AA

Ellentmondásos évindítás a német gazdaságban

2024. február 05.

2024-ben megvan a remény arra, hogy a GDP múlt évi 0,3 százalékos visszaesése után előjelet vált a német gazdaság teljesítményét jelző növekedési mutató; ugyanakkor hiba lenne elhallgatni azokat az előrejelzéseket, (mint a kölni IW gazdaságkutató intézet további visszaesést sejtető prognózisa), amelyek – legalábbis az év első felében - a múlt évi recesszió folytatódását valószínűsítik.

 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a német gazdaság teljesítménye 2023 utolsó negyedévében az ár-, a szezonális- és a naptárhatás figyelembe-vételével az előző három havihoz képest 0,3, míg az előző év, (azaz 2022) negyedik negyedévihez képest 0,4 százalékos visszaesést jelez. A január végén nyilvánosságra hozott számítás egyelőre megerősítette a két héttel korábban közzé tett első, azon becslést, mely szerint Németország GDP-je 2023-ban 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.   

 

Az évkezdet egyes főbb mutatóit illetően – a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes számítása szerint az inflációs ráta a múlt év 5,9 százalékos átlagáról és a december 3,7 százalékról januárban 2,9 százalékra csökkent. Mértékadó közgazdászok és kutatói műhelyek arra számítanak, hogy az év folyamán az infláció mértéke tovább mérséklődik; így például a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet az idei évre összességében 2,2 százalékos inflációt prognosztizál.

 

A munkanélküliek száma az év első hónapjában – a hónap közepén rendelkezésre álló adatok alapján - 2,805 millióra emelkedett, ami 169 ezer fővel több a 2023 decemberinél, s 189 ezerrel meghaladja a múlt év januárit. A munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra emelkedett. Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnökének értékelése szerint mind a foglalkoztatás, mind a munkaerő iránti kereslet a gazdaság folyamatos gyöngeségei ellenére stabilnak mondható; ugyanakkor – tekintettel arra, hogy januárban a be nem töltött álláshelyek 699 ezres száma 66 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál – a munkanélküliek esélye arra, hogy új állást találjanak, ez év elején csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 

 

A KfW felmérése szerint a közép- és kisvállalkozások körében romlik a hangulat

A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) 9 ezer vállalatra kiterjedő felmérése szerint a németországi közép- és kisvállalatok körében az új év elején tovább romlott a hangulat, miután azt már decemberben is a romlás jellemezte. Ez igaz mind az üzleti helyzet, mind a jövőre vonatkozó üzleti várakozások megítélésére.

 

A kkv-k hangulatának újbóli romlása minden főbb gazdasági ágazatra kiterjed:

  • A legkevésbé az építőipari kkv-k hangulata romlott, de azok a fő tevékenységük, a lakásépítés gyöngélkedése miatt már egyébként is nagyon alacsony szintről indult.
  • A nagykereskedők jelentették a legélesebb visszaesést, míg
  • a kiskereskedők, a szolgáltatatók és a feldolgozóipar üzleti hangulata a szélsőértéket reprezentáló két említett ágazat közötti szinten változott, de kivétel nélkül romlott.  

 

A közép- és kisvállalatok által jelzett üzleti légkör idestova a 2020 tavaszán, az első koronavírus okozta zárlat idején, illetve - még távolabbra visszatekintve - a 2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság idején tapasztalt mélypontok eléréséhez közelít. Ekkor azonban a gazdasági teljesítmény az év egészét tekintve 2020-ban közel 4, 2009-ben pedig csaknem 6 százalékkal esett vissza. Az ez évre vonatkozó, általánosan szerény gazdasági kilátások mellett még a jelenleg rendelkezésre álló legpesszimistább előrejelzések is mérföldekre vannak, (azoknál sokkal jobbak), a két említett évben tapasztaltnál.

