – a kölni gazdaságkutató intézet 914 ipari, ezen belül 170 autóipari vállalat döntéshozói megkérdezésén alapuló felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az autóipart más ágazatokhoz képest jóval régebben és az ipari átlagot meghaladó mértékben érinti az ökológiai és digitális átalakulás.
A felmérés során az autóipari vállalatok 71,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ökológiai és digitális átalakulás érinti őket. Ezen belül 60,6 százalékuk válaszolta azt, hogy ez évek óta jellemző, míg 10,9 százaléknál a közelmúltban jelentkezett az átalakulás igénye. (Lásd: mellékelt grafikon)
Az ökológiai és digitális átalakulás által érintett vállalatok aránya a kölni IW gazdaságkutató intézet tanulmánya alapján
.png)
Ez – magát az autóipart is beszámítva - csaknem 10 százalékkal meghaladja az összes ágazat átlagát, ahol a változás által már érintett vállalatok aránya 62,5, (ezen belül az ökológiai és digitális átalakulás által évek óta érintett vállalatok aránya 48,5, míg az átalakulás által a közelmúltban megérintett vállalatok aránya 14,0) százalék.
A felmérés során az abban részt vevő összes vállalat csaknem 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a belátható jövőben őt is érinti az ökológiai és digitális átalakulás, ezen belül az autóiparban ez az arány 14,4 százalék.
Ettől lényegesen nagyobb a különbség az ökológiai és digitális átalakulás által nem érintett vállalatok aránya: az ipari átlag 23,8, (ezen belül az egyéb ágazatok esetében 24,8) százalék, míg az autóiparban jó 10 százalékkal alacsonyabb, alig haladja meg a 14 százalékot.
Az autóiparban jelentkező továbbképzési szükséglet megfelelő kielégítése meghatározó jelentőségű az átalakulási folyamat sikeres kezelésében. Ezek az igények mind a személyes és szociális készségek (soft skills), mind a szakmai készségek (hard skills) területére kiterjednek. Ezzel összefüggésben a felmérésben részt vevő autóipari vállalatok 80,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a továbbképzés számukra elengedhetetlen az ökológiai és digitális átalakulás kihívásai sikeres kezelésében, miközben más ágazatok esetében ez az arány csak 68,9 százalék.
A vállalati méret nagyságát tekintve –
- a közép- és kisvállalkozások kisebb köre lát továbbképzési igényt a „puha készségek” (soft skills) területén, mint amennyire az a nagyvállalatokra jellemző, ezzel szemben
- a „szakmai kompetenciák” (hard skills) tekintetében a továbbképzés szükségessége a „puha készségeknek” való megfelelés igényéhez képest jóval több vállalat válaszában jelenik meg úgy, hogy nincs markáns
különbség az érintett autóipari vállalatok (81,9 százalék) és más ágazatokhoz tartozó vállalatok (80,5 százalék) arányában, illetve a nagy- és a közép- és kisvállalkozások csoportja között.
Bár a vállalatok tudatában vannak a továbbképzésnek a versenyképesség biztosításában és erősítésében betöltött szerepével, a felmérés tapasztalatai szerint sokan mégsem szerveznek vagy ajánlanak értelmes és hasznos továbbképzéseket. Egyes vállalatok olyan akadályokkal konfrontálódnak, amelyek megnehezítik, sőt akár meg is hiúsítják a továbbképzések megszervezését végrehajtását.
Ezek során kiemelt szerepet játszik a rendelkezésre álló időbeni lehetőségek korlátozott volta és a személyi feltételek hiánya. E tekintetben a digitális és ökológiai változás által érintett vállalatok több mint 80 százaléka jelzett nagy vagy közepes akadályokat úgy, hogy ebben nincsenek rendszerszerű különbségek az autóipar és más ágazatok vállalatai között.
A strukturális változások által érintett vállalatok több mint 55 százaléka akadályként jelölte meg a munkatársak hiányzó motiváltságát. Ezen túlmenően az autóiparban tevékenykedő vállalatok csaknem 28 százaléka nevezte meg korlátozó tényezőként a továbbképzés költségeit, (megjegyezve, hogy ez azonban jóval alacsonyabb, ha úgy tetszik, kedvezőbb más ágazatok 37 százalékos arányánál).
Az IW tanulmánya szerint a vállalatok általában részletes elképzelésekkel rendelkeznek arról, milyen intézkedések segíthetnek a továbbképzéssel kapcsolatban felmerülő akadályok leküzdésében. A megkérdezett vállalatok közel három ötödének igényeit más vállalatokkal való kapcsolatépítő találkozókkal, illetve a mások által szervezett továbbképzésben való részvétel pénzügyi támogatásával lehet kielégíteni. A multiplikátorokkal folytatott együttműködéssel, továbbá olyan más formákkal is mérsékelhetők a továbbképzés akadályai, mint például a célzott tanácsadások.
Az autóipari vállalatok sokkal gyakrabban állnak kapcsolatban vállalkozásfejlesztési ügynökségekkel (35,3 százalék) és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökséggel (23,7 százalék), mint más ágazatok vállalatai (21,6, illetve 8,5 százalék). A kölni gazdaságkutató intézet által készített felmérés tapasztalatai megerősítik, hogy az ágazatspecifikus információkat célzottan kell eljuttatni a vállalatokhoz, támogatandó őket a továbbképzés előtt álló akadályok leküzdésében és a különféle továbbképzési igények kielégítésében.
Budapest, 2023. november 13.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagyköv. tanácsos