A Szövetségi Statisztikai Hivatal a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint augusztusban Németországban az ipari termelés – elsősorban az autóipar gyönge teljesítménye, 18,5 százalékos visszaesése folytán - az elemzők által vártat jóval meghaladó mértékben, 4,3 százalékkal csökkent a júliusihoz képest, (amikor az elmúlt öt hónapban egyedülálló módon még 1,3 százalékos növekedést regisztráltak).
Németország kivitele az év első nyolc hónapjában 1.037 milliárd eurót tett ki, ami 0,4 százalékkal elmaradt az előző év január és augusztus közöttitől, míg a 902,6 milliárd eurós behozatal 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kivitel csökkenésében meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államokba irányuló export zuhanása, amely az év első nyolc hónapjában 7,4, ezen belül augusztusban 23.6 százalékkal alacsonyabb a 2024 azonos időszakinál.
Fél év folyamatos javulása után szeptemberben romlott az üzleti légkör
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított, mintegy 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló ifo-index az augusztusi 88,9 pontról szeptemberben 87,7 pontra mérséklődött. Ami azért különösen figyelemre méltó, mert az üzleti légkör vállalati megítélése a 2024 decemberi 84,8 pontról folyamatosan, azaz megszakítás nélkül javult, s kilenc hónap elteltével tapasztalható visszaesés.
A vállalatok körében mind az aktuális üzleti helyzetük, mind a várakozásaik megítélése érezhetően romlott. Másként fogalmazva: visszaestek a gazdaság közeli fellendülésével kapcsolatos remények.
A főbb nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparban – a felmérés általános tapasztalataival összhangban – az aktuális üzleti helyzet megítélése kis mértékben romlott és a közeljövőre vonatkozó várakozások is szkeptikusabbak a korábbi felméréseknél. Az új megrendelések volumene csökkent, a beruházási javak gyártói körében korábban tapasztalt reménysugár elhalványult.
A szolgáltatási szektorban szintén érezhetően romlott a hangulat, ami az aktuális helyzet megítélésének romlásából, valamint az üzleti várakozások jóval pesszimistábbá válásából adódik. A kiskereskedelemben emelkedett, míg a nagykereskedelemben csökkent az üzleti légkör mutatószáma. Ezen belül a kiskereskedelemben az aktuális helyzet megítélése kis mértékben javult, miközben a közeljövőre vonatkozó várakozások romlottak. Az építőiparban az előző havi csökkenés után a hangulati index ismét emelkedett úgy, hogy a vállalatok üzleti helyzetükkel kapcsolatos megítélése némileg javult, s ez a következő hónapokra vonatkozó várakozások vonatkozásában sincs másként.
Dirk Schumacher, a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza „egyértelmű csalódásnak” nevezte az ifo-index csökkenését. Christoph Swonke, a DZ Bank elemzője az amerikai vámok és a magas energiaköltségek terhei mellett a bénító bürokrácia növekedésfékező hatására is rámutatott. Az elfogadott infrastrukturális és védelmi költségvetési csomag „még nem ad elegendő lendületet a megkérdezett vállalatok körében a gazdasági fordulathoz” – magyarázta a szakértő, aki szerint „az ősz egyelőre valószínűleg továbbra is a sötét oldalát mutatja.”
A kormányzat növekedésserkentő intézkedéseket helyezett kilátásba
A berlini szövetségi kormány október 8-án nyilvánosságra hozott őszi konjunktúra-prognózisában - a gazdaság teljesítmény 2023. és 2024. évi visszaesése után - az idén a GDP 0,2 százalékos növekedését várja. A kormányzati várakozás szerint 2025/2026 fordulóján a belföldi gazdaság dinamikája felgyorsulhat, amit az ősz folyamán részben már kidolgozott, ám többségében még kidolgozás alatt és elfogadás előtt álló gazdaság- és pénzügypolitikai intézkedések is elősegítenek, s amelyek hatására – szintén reálértéken számítva - 2026-ban a gazdasági teljesítmény 1,3, 2027-ben pedig 1,4 százalékos növekedése valószínűsíthető.
