A német gazdaság múlt évi teljesítményéről január közepén nyilvánosságra hozott adatok igazolták a kutatói műhelyek néhány héttel korábbi pesszimista várakozásait, mely szerint Németországban 2024-ben folytatódott a gazdasági teljesítmény visszaesése, a 2023. évi 0,3 százalékos csökkenés után újabb 0,2 százalékkal tovább zsugorodott a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége.
Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke a német gazdaság múlt évi fejlődéséről Berlinben tartott tájékoztatójában „a jobb gazdasági fejlődés gazdasági és strukturális terhei” sorában „a német exportipar kulcsfontosságú értékesítési piacain fokozódó verseny, a magas energiaköltségek, a tartósan magas kamatlábak és a bizonytalan gazdasági kilátások” kerültek kiemelésre.
Németország bruttó hazai termékének évenkénti változása a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján: a 2013 és 2023 közötti növekedés éves átlaga 1,1 százalék
A feldolgozóipar és az építőipar teljesítménye csökkent, a szolgáltatóké emelkedett
Az árkiigazítással számított bruttó hozzáadott érték 2024-ben összességében 0,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyes gazdasági ágazatok között számottevő különbségek jelentkeztek. A feldolgozóiparban a bruttó hozzáadott érték jelentősen, 3,0 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. Különösen figyelemre méltó néhány olyan, a német iparban volumen-hordozónak számító ágazat teljesítménycsökkenése, mint a gép- és berendezés-gyártás és az autóipar. Egyes energiaigényes iparágakban, mint a vegyipar és a kohászat, a termelés volumene az energiaárak erőteljes emelkedése folytán 2023-ban bekövetkezett visszaesés után az egy évvel korábbi alacsony szinten maradt.
Az építőiparban a bruttó hozzáadott érték 2024-ben az előző évhez képest még erőteljesebben, 3,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatási ágazatok teljesítménye összességében pozitívan alakult, 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a bruttó hozzáadott érték a kereskedelmet, a szállítást és a vendéglátást magában foglaló területeken stagnált, a kiskereskedelem és a szállítási szolgáltatásokat végzők körében növekedett, míg a gépjármű- és a nagykereskedelem az előző évinél gyöngébben teljesített. Ezzel szemben az információs és kommunikációs ágazatban 2,5 százalékos növekedést sikerült elérni.
A beruházások visszaestek, a lakossági fogyasztás alig nőtt, a kormányzat fogyasztási kiadásai jelentősen emelkedtek
A bruttó állóeszköz-felhalmozás összességében 2,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A továbbra is magas építési költségek hatására az építési beruházások volumene 3,5 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a legnagyobb visszaesést – három év folyamatos csökkenése után – újfent a lakásépítés szenvedte el. A gépi beruházások, (a járműveket is beleértve) még az építőipari beruházásoknál is nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal csökkentek.
A lakossági fogyasztás mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, minthogy az infláció lassulása és béremelések csak korlátozott mértékben serkentették a vásárlásokat. A kormányzat szféra fogyasztási kiadásai jelentősen, 2,6 százalékkal emelkedtek. A növekedés elsősorban az állam által nyújtott természetbeni szociális juttatásokra fordított kiadások miatt következett be, míg a regionális hatóságok esetében a fogyasztás elsősorban az ifjúsági és beilleszkedési támogatások területén nyújtott kiadások miatt emelkedett.
A külkereskedelmi forgalom sem nőtt, hanem zsugorodott
A nehéz gazdasági helyzet 2024-ben a külkereskedelemben is megmutatkozott. Az áruk és szolgáltatások exportja 0,8 százalékkal csökkent, ami jórészt a kivitelben meghatározó szerepet játszó elektromos berendezések, gépek, berendezések és a gépjárművek előző évinél alacsonyabb forgalmával magyarázható. Az import volumene ezzel szemben kis mértékben, 0,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A főbb mutatókat tekintve - az e sorok írásakor rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint január és november között Németország
- áruexportja – 1.427,8 milliárd euró – 1,4, ezen belül az EU-országokba irányuló forgalom 2,0, illetve az euró-övezet országaiba irányuló 2,8, míg az EU-n kívüli országokba 0,7, ezzel szemben
- a behozatal – 1.207,8 milliárd euró – 3,5, ezen belül az EU-országokból származó behozatal 3,8, illetve az euró-övezet országaiból származó 4,5, míg az EU-n kívüli országokból származó import 3,2 százalékkal maradt el a 2023 első tizenegy havitól.
