Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A német érdekeltségű kamarai szervezetek felmérése a világgazdaságról

2022. november 22.

A nemzetközi piacokon tevékenykedő vállalatok a világ szinte minden pontján komoly kihívásoknak vannak kitéve a maguk üzleti környezetében. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a gazdasági kilátások a világ számos térségében jóval kevésbé borúlátók annál, mint azok Európában, s azon belül az Európai Unió vezető hatalmának számító Németországban tapasztalhatók.

A világ országaiban működő vegyeskamarai hálózat által több mint 3100 külföldön tevékenykedő német vállalat körében október 4. és 23. között végzett felmérés november közepén nyilvánosságra hozott eredményei alapján egyértelmű, hogy a világgazdaság – a felmérés eredményeit összegző tanulmány szerzői megfogalmazását idézve – „fagyos tél előtt áll”. Ennek okai pedig az orosz vezetés által Ukrajna ellen indított háború gazdasági következményei, valamint a kínai vezetésnek a koronavírus-járvány teljes felszámolását célzó ún. nullszaldós politikája.

A válaszadó cégek 41 százaléka az ipari és építőipari szektorból, 36 százaléka a szolgáltatási ágazatban, további 23 százalékuk kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat. A foglalkoztatottak létszámát tekintve a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok aránya 47, a 100 és 1000 fő közöttieké 26, az 1000 főt meghaladó nagyságúaké pedig 27 százalék.

A felmérésben részt vevő csaknem minden második német érdekeltségű vállalat (egész pontosan 47 százalékuk) gazdasági visszaesésre számít a maga működési viszonylatában, ami 10 százalékponttal magasabb, azaz rosszabb a legutóbbi, ez év áprilisi felmérés során mértnél. Ennél többen, (akkor a felmérésben részt vevő vállalatok 65 százaléka) csak 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor számítottak a gazdaság lassulására. Ezzel szemben – a tavaszi 21 százalékkal szemben – csak 17 százalék számít arra, hogy a következő tizenkét hónapban javulni fog a fogadó ország gazdasága.

Míg különösen az euró-övezet országaiban romlanak a kilátások, (a konjunkturális feltételek javulására ott a vállalatok csupán 12 százaléka, romlástól viszont 53 százalék tart), az ázsiai és csendes-óceáni térségben (Kína kivételével), Afrikában, a Közel- és Közép-Keleten, továbbá mind Dél- és Közép-Amerikában, mind pedig Észak-Amerikában jóval kisebb a pesszimista német érdekeltségű vállalatok aránya. (Bár Afrika, továbbá a Közel- és Közép-Kelet kivételével ezekben a térségekben is a konjunkturális feltételek romlására számítók vannak többségben). Kínában a felmérésben részt vevő vállalatok 14 százaléka számol a konjunkturális feltételek javulásával, míg 46 százaléka változatlan, 40 százaléka pedig romlással számol. 

 

A borús várakozások ellenére összességében stabil az üzletmenet

A kevésbé reményteljes gazdasági várakozások ellenére a külföldi telephelyeken működő német érdekeltségű vállalatok helyzete továbbra is stabilnak tűnik: a cégek közel fele (45 százalék) jó üzleti helyzetről számol be, ami hasonló az előző felméréshez (48 százalék). 45 százalékuk számára kielégítő a jelenlegi üzletmenet, s – a tavaszi 11 százalékkal szemben – csak minden tizedik vállalat nevezte rossznak a maga üzleti helyzetét.

„Az iparban a rendelésállomány felzárkózása, a szolgáltatási tevékenységet végzők számára a koronavírus-járvány miatti korlátozások megszűnése utáni újrakezdés, valamint a globális ellátási láncok egyes helyeken tapasztalható enyhülése ugyanakkor nem fedheti el, hogy a feszült világgazdaság a külföldi német vállalatok körében is érezteti hatását" – fogalmazott Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese. Aki szerint a német érdekeltségű vállalatok „a mindenkori nemzetközi piacaiktól függően mégis stabil, bár nem annyira előnyös feltételeket találnak, ami újbóli bizakodásra adna okot.”

Mindent egybe vetve a gazdasági visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak ellenére a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok többsége még mindig derűlátónak tűnik a maga következő hónapokra vonatkozó üzleti kilátásait illetően: az elkövetkező tizenkét hónapban a tavaszi 42 százalékkal szemben a felmérésben részt vevő vállalatok még mindig 37 százaléka számít javuló, további 42 százaléka pedig változatlan üzletmenettel, a kevésbé jó üzletmenetre számító vállalatok aránya pedig a tavaszi 15-ről 21 százalékra emelkedett.  

Ez azt jelenti, hogy a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok sokkal bizakodóbbak a közeljövőt illetően, mint a Németországban működők. Emlékezetes, hogy az ipari és kereskedelmi kamarák 2022 őszi konjunktúra- felmérése szerint a következő tizenkét hónapban a vállalatok csupán 8 százaléka számít javuló üzletmenetre, miközben 52 százalék rosszabb üzletmenetet valószínűsít.

 

A válságok sok bizonytalanságot rejtenek magukban

Hiba lenne azt hinni, hogy a külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok körében nem erősödtek volna meg az aggodalomra okot adó jelenségek. „A jelenlegi válságok sokrétűek, és a hatásukat nehéz felmérni" - mondta Volker Treier, aki szerint a vállalatok „aggódnak a geopolitikai fejlemények miatt. külkereskedelmi osztály vezetője. "Vállalataink … aggódnak a geopolitikai fejlemények, a korábbi kapcsolatok fokozatos szétválása és a világgazdaság fenyegető recessziója miatt."