A kormányzati várakozások szerint a sokéves tapasztalattal ellentétben a következő időszakban nem a külső piacok, hanem a belföldi kereslet, különösen a magán- és közfogyasztás, valamint a beruházási tevékenység lesz a növekedés motorja. Az árak stabilitása, a jelentős bérnövekedés és a magánháztartások célzott költségcsökkentései folytán emelkedni fognak a lakosság rendelkezésére álló jövedelmek. A munkaerőpiaci helyzet várható javulásával együtt a fogyasztói hangulat is javulni fog, s a fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, fodrászat) iránt is élénkül a kereslet. A gépi és az építési beruházások az elkövetkező években új lendületet kapnak, többek között az adópolitikában bekövetkező változások befektetések folytán; emellett az infrastruktúra-fejlesztést és a klímasemlegességet szolgáló különleges alapok, valamint a Bundeswehr fejlesztését szolgáló különleges alap a több éves visszaesés után szintén a növekedést serkentő hatást fognak kiváltani.
Katherina Reiche gazdasági és energetikai miniszter a szövetségi kormány őszi gazdasági előrejelzése nyilvánosságra hozatalakor hangsúlyozta: „A hosszú távú növekedés biztosítása érdekében meg kell szüntetnünk a reformok terén felhalmozódott lemaradást: csökkentenünk kell az energiaköltségeket, elő kell mozdítanunk a magánberuházásokat, melyeket más országokhoz képest magas adóterhek nehezítenek, csökkentenünk kell a bürokráciát, piacokat kell nyitnunk, s lehetővé kell tennünk az innovációt.”
A miniszter asszony szerint „az őszi előrejelzés egyértelműen azt mutatja, hogy cselekednünk kell. Most. A gazdasági kilátások nem téveszthetnek meg minket: a következő években a növekedés jelentős része várhatóan a magas állami kiadásokból – például a különleges alapból és a védelmi beruházásokból – fog származni. De még ez az impulzus is csak akkor fejti ki hatását, ha a felgyorsul a beruházások megvalósítása. Ehhez pedig gyors tervezési és engedélyezési eljárásokra van szükség.
Élénkülésre akkor van esély, ha a fiskális ösztönzők gyorsabban vagy erőteljesebben hatnak és/vagy ha a geopolitikai és kereskedelmi válságok enyhülnek. A várt gazdasági fellendülést főként az Egyesült Államok szeszélyes kereskedelmi és biztonságpolitikája veszélyezteti, amelyhez a kereskedelmi partnerek esetleges ellenreakciói is társulnak. A gazdasági fellendülést továbbá a geopolitikai válságok eszkalálódása vagy Németország fontosabb kereskedelmi partnerei a vártnál erőteljesebb gazdasági lassulása is gátolhatja.”
A túlszabályozottság és a bénító bürokrácia mindenesetre nem német sajátosság. A DWN német gazdasági hírszolgálat minapi vezércikke arra hívta fel a figyelmet, miszerint „az idei közgazdasági Nobel-díj intő jel Európa számára. A díjnyertes kutatók ugyanis arra mutattak rá, hogy „a jólét nem az újraelosztásból, hanem az ötletekből, a versenyből és a változás elfogadásának bátorságából fakad. Európának meg kell szabadulnia a bénító szabályozástól és az innovációval szembeni ellenségességtől – különben egy évtizedes stagnálás fenyegeti.”
Az OECD Németországban ez évre 0,3, jövőre 1,1 százalékos, az IMF ettől szerényebb mértékű növekedést vár
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a GDP globális növekedése a múlt évi 3,3 százalékról az idén 3,2, 2026-ban pedig 2,9 százalékéra mérséklődik, melynek oka a magasabb vámokban és a politikai természetű bizonytalanságok továbbra is magas szintjében, s ezeknek a beruházások és a kereskedelem alakulására gyakorolt fékező hatásában keresendő.