A foglalkoztatás bővülése az év végére megtorpant, a kormányzat költségvetési hiánya nem változott
2024-ben átlagosan 46,1 millió németországi munkahellyel rendelkező személyt foglalkoztattak, ami 72 ezerrel, 0,2 százalékkal meghaladta az előző évit és új foglalkoztatási csúcsot jelent. A foglalkoztatás növekedése azonban az év folyamán veszített lendületéből, sőt 2024 végefelé teljesen megtorpant. A foglalkoztatás növekedése 2024-ben kizárólag a szolgáltatási ágazatokban, különösen a közszolgáltatási, az oktatási és az egészségügyi ágazatban következett be, ezzel szemben a feldolgozóiparban és az építőiparban csökkent foglalkoztatottak száma.
Az előzetes számítások szerint a kormányzati költségvetés 2024-ben 113 milliárd eurós finanszírozási hiánnyal zárt, ami mintegy 5,5 milliárd euróval több a 2023. évinél. A tartományok költségvetési hiánya 10,1 milliárdról 27,1 milliárd euróra emelkedett, emellett az önkormányzatok és a társadalombiztosítás hiánya is nőtt; utóbbi elsősorban a természetbeni és pénzbeli szociális juttatások, köztük a nyugdíjakra fordított kiadások emelkedése következtében. Ezzel szemben a szövetségi kormány – egyedüliként a négy alszektor sorában - a 2023. évi 94,8 milliárd euróról 59,3 milliárd euróra csökkentette hiányát. Mindez a folyó áron számított GDP-hez viszonyítva 2024-ben 2,6 százalékos deficitet eredményezett, amely megegyezik az előző évivel, betartva az Európai Stabilitási és Növekedési Paktum 3 százalékos referenciaértékét.
A gazdaság szereplőinek nem ellenszélre, hanem hátszélre van szükségük
„Németországban 2024 végén még mindig nincs gazdasági fellendülés”, ismerte el a szövetségi gazdasági minisztérium a tárca ez évi első átfogó havi jelentésében. „A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság mind belföldön, mind külföldön jelenleg visszafogja a keresletet, a termelést, a beruházásokat és a magánfogyasztást. Csak akkor van esély arra, hogy a jövőbeni gazdasági, pénzügyi és geopolitikai környezetre vonatkozó világos kilátások kialakulása esetén az attentizmus eloszlik és a stagnálás átadja a helyét a gazdaság élénkülése némileg erősebb lendületének.”
Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) Martin Wansleben utódaként az év elején hivatalba lépett új főtitkára szerint azt követően, hogy a német gazdaság teljesítménye 2024-ben ismét zsugorodott, az új év kilátásai is aggasztóak. Utoljára a 2000-es évek elején, a strukturális válság idején fordult elő Németországban, hogy két egymást követő évben csökkent a német gazdaság teljesítménye. A DIHK év eleji felmérése keretében beérkezett első visszajelzések arra utalnak, hogy „három egymást követő, növekedés nélküli év elé nézünk” – figyelmeztetett a kamarai tisztségviselő, aki szerint „ilyen még nem fordult elő Németország háború utáni történelmében, s ez jól mutatja, hogy a politika és a gazdaság együttesen milyen történelmi kihívással néz szembe.”
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) aktuális hangulatindexe
2024 végén az aktuális üzleti helyzet megítélését illetően a pozitív választ adó, de az általános üzleti légkör és az üzleti kilátások tekintetében a borúlátó vállalatok vannak többségben.
Helena Melnikov szerint ez így nem mehet tovább. „Vállalataink vissza akarják nyerni versenyképességüket, a költségek, a jelentési kötelezettségek, a túl hosszúra nyúlt eljárások és még sok minden más nyomasztja őket. Jólétünk és társadalombiztosítási rendszereink a növekedéstől függenek”. Ezért „a politikusok arra hivatottak, hogy a lehető leggyorsabban újra növekedési pályára állítsák a gazdaságot” - mondta a főtitkár.
