A Portfolio cikke szerint az új magyar kormány három kulcsfeladattal néz szembe a kiskereskedelemben: az árrésstop kivezetésével, a plázastop reformjával és a különadók rendezésével. A gazadsági portál szerint az árrésstop megszüntetésénél a legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy a fokozatos vagy a gyors kivezetés hoz-e kevesebb inflációs kockázatot. A plázastop kapcsán iparági szereplők szerint a szabályozás érdemben visszafogta a külföldi láncok terjeszkedését, de van, aki óva int a leegyszerűsített döntéstől. A különadók mérséklését a történelmi szintű költségvetési hiány nehezíti. Szász Péter írásában a kamarai álláspont is megjelenik.
Árrésstop:
Az MKIK fokozatos vezetné ki
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a fokozatos kivezetés mellett érvel, hangsúlyozva, hogy
az árrésstop kivezetésének nem egy hirtelen lépéként kell megvalósulnia, hanem olyan fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégia mentén, amely mellett a piaci szereplők és a lakosság is képes alkalmazkodni, és elkerülhetők a hirtelen kilengések.
A Kamara szerint az intézkedés kivezetése önmagában is okozhat átmeneti árnövekedést, amelynek mértéke számos tényezőtől függ, ezért elengedhetetlen az alapos hatásvizsgálat és a jegybankkal, statisztikai hivatallal, valamint ágazati szereplőkkel való egyeztetés.
Plázastop:
Nem fekete vagy fehér
A Kamara ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kérdés nem kezelhető leegyszerűsítve, mivel a kisboltok helyzetét a szabályozás mellett számos egyéb tényező – például a vásárlóerő, a fogyasztói szokások és a költségszintek – is alakítja. A KSH adatai szerint 2024-ben mintegy 100 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ezen belül közel 10 ezer élelmiszerjellegű bolt és 166 hipermarket, ami azt mutatja, hogy a kisebb egységek továbbra is jelentős szerepet töltenek be, bár érzékenyebbek a strukturális változásokra. A Kamara ezért
nem tartja célszerűnek, hogy a plázastop sorsáról leegyszerűsített „megtartani vagy megszüntetni” logika alapján szülessen döntés. Inkább olyan, hatásvizsgálatokra épülő megközelítést tart indokoltnak, amelyben a kisboltok és a vidéki kereskedelmi szereplők szempontjai érdemben megjelennek, és bármilyen szabályozási változás együtt jár a célzott, az alkalmazkodást segítő eszközökkel. Nem elegendő a rövid távú piaci szempontokra figyelni, fontosabbak a hosszú távú fenntartható fejlődés, illetve az, hogy a vidéki gazdasági környezetben ne növekedjenek az egyenlőtlenségek"
Különadók:
Az MKIK hangsúlyozza, hogy a különadó esetleges mérséklése vagy kivezetése csak alapos költségvetési hatásvizsgálat és egyeztetés után történhet meg, és hosszabb távon a kiszámítható működési környezet nemcsak a szektor, hanem a költségvetés számára is stabilabb alapokat teremthet.