 

 „A kkv-k jelenleg nagyon rossz hangulatának történelmi kategorizálása elgondolkodtató. Ez valószínűleg a jelenleg nagyon átláthatatlan helyzet miatti bizonytalanságot tükrözi" – fogalmazott Dr. Fritzi Köhler-Geib, a KfW vezető közgazdásza. Aki szerint jelenleg nehéz elválasztani az átmeneti gazdasági hatásokat azoktól a strukturális kihívásoktól, amelyekkel Németország régóta sikeres, ipar- és exportvezérelt növekedési modellje szembesül a geopolitikai változások, a kedvezőtlen demográfiai trend és a termelési módszerek klímasemleges átalakítása negatív hatásaival.

 

 „A gazdaság számára jelenleg nehéz pozitív híreket találni, de vannak: az egyik ilyen pozitívum a lakossági vásárlóerő előrelátható fellendülése: az inflációs nyomás enyhülésével és a reálbérek emelkedésével a legfontosabb negatív tényezők az idei év folyamán valószínűleg csökkennek, és az elsősorban a fogyasztás által vezérelt fellendülés várhatóan beindul. Németországnak ezért 2024-ben legalább kismértékben ismét növekednie kell", mondta a szakértő.

 

A kkv-kkal ellentétben a nagyvállalatok januárban visszanyertek némi bátorságot: náluk az üzleti légkör valamelyest javult, bár az még mindig gyöngébb, mint a közép- és kisvállalatoké. A nagyvállalatok aktuális helyzetértékelése kis mértékben, üzleti várakozásaik megítélése ennél nagyobb mértékben, de csak mérsékelten javult. A légkör enyhe javulása azonban csak a nagy feldolgozóipari vállalatoknak köszönhető; ők az egyetlenek, amelyek az előző hónaphoz képest emelkedésről számoltak be. Az összes többi fő gazdasági ágazatban a nagyvállalatok a hangulat romlásáról számolnak be.

 

Csak február elején fogadták el a 2024. évi költségvetést

 

A szövetségi törvényhozás alsóháza február 2-án, a tervezettnél mintegy másfél hónappal később, 388 szavazattal, 279 ellenzéki szavazat ellenében fogadta el a 2024. évi állami költségvetést, melyben a pénzügyi kormányzat 476,8 milliárd eurónyi kiadást és mintegy 39 milliárd eurónyi új hitel felvételét irányozza elő úgy, hogy ezzel betartja az alaptörvényben rögzített adósságféket. Miután a Szövetségi Gyűlés kormánytöbbsége elfogadta a költségvetést, azt alig több mint egy órával később a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanács is megtette.  

 

A költségvetés elfogadása azért csúszott, mert a Szövetségi Alkotmánybíróságnak a Klíma- és Átalakítási Alapról (KTF) szóló novemberi ítélete miatt a kormánynak át kellett dolgoznia a költségvetést, s abba az eredeti előirányzathoz képest 17 milliárd euróval „gyöngítve” számottevő megszorításokat kellett beépíteni.

 

Emlékezetes, hogy az elektromos autók állami támogatása már tavaly, néhány nappal a koalíciós partnerek megállapodásának megkötése után megszűnt. Az SPD, a Zöldek és az FDP az elmúlt hetekben kidolgozott megszorító programja tartalmazza – egyebek között - a személyszállító repülőjáratokra kivetett magasabb adót és a mezőgazdasági termelők számára az általuk felhasznált gázolajra vonatkozó adókedvezmények fokozatos eltörlését. (Bár a szövetségi kormány eredetileg a mezőgazdasági gépjárműadó-mentesség teljes eltörlését tervezte, a gazdák tiltakozása hatására attól teljesen visszalépett, a mezőgazdasági termelők által felhasznált üzemanyagok 21,48 cent/liter nagyságú adóvisszatérítését illetően pedig a koalíciós partnerek megállapodtak abban, hogy azt három lépésben, fokozatosan fogják megtenni. Megjegyezve, hogy a teljes visszavonásnak a költségvetésre gyakorolt pozitív hatása az előzetes számítások szerint nem éri el a félmilliárd eurót.)

 

Ezeket az intézkedéseket egy külön törvényben fogják szabályozni, amely – miután azt a Szövetségi Tanács illetékes szakbizottsága is megvitatja – előreláthatóan március 22-én kerül a tartományok parlamentje elé.

 

Meg kell-e reformálni az adósságféket?

