A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Expozé
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kormány és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025. május 30-án együttműködési megállapodást kötött, amelyben a felek rögzítették az elérendő gazdasági célokat a 2025-2030-ig tartó időszakra, valamint a vállalkozások működési környezetét érintő közös gazdaságstratégiai együttműködési célkitűzésekben állapodtak meg.
A miniszterelnök és a kamara elnöke március 5-én újabb megállapodást írt alá, amelynek célja az egyes közfeladatok optimális megosztása - közölte, jelezve: a kamara területi kamarák bevonásával fogja ellátni a rögzített feladatokat.
A megállapodás kitér az egyéni vállalkozások indításához és működtetéséhez kapcsolódó folyamatok egységesítésére, a felnőttképzés hatósági feladatainak és kapcsolódó szerepköreinek újragondolására, a teljesítésigazolási szakértői szerv működésével összefüggő feladatokra.
Az egyéni vállalkozók ügyei egy kamarai alapú egyablakos rendszerben lesznek intézhetőek - ismertette.
Az egyéni vállalkozókat nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a kamara veszi át 2027. január 1-től az adminisztráció csökkentése érdekében.
A módosítás meghatározza a kamara és területi kamarák közötti feladat-megosztást és a törvényjavaslat célja az is, hogy biztosítsa a felnőttképzési rendszer további erősítését - jelezte az államtitkár. A felnőttképzési tevékenység engedélyezési az eljárásakor a kamara lesz az engedélyező szerv döntése során a miniszteri véleményt köteles figyelembe venni.
A törvény elő kívánja segíteni az építőiparban a lánctartozások elleni hatékony küzdelmet, a késedelmes fizetések számának mérséklését - közölte. Összegzése szerint csökkenhet a párhuzamos ügyintézés, kevesebb hatósághoz kell fordulni a jövőben, ezzel idő, energia és költség takarítható meg.
Bizottsági álláspont
Kiss János (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta, a javaslat a közfeladatok észszerű és optimális újraosztásával egyértelműen a magyar gazdaság növekedését, valamint a vállalkozók működési környezetének javítását szolgálja.
A tervezet három kulcsfontosságú területen hoz gyakorlatias és kézzelfogható előrelépést: kevesebb bürokrácia a vállalkozóknak, tisztességes és átlátható építőipar, valamint versenyképes tudás és munkaerő. Nemcsak egyszerűsíti az állami működést, hanem a szakmai függetlenség és a hatékonyság növelésével a teljes magyar gazdaság javára válik - méltatta a javaslatot.
Fidesz: a javaslat erősíti az együttműködést
Szatmáry Kristóf (Fidesz) emlékeztetett: a kormány gazdaságpolitikája a hazai vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások erősítését célozza; ennek legfontosabb eszköze a Demján Sándor Program, melynek teljes kerete meghaladja az 1400 milliárd forintot.
Hozzátette: a Demján Sándor Program eleve a kormány és az MKIK együttműködésére épül, a most tárgyalt javaslat megerősíti ezt az együttműködést, a korábbi tapasztalatokra épül, elsősorban az intézményi környezet javítását célozva.
Az MKIK közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozásokkal - emelte ki, hozzátéve: a kormány azt az elvet követi, hogy ahol lehetséges, ott a gazdaság ügyeit a gazdasághoz legközelebb kell szervezni. Ez a gazdasági önkormányzatiság elve.
A javaslat ezért több ponton is erősíti a kamara szerepét. Az egyik ilyen terület az egyéni vállalkozók nyilvántartása, amely a jövőben az MKIK együttműködésében valósulhat meg. Ez gyorsabb, rugalmasabb, vállalkozóbarátabb ügyintézést jelent - jelentette ki.
Hozzátette, a másik fontos terület az építőipari teljesítési viták rendezésére szolgáló teljesítésigazolási szakértői szerv működésének módosítását segíti annyiban, hogy a vállalkozások gyorsabban juthatnak munkájuk jogosan járó ellenértékhez.
A harmadik terület a felnőttképzés, ahol a gazdasági szereplők nagyobb szerepet kapnának a képzési rendszer átalakításban. Ez azért fontos, mert a versenyképes gazdaság csak akkor működik, ha a képzések valóban a munkaerőpiaci igényekhez igazodnak - jelezte.
Emlékeztetett: a Demján Sándor Program beruházás-élénkítő pályázatában eddig több mint 30 ezer vállalkozás jelent meg, a központi költségvetésben pedig 2540 milliárd forint jut gazdaságfejlesztési célra.
A politikai vitákban azonban más jellegű elképzelések is megjelennek - utalt a Tisza Párt programjában szereplő, egymilliárd forint feletti vagyonokat sújtó vagyonadóra. Értékelése szerint ezek a tervek jól jelzik, hogy a magyar vállalkozók a 2026 utáni időszak legnagyobb nyertesei, de legnagyobb vesztesei is lehetnek. Magyarország jövője a hazai családi vállalkozások sikerén múlik, a Fidesz-frakció ezért támogatja a javaslatot - közölte.
A KDNP támogatja a javaslatot
Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat többről szól, mint átszervezésről vagy jogtechnikai módosításról, inkább arról, hogyan tudják a magyar gazdaságot ellenállóbbá tenni.
A javaslat szerinte egy szélesebb gazdaságpolitikai gondolkodás része, amelynek célja, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá, hatékonyabbá tegyék a gazdaságot, valamint az állam és a gazdaság szereplői közötti valósi partnerség legyen.
Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.
Zárszó
Fónagy János államtitkár megköszönte a felszólalásokat, és szavazáskor támogatást kért a javaslatnak.
Forrás: MTI