„A vállalatoknak ellenszél helyett hátszélre van szükségük. Ez magában foglalja a még mindig túlságosan magas energiaköltségek enyhítését, a túlzott bürokrácia radikális csökkentését és végre nagyobb sebességet az infrastrukturális projektekben. A társasági adó reformja is esedékes. Csak akkor fognak a vállalatok ismét többet befektetni, ha egy új német kormány ezt az utat választja és következetesen folytatja, s a német gazdaság talpra állhat.”
Az IMF és a kutatói műhelyek az idén nem várnak gyors fellendülést
A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) január közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a világgazdaságban mind erre, mind a jövő évre 3,3 százalékos növekedést valószínűsít. A protekcionista politikák szigorítása, például a vámok újabb hulláma kétségkívül súlyosbíthatja a kereskedelmi feszültségeket, csökkentheti a beruházásokat, torzíthatja az áruforgalmat, s ismét megzavarhatja az ellátási láncokat - figyelmeztetett az IMF. Tény, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok régi-új elnöke már jóval a január 20-i hivatalba lépése előtt széleskörű behozatali vámokat jelentett be például Kína, Kanada és Mexikó ellen, de más országokat/országcsoportokat is büntető-intézkedésekkel fenyegetett.
Mindeközben a gazdasági növekedés dinamikáját tekintve Németország a G7 országcsoport leggyöngébb láncszeme azzal, hogy az IMF előrejelzése szerint a szövetségi köztársaságban az idén mindössze 0,3, a jövő évben pedig 1,1 százalékos növekedés várható.
Jan-Christopher Scherer, a berlini DIW gazdaságkutató intézet szakértője a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok alapján „Nem látszik a német gazdaság gyors fellendülése” címmel elemezte az ez évi kilátásokat.
Ezek szerint „a német gazdaság 2024-ben már a második egymást követő évben zsugorodott. És 2025 elején sem látszik a fény az alagút végén. A német gazdaságot a strukturális változások is terhelik. Az iparban nem várhatóak nagy ugrások, a vállalatok továbbra is nagyon keveset fognak beruházni. A külkereskedelem sem valószínű, hogy lendület kölcsönözne a gazdaságnak. Ráadásul Trump elnök hivatalba lépésével fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben még rosszabb lesz a helyzet, ha a vámok és a további kereskedelmi korlátozások növekednek.
A belföldi tényezők szintén a gyors fellendülés ellen szólnak. Az emberek aggódnak a munkahelyük miatt, s ez rontja a fogyasztói hangulatot. A foglalkoztatással kapcsolatos aggodalmakat nem utolsósorban a szociáldemokrata, a zöld és a liberális párt alkotta kormánykoalíció összeomlása és a közelgő választások is táplálják. A gazdasági lendület várhatóan csak az év közepén élénkül valamelyest, amikor az új szövetségi kormány tervei világosabbá válnak, és a külső gazdasági bizonytalanságok jobban besorolhatók lesznek. Ha a rendelkezésre álló jövedelmek tovább emelkednek, és a magánháztartások kevésbé törekednek megtakarításokra, a magánfogyasztásnak is valamivel erőteljesebben kellene növekednie, támogatva a gazdasági teljesítmény bővülését. Mindent egybe vetve a berlini DIW 2025-ben a gazdasági teljesítmény 0,2 százalékos növekedésével számol.”
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerint a német gazdaság az idén aligha fog kilábalni a stagnálásból, ha nem hajtanak végre hamarosan gazdaságpolitikai reformokat az ország telephelyi problémáinak kezelésére. „Németország a háború utáni történelem messze leghosszabb stagnálási időszakán megy keresztül. Ezért nemzetközi összehasonlításban is egyértelműen lemarad” – fogalmazott Timo Wollmershäuser, az intézet kutatásvezetője.