 

A 2024. évi költségvetés átdolgozása kapcsán vezető közgazdászok között figyelemre méltó vita alakult ki az alaptörvényben rögzített (és a szövetségi törvényhozás által elfogadott büdzsében betartott) adósságfék esetleges reformjáról vagy változatlan formában tartásáról. 

 

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács felvetette az alaptörvényben rögzített adósságfék reformjának szükségességét. „Az adósságfék általunk javasolt kiigazítása növeli a költségvetési politika rugalmasságát" - magyarázta Monika Schnitzer, az öt bölcsnek nevezett testület elnöke. Az adósságfék reformja „lehetővé teszi az előretekintő közkiadásokat, és szabályozza a vészhelyzet utáni átmenetet anélkül, hogy aláásná az államháztartás fenntarthatóságát. Az adósságfék jelenlegi formájában merevebb, mint ami az adósság fenntarthatóságának fenntartásához szükséges”, mert „szükségtelenül korlátozza a jövőorientált kiadások költségvetési mozgásterét".

 

A szakértői tanács azt javasolja, hogy az adósságszabályok felfüggesztése után a megengedett strukturális hiány továbbra is meghaladhatja a normál határt úgy, hogy annak mértékét évről évre csökkentenék. „A gazdasági válságok még az akut vészhelyzetet követő években is jelentős hatással lehetnek egy gazdaságra", s most egy ilyen időszakot élünk.

 

A tanács azt ajánlja, hogy az adósságplafont az adósság GDP-hez viszonyított arányától függően fokozatosan emeljék meg. Ha az adósságráta alacsony, akkor az adósságot magasabbra lehetne emelni. Konkrétan a szakértők azt javasolják, hogy ha az adósságráta a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alatt van, akkor a strukturális hiány határának a GDP 1 százalékának kellene lennie. A 60 és 90 százalék közöttu adósságráta esetén a GDP 0,5 százalékának megfelelő hiány lenne megengedhető, s csak 90 százalékos államadósság felett lenne engednék a jelenleg általánosan alkalmazandó, a GDP 0,35 százalékát kitevő strukturális hiányt. Az adósságfék reformja „ciklikusabb költségvetési politikát" tenne lehetővé.

 

Lars Feld, a független szakértői tanács korábbi elnöke, Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter tanácsadója – vitába szállt a 2021-ig még általa vezetett testület álláspontjával. Véleménye szerint nincs szükség az adósságfék reformjára, mert – mint fogalmazott – „végső soron arról van szó, hogy elegendő pénz álljon rendelkezésre az iparpolitikai projektek erőteljesebb támogatására. … A trükk az, hogy a támogatásokat beruházásként írják le. "

 

A kormányba a pénzügyminisztert delegáló FDP szintén elutasítja az adósságfék lazítását. „A Gazdasági Szakértői Tanácsnak a vitához való hozzájárulása nem változtatja meg a kormány politikáját az adósságfék kezelésében" - mondta Christoph Meyer, a Bundestag FDP-frakciójának költségvetési politikai szóvivője az AFP hírügynökségnek.

 

Meyer szerint az adósságszabály megváltoztatása helyett a szövetségi és a tartományi kormányoknak csak „célzottan, prioritások szerint és hatásorientáltan" kellene felhasználniuk forrásaikat. Az FDP-vel ellentétben a koalíciós partnerek, az SPD és a Zöldek el tudják képzelni az adósságfék általános lazítását.

 

A vállalkozói szervezetek átfogó reformokra szólították fel a kormányzatot

Az állami költségvetés parlamenti vitája napjaiban a négy nagy német gazdasági szövetség, azaz az ipari szövetség, az ipari és kereskedelmi kamara, a munkaadók egyesülése és kézműipari szövetség „Reformokat - most!” címmel gyújtó hangú levélben arra szólította fel Olaf Scholz szövetségi kancellárt, hogy a kormányzat indítson átfogó gazdaságpolitikai offenzívát. „Nagy aggodalommal figyeljük azt a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődést, amelyben országunk találja magát" - olvasható a levélben, melyet a négy érintett szövetség elnöke, azaz Siegfried Russwurm (BDI), Rainer Dulger (BDA), Peter Adrian (DIHK) és Jörg Dittrich (ZDH) írt alá.

