A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) másfél éve hivatalba lépett új vezetése következetesen kiáll amellett, hogy a kedvezményes Kisadózók Tételes Adója (kata) egyszerű, kiszámítható és a valódi kisvállalkozók számára elérhető formában térjen vissza a magyar adórendszerbe.
A Kamara szerint a kata visszavezetésének kulcsa az arányosság: alacsony terhelés a tisztességes kisvállalkozóknak, ugyanakkor hatékony megakadályozása a korábbi torzító kiskapuk előtt. A Kamara jelenlegi vezetésének álláspontja a kata ügyében már évek óta következetes. Nagy Elek elnök vezetésével, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökeként már 2022 előtt és az átalakítás idején is a rendszer ésszerű korrekcióját szorgalmazták, nem pedig a radikális szűkítést. A kiindulópont az volt, hogy a kata bevezetésekor hiánypótló, egyszerű és kiszámítható adózási forma volt, amely arányos közteherviselést biztosított. Az évek során azonban elmaradt a szükséges valorizáció és kiigazítás a változó gazdasági környezethez képest. Ez vezetett ahhoz a nagy különbséghez, amely a munkabérre rakódó közel 47 százalékos teljes közteher és az optimalizált katás terhelés között alakult ki, s amelyre a gazdaság tömegesen reagált. Az átalakítás előtt mintegy 450 ezer vállalkozás választotta ezt a formát.
A Kamara ezért olyan újra szabályozást támogat, amely visszaadja a kata előnyeit a valódi kisvállalkozóknak, miközben kizárja azokat a működési módokat, amelyek korábban torzították a rendszert. Nagy Elek elnök már a 2025-ös Gazdasági Évnyitón is felvetette a kata lehetőségének kiterjesztését a gazdasági társaságok felé, valamint a valorizálást. A kormányváltást követően a kamara most újra feldolgozza korábbi javaslatait, több változatban, azzal a céllal, hogy az új kata egyszerre őrizze meg az egyszerűséget és illeszkedjen a teljes adórendszerbe.
A kamara szerint az új rendszer működőképességének több alapelve van:
- Költséget elszámoló vállalkozások felé történő számlázás visszaengedése: Ha ez megtörténik, a havi fix tételes adó (jelenleg 50 ezer forint) mellett szükség lesz valamilyen többletbefizetésre. Ennek viselésére szakmai érvek szólnak mind a kisadózó, mind a megrendelő oldalán.
- Adminisztráció minimalizálása: A cél az, hogy az ellenőrzés és az elszámolás döntő részét a NAV informatikai rendszere automatikusan végezze, ne növelje érdemben az adminisztratív terheket.
- Bevételi keret kezelése: Nyitott kérdés, hogy az éves 18 millió forintos keret teljes egészében, vagy csak részben legyen használható költséget elszámoló megrendelő vállalkozások felé – ez célzottan szűrheti a visszaéléseket.
- Arányosság és tisztesség: Az új kata akkor lehet sikeres, ha alacsony terhelésű, egyszerű működést biztosít a tisztességes kisvállalkozóknak, ugyanakkor lezárja a korábbi kiskapukat.
A kamara a tudatos, teljesítményalapú, a vállalkozások termelékenységét, technológiai fejlesztését és hatékonyságát szolgáló felhasználást tartja kulcsfontosságúnak, különben a hatás csak rövid távú marad. A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem csupán a finanszírozás vagy a kereslet, hanem a szerkezeti átalakulás: a mennyiségi növekedésről a hatékonyságra, a magasabb hozzáadott értékre és a tudásalapú működésre való áttérés. Ehhez az állam kiszámítható, ösztönző kereteket teremthet, a vállalkozóknak pedig szemléletváltásra van szükségük. A Tisza-kormány vállalkozásokat érintő ígéretei közül éppen azok a leginkább előre mutatóak, amelyek ezt az átállást segítik.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is partnerként, gyakorlati tapasztalatokra épülő javaslatokkal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós felzárkózást érjen el. A kata arányos és fenntartható visszavezetése ebbe a közös munkába illeszkedik.