Ha nem történnek megfelelő intézkedések, a müncheni kutatók attól tartanak, hogy az ipari vállalatok továbbra is külföldre fogják áthelyezni a termelést és a beruházásokat. A termelékenység növekedése is gyenge maradna, mivel a magas termelékenységű ipari ágazatokban az értékteremtést és a foglalkoztatást felváltaná a termelékenység alacsonyabb növekedésével járó szolgáltatási ágazatokban történő értékteremtés. Ha viszont a megfelelő gazdaságpolitikai irányt gyorsan és megbízhatóan meghatároznák, ismét jobban megérné Németországban befektetni és dolgozni, s jó egy százalékos éves gazdasági növekedést lehetne elérni. A szerkezetváltás nemcsak a régi termelési technológiák eltűnését eredményezné, hanem újakat is teremtene a feldolgozóiparban.
Wollmershäuser szerint „a világ más helyszíneivel összehasonlítva a vállalatokra nehezedő adó-, bürokrácia- és energiaköltségek magasak, a digitális, energetikai és közlekedési infrastruktúra megújítása lassabban halad, a szakképzett munkaerő hiánya pedig hangsúlyosabb”. Ennek nyomán az ipar érezhetően veszített versenyképességéből és a német export egyre inkább elszakadt a világgazdasági
fejlődéstől. Ráadásul főként Kína felzárkózott a fontos technológiák gyártásában, különösen a jármű- és gépgyártásban, s így a világ meghosszabbított munkapadjából komoly versenytárssá vált. Az ifo szerint a német vállalatok olyan termékekben veszítenek világpiaci részesedésükből, amelyekben évtizedekig piacvezetők voltak.
Merz: a klímavédelem és az ipar nem állhatnak egymással ellentmondásban
Friedrich Merz, a február 23-i választásokon győzelmi eséllyel induló CDU/CSU közös kancellárjelöltje január közepén pártja munkavállalói egyesülése (CDA) rendezvényén úgy fogalmazott, hogy az idei év a bizonytalanság érzésével kezdődött. Ezzel, a bizonytalanságérzet tartóssá válásával is magyarázható, hogy a Németországból való tőkekiáramlás ma valószínűleg a legmagasabb a második világháború óta eltelt időszakban. „Évente 60, 80, 100 milliárd tőke hagyja el hazánkat. Ezen alapjaiban kell változtatnunk.” Emellett sokkal radikálisabb kihívásokra kell majd számítani Donald Trump alatt, aki január 20-án ismét betölti az Egyesült Államok elnöki posztját, figyelmeztetett a kancellárjelölt.
Merz szerint a pusztán az ideológián alapuló, a gazdasági realitások figyelembevétele nélküli politika tovább gyengíti az országot. „A klímavédelem és az ipar nem kerülhet ellentmondásba egymással. Ha a klímavédelem fontosabbá válik, mint az ipar, akkor nemcsak hazánk jóléte miatt követünk el súlyos hibát, hanem a klímavédelem terén is.”
Németország ipari bázisa nem csupán a múlt sikertörténete, hanem a jövő nélkülözhetetlen része. Ámbátor fennáll annak a veszélye, hogy Európa vezető gazdasága elveszíti ipari telephelyi vonzerejét. Az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye jó példa arra, hogy más országok hogyan serkentik az oda irányuló befektetéseket.
A német cégek hetente kapnak ajánlatokat, hogy áthelyezzék székhelyüket Németországból Amerikába. „Ezt meg kell állítani! Biztosítani kell, hogy ez az ország ismét érdekes, vonzó befektetési hellyé váljon” – hangsúlyozta Merz, aki szerint ideje a lehető leggyorsabban megfelelő politikai jelzéseket kell küldeni annak érdekében, hogy a középvállalatok a jelenlegi nehéz körülmények ellenére is ragaszkodjanak Németországhoz.
A CDU ezért ambiciózus célokat tűzött ki maga elé a 2030-ig szóló menetrenddel. A párt legutóbbi hamburgi szövetségi végrehajtó tanácsi ülésén olyan átfogó programról döntöttek, amely a bürokrácia csökkentésére és az adóreformokra összpontosít. A napirend másik központi eleme az adóreform. „2029-ig négy lépésben 25 százalékra csökkentjük a társasági adót. Ez nem egyszerűen csak csökkentés lesz, hanem valódi adóreform, még hozzá jelentős adóreform, aminek a munkavállalói terhek könnyítésével kell párosulnia.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