Ugyanezen előrejelzés szerint a német gazdaság két egymást követő év recessziója után az idén csak szerény, 0,3 százalékos növekedésre számíthat, 2026-ra pedig a júniusban jelzettnél 0,1 százalékponttal szerényebb, 1,1 százalékos növekedés várható.
Az euróövezet növekedése az idén várhatóan eléri az 1,2 százalékot, ami jövőre 1,0 százalékra mérséklődik. „Németországban az expanzív fiskális politika valószínűleg fellendíti a gazdaságot, de a várható franciaországi és olaszországi konszolidáció fékezi az euró-övezet gazdasági teljesítménye növekedését” – olvasható az OECD előrejelzésében, amely Franciaország esetében, (melynek hitelminősítése magas államadósság és költségvetési válság miatt romlott), 2025-re 0,6, a jövő évben pedig ennél valamivel erőteljesebb, 0,9, Olaszországban pedig mind az idén, mind pedig jövőre 0,6 százalékos növekedést prognosztizál.
A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) október közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szövetségi kormánynál borúlátóbb, a jövő évre mindössze 0,9 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Azaz: Németország - Írországgal és Olaszországgal együtt -, azon országok közé tartozik, amelyek jövő évi előrejelzését kissé csökkentették a korábbi prognózishoz képest.
Az Egyesült Államok kormányzatának Donald Trump nevével fémjelzett vámpolitikája különösen káros a német gazdaságra, (amit – mint írásunk egy korábbi részében jeleztük -, az elmúlt hónapok exportforgalmi adatai is alátámasztanak). „A több fronton tapasztalható fokozott bizonytalanság és a magasabb vámok” a „fő tényezői” Németország gyenge növekedésének, írják az IMF szakértői, akik szerint a növekvő bérek és a magasabb kormányzati kiadások „ezt csak részben ellensúlyozhatják”.
Németország nem mellesleg a G7-országcsoport egyetlen olyan tagja, amelynek a gazdasági teljesítménye nem nőtt a 2019. évihez, a koronavírus-járvány kitörése előttihez képest. Ami a partnerországok körében is egyre nagyobb aggodalmat kelt – különösen Európa magas államadósság-szintje miatt.
Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ügyvezető igazgatója az IMF előrejelzését „ébresztőnek” nevezte Németország számára. Európa vezető hatalma ugyanis azzal a kockázattal néz szembe, hogy a legnagyobb iparosodott országok között lemarad. „Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája és a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktus újbóli eszkalálódása igen súlyos kockázatot jelent exportorientált gazdaságunk számára”, tette hozzá a kamarai tisztségviselő.
„A növekedés nélküli három év figyelmeztető jel Németország, mint üzleti telephely számára” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Aki szerint a hazai strukturális zavarok nem tűrik a késedelmet. „Akik a legjobbak akarnak lenni a globális versenyben, azoknak el kell végezniük a házi feladatukat.”
Melnikov szerint bátorságra van szükség a bürokrácia következetes csökkentéséhez, az energiaköltségek és adók enyhítéséhez, a jóléti állam modernizálásához és a vállalkozói tevékenység nagyobb szabadságához. „A német gazdaság újrakezdése nem fog erőfeszítés nélkül sikerülni.” A szövetségi kormánynak következetesen folytatnia kell a reformpolitikáját, s nem riadhat vissza a szükséges döntésektől. „A növekedés nem történik meg magától; meg kell dolgoznunk érte”, tette hozzá a német kamara ügyvezetője.