 

„A német gazdaság komoly strukturális kihívásokkal néz szembe. Németország, mint üzleti helyszín egyre kevésbé vonzó. A beruházások hiánya és a negatív gazdasági várakozások ezt igazolják. Sok vállalat körében nő a frusztráció és a bizonytalanság - és az ipari termelés külföldre történő áthelyezése is egyre nagyobb méreteket ölt" – olvasható a levélben, melynek az időzítése aligha lehetett volna alkalmasabb: a Szövetségi Statisztikai Hivatal épp aznap hozta nyilvánosságra, hogy a német gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben még csak nem is stagnált, mint a megelőző negyedévekben, hanem 0,3 százalékkal zsugorodott az előző három havihoz képest.

 

A kancellárhoz intézett közös felhívásukban a négy szövetség a verseny-képességet növelő reformokat sürget: „Hosszú távra szóló, megbízható, vállalkozásbarát keretfeltételeket kell biztosítani a gazdaság szereplőinek, bizalmat teremtve a sikeres átalakuláshoz. Sürgősen kérjük Önt és az egész szövetségi kormányt, hogy már most tegyenek intézkedéseket az ország gazdasági ébredésének előmozdítása érdekében." A soron következő szövetségi választásokig hátralévő két évnek „nem a status quo kezeléséről kell szólnia".

 

A vállalkozói szervezetek konkrétan tíz szakpolitikai területen követelnek intézkedéseket a „Németország újrakezdéséért" című, a levélhez mellékelt dokumentumban, a bürokráciacsökkentéstől az adó- és jóléti állam reformján és a szakképzett munkaerő biztosításán keresztül az alacsonyabb villamosenergia-árakig. A dokumentum szerint „Németországban, mint gazdasági telephelyen, a problémák nagyrészt hazai eredetűek. A szükséges strukturális reformok nem valósultak meg az elmúlt években." A nagy gazdasági szervezetek által bírált fejlemények és az azok korrekciójára irányuló követelések „Németország gazdasági alapjainak gyökereihez nyúlnak vissza. Irányváltásra van szükség" – olvasható a kormányzatnak címzett levélben.

 

A kormányzati gazdaságpolitika bírálatához az autóipari szövetség is csatlakozott

A nagy gazdasági szervezetek által a kancellárhoz intézett levélhez, az abban megfogalmazott helyzetelemzéshez és gazdaságpolitikai fordulatra történő felszólításhoz a Német Autóipari Szövetség (VDA) is felsorakozott. „Az elmúlt évben számos fontos ponton nem sikerült döntő előrelépést tennünk: sem a versenyképes energiaárak, sem a versenyképes adórendszer, sem a bürokrácia csökkentése terén" – fogalmazott Hildegard Müller, a VDA elnöke a szövetség január utolsó napjaiban tartott évnyitó sajtótájékoztatóján. „A kormány nem kelti azt a benyomást, hogy van stratégiája és világos elképzelése. A és a bürokrácia megbénítja a növekedést és az innovációt Németországban. Ez pedig egyre nagyobb bizalomvesztéshez vezet – mind az ipar, mind a lakosság körében”, figyelmeztetett a német autóipar vezető reprezentánsa.

 

A VDA olyan stratégiát sürget, amely orientációt ad és nemzetközi szinten versenyképessé teszi Németországot. Ennek érdekében energetikai partnerségeket, valamint kereskedelmi és nyersanyagügyi megállapodásokat kell kötni. Emellett tovább kell csökkenteni a bürokráciát. „Ha Németország tovább veszít gazdasági erejéből, ha Európa tovább veszít vonzerejéből, akkor elveszítjük a jelentőségünket", hangzott az elnöki figyelmeztetés.

 

Jó hír, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet aktuális konjunktúra-felmérése szerint a német autóipar üzleti légköre januárban érezhetően javult. „Az ágazat vállalatai a korábbinál pozitívabban ítélik meg jelenlegi üzleti helyzetüket, s mindenekelőtt sokkal optimistábban tekintenek a következő hónapokra, mint 2023 végén" - mondta Anita Wölfl, az ifo iparszervezési és új technológiák központjának vezető tanácsadója. Az üzleti légkör jobbra fordulásában „több pozitív fejlemény is szerepet játszik" – fogalmazott a szakértő.

