Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Közgazdasági Igazgatóság
Gazdasági Tájékoztató
2020./II.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2020. II. negyedévében – első rendelkezésre álló, nyers adatok alapján – 13,6%-kal, szezonálisan kiigazított adatok alapján 13,5%-kal csökkent az előző év azonos időszaki adataihoz képest. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben 6,1%-kal csökkent a nyers adatok szerint. 2020 II. negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 14,5%-kal csökkent a bruttó hazai termék volumene.
2020. II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások üteme a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 9,9%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A csökkenés a legtöbb nemzetgazdasági ágban bekövetkezett. A költségvetési szervek beruházásai jobban mérséklődtek, mint a vállalkozások fejlesztései. Előbbi esetében leginkább az uniós projektek csökkenő teljesítményértéke, utóbbinál elsősorban a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet okozta az alacsonyabb aktivitást. A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,3%-kal mérséklődött, ezzel folytatódott a 2019. III. negyedévében már megkezdődött tendencia. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9, míg a gép- és berendezésberuházásoké ennél nagyobb mértékben, 4,3%-kal csökkent.
2020. júniusában az ipari termelés volumene 7,8%-os – a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 12,2%-os – csökkenést mutatott, amely a koronavírus hatásának betudható. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene. Jelentős visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben emelkedett. A termelés az év első hat hónapjában 12,8%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés a régiók közül csak Észak-Alföldön nőtt (5,1%-kal) az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 14,2%-kal Közép-Dunántúlon csökkent a volumen, a többi régióban 2,7 és 9,8% közötti visszaesést mértek.
A foglalkoztatás tekintetében 2020. júniusában a foglalkoztatottak létszáma az előző havinál 58 ezer fővel több, míg az előző év júniusinál 38 ezer fővel kevesebb. A 2020. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer fő, a15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,4% volt, ami a májusi értékhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett, az előző év júniusához képest, pedig 0,5 százalékponttal mérséklődött. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020. április–júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6% volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.
A keresetek szempontjából 2020. júniusában a teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozók bruttó átlagkeresete 395 000 forint volt. Ez az érték 15,6%-kal magasabb az előző év júniusában mérthez viszonyítva. A kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 000 forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. 2020. január–júniusban a bruttó átlagkereset 395 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kiskereskedelmi üzletek forgalma 2020. júniusában a kiskereskedelmi üzletek már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva. Így forgalmuk a nyers adat szerint 0,8%-kal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,9%-kal csökkent, a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,9%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,3%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
A fogyasztói árak 2,9%-kal voltak magasabbak az előző év azonos hónapjához képest. Az egy éves időszak alatt az élelmiszerek (7,8%) és a szeszes italok (6,7%), dohányáruk (11,1%) ára nőtt jelentős mértékben. A járműüzemanyagok ára 11,6%-kal csökkent. A 2020. január–júniusi időszakban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.
A külkereskedelmi termékforgalom tekintetében 2020. júniusában az export euróban számított mértéke 0,1%-kal csökkent, az import nem változott az elmúlt év azonos időszakához képest. Az aktívum 655 millió euró volt, az egyenleg 145 millió euróval javult a 2019. júniusihoz mérten. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 5,4, a behozatalé 3,8%-kal mérséklődött. 2020. január–júniusban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 2,0 milliárd eurót tett ki, 911 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2020. január–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 9,6, a behozatalé 6,1%-kal csökkent. (Forrás: KSH)