A kölni IW szerint az idén már nem lesz talpra állás…
A kölni IW gazdaságkutató intézet koraőszi előrejelzése szerint bizonyosra vehető, hogy a német gazdaság az idén már nem fog talpra állni; enyhe élénkülés, amikor a bruttó hazai termék alig fogja meghaladni az 1 százalékot, már csak 2026-ban várható. A gazdasági teljesítmény a szövetségi kormány által vártnál szerényebb voltának okai az energia- és a foglalkoztatási költségek magas szintjében, a túlzott szabályozásban, a geopolitikai bizonytalanságokban és a protekcionista tendenciák a német gazdaságra gyakorolt hatásában keresendők.
A Donald Trump, az Egyesült Államok és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által a tavasszal Skóciában megszületett vámmegállapodás után és ellenére – mint írásunk bevezető részében már utaltunk rá - a német gazdaság különösen megszenvedi az amerikai külkereskedelmi politika kiszámíthatatlanságát. Az export mennyisége az idén kb. fél százalékkal elmarad a múlt évitől, s jövőre a legjobb esetben is csak kis mértékű növekedés várható.
A bizonytalan globális helyzet és a szövetségi kormány által kilátásba helyezett reformok elmaradása, de legalábbis késlekedése érezhetően lassítja a beruházásokat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2025 első felében 1,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben; s a beruházási szint mintegy 11 százalékkal a 2019-es szint alatt van. A gépi– és berendezés-beruházások ez évre valószínűsített 2,5 százalékos csökkenése különösen súlyos, az IW szakértői szerint ugyanakkor ez nagyban befolyásolja, pontosabban fékezi a következő évek, sőt évtizedek gazdasági növekedését.
Az építési beruházások volumene az idén újabb 1,7, a lakásépítésé pedig ennél is meredekebben csökken, s az állami beruházási alapok csak 2026-ban fognak pozitív hatást gyakorolni a gazdaság fejlődésére.
A fogyasztás is csak lassan áll helyre: a magánfogyasztásra fordított kiadások az idén gyöngén, reálértékben mindössze kb. egy százalékkal emelkednek. Sokan azért takarékoskodnak, mert attól félnek, hogy elveszítik a munkájukat.
A munkaerőpiaci helyzet egyelőre nem javul. A foglalkoztatottak száma 46 millió körül stagnál, a munkanélküliségi ráta pedig továbbra is magas. Az olyan, az állami költségvetés pozíciói javítását szolgáló intézkedések, mint a „Bürgergeld” nevű „állampolgári juttatás” reformja legkorábban 2026-ban lépnek hatályba.
A különleges infrastrukturális alaptól remélt pozitív hatások lassan valósulnak meg. Németország továbbra is beruházási és strukturális válságban van. Michael Grömling, az IW kutatási igazgatója szerint „ha a szövetségi kormány végre ősszel a helyes reformpályát választja, a dolgok jövőre újra fellendülhetnek”, ehhez azonban sürgősen a társasági adó reformjára, jelentős bürokratikus könnyítésekre és célzott beruházási ösztönzőkre van szükség.
…és a vezető gazdaságkutató intézetek közössége szerint is ingatag lábakon áll a német gazdaság
A berlini DIW, a müncheni Ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdaságkutató intézetek szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzése szerint sem várható egyelőre tartós fellendülés a német gazdaságban. Két év recesszió után 2025-re a szakértők – a szövetségi kormány ezen írás bevezető részében ismertetett előrejelzésével megegyező mértékű - mindössze 0,2 százalékos növekedést várnak, míg a következő két évre a GDP 1,3, illetve 1,4 százalékos növekedését prognosztizálják.
A német gazdaság lassan kitör a mélypontról, írják az intézetek szakértői őszi jelentésükben – átfogó strukturális reformok végrehajtására felszólítva a szövetségi kormányt. „A német gazdaság még mindig ingatag lábakon áll” – fogalmazott Geraldine Dany-Knedlik, a közös gazdasági előrejelzést koordináló berlini DIW kutatási igazgatója. „A következő két évben érezhetően talpra fog állni, azonban a tartós strukturális gyengeségek miatt ez a lendület nem fog tartós lenni.”