A felmérésben részt vevő vállalatok több mint két ötöde (42 százaléka) továbbra is az ellátási láncok zavarait nevezte meg a tengerentúli üzletmenet legjelentősebb kockázataként, amelybe a többhetes kínai lezárások, illetve a koronavírus-járvány hatásait is beleértendők. Emellett a nyersanyagok és az energiahordozók globális piacán is zavarok tapasztalhatók, melyeket az Oroszország Ukrajna ellen viselt háborúja váltott ki vagy tovább súlyosbított. 

Ennek logikus következménye, hogy a vállalatok nagy része, 41-42 százaléka panaszkodik a magas nyersanyag-, illetve energiaárakra; bár ezen a téren jelentősek a regionális különbségek. Míg ugyanis az euró-övezetben a vállalatok 57 százaléka tekinti a magas energiaárakat jelentős kockázati tényezőnek a maga üzletmenetére nézve, addig Észak-Amerikában ez az arány csupán 24 százalék. Emellett a felmérésben részt vevő vállalatok körében, (41 százalékuk esetében) egyre markánsabban jelen van a fogyasztói kereslet csökkenése, mint kockázati tényező, ami a magas inflációs rátának a vásárlóerőre gyakorolt fékező hatásából adódik.

 

Viszonylag jók az észak-amerikai kilátások

Bár Észak-Amerikában a német érdekeltségű vállalatok csupán 21 százaléka számít az általános gazdasági helyzet javulására, 42 százalék pedig a gazdasági teljesítmény romlását valószínűsíti, az ottani piac - elsősorban a viszonylag kedvező energiaárak miatt - vonzó feltételeket kínál. Ennek nyomán az ott működő német érdekeltségű vállalatok mind a maga üzleti helyzetét, mind pedig a jövőbeni kilátásokat optimistábbnak tartja, mint bármely más régióban. Számokban kifejezve: találnak, és így saját üzleti helyzetüket és jövőbeli üzleti kilátásaikat optimistábban ítélik meg, mint bármely más régióban. Ennek megfelelően 62 százalékuk jónak értékeli a maga üzletmenetét és csak 3 százalék nevezte azt rossznak.

„Az amerikai vállalatok számára az ukrajnai háború messze van, így a gazdasági következmények kevésbé érzékelhetők" – fogalmazott Matthias Hoffmann, az atlantai székhelyű német-amerikai kamara főtitkára. „Itt az Egyesült Államokban sem zárható ki a recesszió, de a kormány intézkedéseket hoz a piac stabilizálására, és ezzel bizalmat kölcsönöz a vállalatoknak a jövőbeli üzletmenetükkel kapcsolatban", mondta a kamarai tisztségviselő.

 

Magyarországi kilátások

A világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai szervezetek őszi felméréséhez a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 107 vállalat megkérdezésével, illetve válaszaik feldolgozásával járult hozzá.

„A felmérésre az utóbbi évtizedek gazdaságilag és politikailag egyik legbizonytalanabb időszakában került sor” – hangsúlyozta Sávos András, a DUIHK elnöke az eredmények nyilvános bemutatásakor. „Halmozott válsághelyzetekkel állunk szemben” – mondta. „Az Ukrajna elleni orosz agressziónak nincs vége, évtizedek óta nem látott inflációval szembesülünk, eddig elképzelhetetlen energiaválságban vagyunk, miközben a klímaváltozás, valamint a demográfiai kihívások leküzdése is óriási erőfeszítést igényel.”

A felmérés szerint a magyarországi gazdasági és üzleti helyzetet, illetve a közeljövőre vonatkozó kilátásokat a felmérésben részt vevő vállalatok a 2008/09-es pénzügyi válság óta nem értékelték olyan rossznak, mint most. S miközben saját üzleti helyzetük jelenleg még mindig igen kedvező, a következő 12 hónapra várt kilátásokat illetően még a

gyenge áprilisi előrejelzésekhez képest is tovább romlott az üzleti bizalom, méghozzá jelentős mértékben. A következő időszakban a cégek fele számít saját üzleti helyzetének romlására, melynek hatására a foglalkoztatási, valamint beruházási szándékokat is erősen visszafogják a vállalatok.

A tavaszi felméréshez hasonlóan jelenleg is az energiaárak jelentik a legfontosabb kockázati tényezőt, amit a vállalatok több mint háromnegyede jelölt meg a legfőbb kockázatok között.  A recessziós félelmek hatására azonban a második legnagyobb veszély a kereslet csökkenése, amit a felmérésben részt vevő vállalatok szintén több mint fele jelölte meg a kockázatok között. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor látványos elmozdulást okozott a szakemberhiány tekintetében: tavasszal ez még a válaszadók 61 százaléka számára jelentett jelentős kockázatot – ez az arány most a felére esett vissza.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint az aktuális kihívások elsősorban a kis- és középvállalatokat veszélyeztetik, közülük sokan a túlélésért küzdenek. Ezért Sávos András felhívta a figyelmet a beszállítói bázis megőrzésének jelentőségére, máskülönben a nagyobb ipari vállalatok is a jelenleginél nagyobb bajba kerülhetnek.

(A német érdekeltségű vállalatok körében végzett felmérés részletes eredményei német és angol nyelven elérhetők a www.dihk.de, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által készített felmérés eredményei pedig magyar és német nyelven a www.duihk.hu honlapon találhatók.)

 

Készítette:

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A hazai energiaárak drasztikusan emelkedtek az elmúlt 1,5 évben mind a villamos energia, mind a földgáz és a távhő, illetve kisebb mértékben az üzemanyagok terén. Az áremelkedés a hazai KKV-kat is rendkívül nehéz helyzetbe hozta.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.