 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az iparág értékesítése az EU-n belüli és kívüli nemzetközi gépjárműpiacokon az elmúlt év egészében dinamikusan, (százalékban kifejezve általában kétszámjegyű mértékben) növekedett, ráadásul az ifo által világszerte megkérdezett szakértők 2024-re is erőteljes növekedést várnak a német autóipar kulcsfontosságú értékesítési piacain. „E pozitív fejlemények és kilátások ellenére azonban még nem minden jel egyértelmű" – figyelmeztetett az ifo kutatója. Egyes vállalatok továbbra is elégtelennek ítélik a rendelésállományt, a kapacitáskihasználtság csökkent, s egyre nagyobb méreteket ölt a szakképzett munkaerő hiánya. Magában Németországban pedig az elektromos autók térnyerése állami támogatásának megszüntetése nyomán a korábbiakhoz képest várhatóan csökkenni fog az értékesítési darabszám.

 

A VDA jelenleg arra számít, hogy a személygépkocsi-eladások idén 1 százalékkal csökkennek a német piacon. Ez 2,8 millió eladott személygépkocsit jelentene, ami kb. negyedével még mindig kevesebb, mint a válság előtti, 2019. évinél. Ugyanezen erőjelzés szerint a tisztán elektromos meghajtású autók értékesítése ennél sokkal nagyobb mértékben, 14 százalékkal eshet vissza.

 

Európában az idén az értékesítési darabszám 4, az Egyesült Államokban 2, Kínában pedig 1 százalékos növekedését várják a VDA szakértői; akik így mindent egybe vetve a globális autópiac 2 százalékos növekedését és a 2019. évi értékesítési szint megközelítését valószínűsítik.

 

Az IMF 2024-re csak 0,5 százalékos növekedést vár Németországban

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) január végén új, a korábbinál borúlátóbb előrejelzést tett közzé a német gazdaságról. Az IMF szakértői szerint Európa vezető hatalmának gazdasága 2024-ben már csak 0,5 százalékos mini-növekedést fog produkálni, s ennél az előrejelzésben vizsgált hat gazdasági térség, illetve 16 ország közül egyetlen más régió sem teljesít rosszabbul. Az IMF szerint az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye az idén 2,1, Kínáé 4,6, míg Franciaország 1,0 százalékkal növekedhet.

 

A világ egyes nagyobb nemzetgazdaságainak várható növekedése a Nemzetközi Valuta Alap 2024 év eleji előrejelzése alapján (Forrás: Handelsblatt)

A müncheni ifo gazdaságkutató intézet januári, 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló felmérése alapján az első negyedévben 0,2 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenésre számít, megkérdőjelezve a fél százalékos növekedési előrejelzés realitását. A Handelsblatt Kutatóintézete (HRI) mindössze 0,3 százalékos növekedést prognosztizál az idei évre.

 

A szövetségi kormány február végén bemutatandó éves gazdasági jelentése tervezetében a gazdasági és klímavédelmi minisztérium (BMWK) 2028-ig mindössze 0,6-0,8 százalékra becsüli a német gazdaság éves növekedési potenciálját. Ez 1996 és 2022 között átlagosan 1,2 százalék volt. A csökkenés fő okát a minisztérium szakértői a szakképzett munkaerőnek a demográfiai változások miatt bekövetkezett csökkenésében látják; emellett az ipari termelés csökkenése és a beruházásoknak az aktuális válság miatti visszaesése is negatívan érinti a német gazdaság növekedési kilátásait.

 

Budapest, 2024. február 5.

Készítette:  

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagyköv. tanácsos

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Kocaeli Iparkamara üzleti delegációjának látogatása alkalmából Magyar-török üzletember-találkozó megrendezésére kerül sor 2024. május 8-án, a HUNGEXPO-n, az Ipar Napjai kiállítás keretében, Budapesten.
A helyzet sokak szerint ellentmondásos, a német tőzsdei áramárak még mindig kétszer olyan magasak, mint 2019-ben.
X public.szechenyi.title