A vezető gazdaságkutató intézetek szerint amennyiben „az ország gazdasági pozícióját erősítő alapvető reformok nem valósulnak meg, romlanak annak kilátásai. S ha a német gazdaság a belátható jövőben érezhető lendületet veszít, a közép- és hosszú távú növekedési kilátások tovább romolhatnak. Különösen a német áruk iránti külföldi kereslet gyengül. „A nemzetközi szabványokhoz képest magas energia- és egységnyi munkaerőköltségek, a szakképzett munkaerő hiánya és a versenyképesség további csökkenése továbbra is fékezi a hosszú távú növekedési kilátásokat.”
A kutatói műhelyek szerint több ösztönző intézkedésre van szükség a munkavégzéshez, különösen az alacsony jövedelműek körében. Továbbá Németországnak nem szabad szigorúbban szabályoznia saját vállalatait, mint azt partnerországai teszik, figyelmeztetnek a vezető kutatóintézetek, különösen a jobbára a korábbi kormány éghajlatvédelmi intézkedéseire utalva.
A kutatók tucatnyi konkrét intézkedést javasolnak a kormánynak a Merz kancellár által többször is bejelentett „reformok őszére”. Ezek közé tartozik a nagyobb hatékonyság a kormányzat minden szintjén, az adminisztrációval foglalkozó személyzet csökkenése, a termelékenységnek a digitalizáció által történő növelése, valamint az egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása. Emellett meg kell szüntetni a korai nyugdíjazásra való ösztönzést, (amely annyiban megoldottnak látszik, hogy időközben megszületett a politikai döntés a magángazdaságban foglalkoztatott nyugdíjasok adómentes tovább foglalkoztatásának lehetőségéről havi maximum 2 ezer euró erejéig). Emellett a munkaerőpaci előírások egyszerűsítésére és a külföldi képesítések tágabb elismerésére van szükség a szakképzett munkaerő vonzása érdekében.
Ezen túlmenően a kutatók szigorúbb fiskális politikát sürgetnek - különös tekintettel arra, hogy a költségvetési megtakarítások célszerűbbek, mint az adó- és járulékemelések. Emellett az infrastruktúra fenntartása és felhasználása finanszírozásába jobban be kell vonni azok felhasználóit.
A közép- és kisvállalati munkaközösség helyzetértékelése és követelései
Tíz rangos vállalkozói szervezet – többek között az ipari és kereskedelmi kamara, a kézműipar, a nagy- és külkereskedők, továbbá a takarékpénztárak szövetsége – alkotta közép- és kisvállalati munkaközösség (Arbeitsgemeinschaft Mittelstand) október közepén nyilvánosságra hozott közös jelentésében elemezte a német gazdaság működési feltételeit, azonnali ellenintézkedéseket követelve a válságból való mielőbbi kilábalás céljából.
A – többek között - az ipari és kereskedelmi kamara www.dihk.de honlapján teljes terjedelmében elérhető elemzés szerint „a németországi kkv-k tartós gazdasági és strukturális válságban vannak. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája és a feszült geopolitikai helyzet észrevehető terhet ró a gazdaságra. Néhány (hatásában nyilvánvalóan a későbbiek során jelentkező – J. I.) pozitív jelzés, mint az infrastrukturális beruházások növekedése és a beruházásösztönző intézkedések ellenére a gazdasági helyzet továbbra is tartósan gyenge.”
Az október közepén nyilvánosságra hozott KKV Monitorral a közép- és kisvállalati munkaközösség „ismét kijózanító értékelést ad a kkv-k politikai keretfeltételeiről. Az általános helyzet -2-es értékelést kapott egy -3-tól (nagyon rossz) +3-ig (nagyon jó) terjedő skálán, s ez ahhoz hasonlóan negatív, mint amilyen az előző évben volt.
A kkv-knak megbízható keretre van szükségük. „A közép- és kisvállalati munkacsoport a KKV Monitor eredményeit egyértelmű ébresztőnek tekinti” – fogalmazott Marija Kolak, a Német Szövetkezeti Bankok Szövetségének (BVR) elnöke. „A kkv-k alkotják gazdaságunk gerincét, s most megbízható keretre van szükségük ahhoz, hogy a beruházások hatást érjenek el. elmélyítendő a politikusok és a kkv-k közötti párbeszédet.
Németország csak erős közép- és kisvállalatokkal lehet erős üzleti telephely. Ezt figyelembe véve a munkacsoport a reformok gyors végrehajtását szorgalmazza az ország telephelyi versenyképességének biztosítása érdekében. „A bejelentések önmagukban már nem elegendők” – hangzik a munkacsoport figyelmeztetése. Amely szerint a közép- és kisvállalatok szempontjából „további reformok és cselekvések szükségesek az infrastruktúránál, a szakemberhiány mérséklésében, a vállalkozási feltételeknél, az energiapolitikában, a bürokrácia mérséklésében és az adópolitikában.”
Az infrastruktúra korszerűsítésénél fel kell gyorsítani a tervezési-, engedélyezési- és végrehajtási eljárásokat. A jogszabályok egyszerűsítése és harmonizálása mellett az illetékes hatóságoknál folyó folyamatok vevő- és kkv-barátabbá tétele érdekében fel kell használni a mesterséges intelligenciát és a digitalizációt.
A vállalkozói kultúra erősítéséhez szükséges többek között a vállalkozásindítási hajlandóság fenntartható növelése. Ennek eléréséhez a vállalkozói gondolkodást sokkal erősebben kell támogatni az általános képzést nyújtó iskolákban, s ki kell bővíteni a pályaválasztási tanácsadást, hogy a fiatalok ideje korán megismerkedjenek az önállósággal, mint karrierlehetőséggel.
A leromlott infrastruktúra minden eddiginél jobban lassítja a gazdaságot
A kölni IW gazdaságkutató intézet október harmadik hetében nyilvánosságra hozott, 1100 vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint a leromlott közlekedési infrastruktúra minden korábbinál nagyobb terhet ró a német gazdaság szereplőire: negatív rekordnak számít, hogy a válaszadók 84 százaléka kisebb-nagyobb mértékben tehernek tartja a rossz közlekedési infrastruktúrát. 2018-ban ez az arány 67 százalék, 2013-ban pedig „mindössze” 59 százalék volt.
Azon vállalatok aránya, amelyek nagyon, kisebb mértékben vagy egyáltalán nem szenvedik meg a közlekedési infrastruktúra hiányosságait, %-ban, a kölni IW gazdaságkutató intézet felmérése szerint
A legnagyobb probléma a közúti forgalomnál jelentkezik: az infrastruktúra hiányosságai miatt korlátozottnak érzett vállalatok 92 százaléka az úthiányokat említi az egyik okként. 2013-ban ez az arány 64 százalék volt. A vasúti közlekedés is egyre nagyobb aggodalomra ad okot, amit az érintett vállalatok 71 százaléka telephelyi problémának tekint. Ez a szám 2013 óta nyolcszorosára nőtt. A vállalatok közel 34 százalékát érintik a légi, illetve a hajózási problémák.
Thomas Puls, az IW szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségi kormány által elkülönített különleges alapot ne más célokra, például a társadalombiztosítási alapok hiányának betömésére, hanem valóban infrastruktúra-fejlesztésre fordítsák. „A közlekedési infrastruktúra fékezővé vált a német gazdaság számára. A pénznek oda kell jutnia, ahol szükség van rá. Különben lekéssük a hajót” – figyelmeztetett a kölni gazdaságkutató intézet szakértő.
Készítette:
Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
