2019-ben nagyon jó évet zártak, majd 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány miatt a padlóra kerültek a német vásár- és kiállításszervezők.
A múlt évben különböző németországi vásárközpontokban megtartott 163, mind nemzeti, mind nemzetközi szempontból nagy jelentőségű rendezvényen, összességében 6,7 millió négyzetméter alapterületen 181 ezer kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait, s azokat mintegy 10 millió, zömében szakmai látogató kereste fel. Voltak rendezvények, melyeken mind a kiállítók, mind a látogatók számát tekintve rekordot jegyeztek fel, mondta Philip Harting, a Német Vásárrendezők Szövetségének (AUMA) elnöke a szervezet júliusban rendezett éves sajtótájékoztatóján, de mindjárt hozzá kellett tennie, hogy 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány hatására a szakma a megrázkódtatás állapotába került. „A teljes gáztól a teljes fékezésig jutottunk”, mondta a német vásári gazdaság első számú reprezentánsa, hozzátéve, hogy fél évvel korábban még „valamennyien egy minden korábbinál jobb évvel számoltunk, s most a legrosszabb évben vagyunk, 2020 katasztrofális lesz”.
Március óta rendkívüli állapot uralkodik az ágazatban. A válság „a vásárok alapvető funkcióját sújtotta: a személyes kapcsolatok kerültek veszélybe”. Az AUMA adatai szerint a Németországban ez évre tervezett 165 nemzetközi kiállításból és vásárból legalább 110 nem kerül megrendezésre. Voltak rendezvények, mint a frankfurti „Light+Building” világítási- és belsőépítészeti-, vagy a szakma vezető rendezvényének számító müncheni IFAT környezetvédelmi technológiai vásár, melyeket a tavasszal előbb az őszre halasztottak, majd kénytelenek voltak teljesen lemondani. Nem járt jobban a kölni vásártársaság sem, amely előbb szeptember elejére tervezte az újranyitást, de ma már biztos, hogy október végéig üresek maradnak a pavilonok. Közben a vásári társaságok azzal érvelnek, hogy a nagy népünnepélyekkel és sportrendezvényekkel ellentétben a vásárok esetében sokkal egyszerűbb a higiéniás előírások betartása, különösen azt követően, hogy valamennyi nagy vásártársaság kidolgozta a maga részletes higiéniás és biztonsági koncepcióját.
Az idő annyiban sürget, hogy minden elmaradt vásár, lemondott rendezvény komoly forgalomkieséssel jár mind a vásártársaságok, mind a rendezvények felépítésében és lebonyolításában jeleskedő szolgáltatók, jellemzően kisvállalatok számára. A frankfurti vásártársaság – egy szigorú takarékossági program kidolgozása mellett – kénytelen volt hitelt felvenni az ez évben elszenvedett árbevétel-kiesés és veszteség kompenzálására; de ennek lehetősége más, versenytárs vásártársaságok (Köln, Hannover) esetében is felmerült.
Az érintett vásárrendezőknek, s persze az egyes rendezvények résztvevőinek figyelembe kell venni, hogy a vírusveszély németországi csökkenése nem jelenti automatikusan a vásári élet újraindulását. Az egyes németországi kiállításokon és vásárokon először hazai és legfeljebb európai résztvevőkkel lehet számolni; jóllehet - s ez így van sok magyar résztvevő esetében is -, hagyományosan egy-egy németországi szakvásár kínál alkalmat az Európán kívüli partnerekkel történő kapcsolatteremtésre és –építésre. Az AUMA adatai szerint a kiállítók csaknem kétharmada és a látogatók 30 százaléka külföldről érkezik. A kiállítók között meghatározó a kínaiak részvétele, de az Egyesült Államok is a vezetők közé tartozik a kiállító nemzetek sorában. A járvány utáni újranyitás során először az európai kiállítókra és látogatókra lehet számítani és csak hosszabb távon lehet több, Európán kívüli résztvevővel és látogatóval számolni.
A vásártársaságok – leküzdendő a nagy földrajzi távolságot és az utazási nehézségeket – egyelőre digitális ajánlatokkal törekednek az Európán kívüli kiállítókat és érdeklődőket vissza- és/vagy megnyerni. „A vásárok változnak és digitális ajánlatokkal egészülnek ki”, mondta az AUMA elnöke, aki „civilben” egy kelet-vesztfáliai technológiai családi vállalkozás ügyvezető tulajdonosa. „A vásárok szíve továbbra is a személyes kapcsolat marad, de azzal egyidejűleg növekszik az átfogó digitális kíséret jelentősége”, fogalmazott Oliver Frese, a hannoveri vásár korábbi elnökségi tagja, a kölni vásárigazgatóság jelenlegi üzleti igazgatója.
A nyáron a hannoveri vásártársaság által megrendezett „Digital Days” és a kölni vásártársaság augusztusra tervezett Gamescome nevű rendezvénye, a világ legnagyobb számítógépesjáték-vására digitális formában került, illetve kerül megrendezésre¸ ami – mint Philip Harting fogalmazott – „az aktuális helyzet következménye”; miközben „a személyes kapcsolat semmivel sem helyettesíthető”. Ugyanakkor vannak olyan vásárok, melyek megrendezését erről az évre a jövő esztendőre halasztották. (Példának okáért ezek közé tartozik a düsseldorfi Drupa, a nyomtatási technológiák világvására, amely a jövő év tavaszán kerül megrendezésre.)
A német vásártársaságok 2021-re 190 kevésbé nemzeti, mint inkább nemzetközi jelentőségű vásárt terveznek megrendezni, melyek közül húszat a koronajárvány miatt idénről terveznek elhalasztani. Az teljesen bizonytalan – a rendezvények számának ebből fakadó emelkedése ellenére –, hogy mikor érik el a koronavírus-járvány előtti mutatókat. Wolfgang Marzin, a frankfurti vásártársaság ügyvezetője az ágazat egészére jellemző módon azt tűzte célul, hogy több év elteltével, 2023-ban sikerül majd újra elérni a 2019-es üzleti év forgalmát.
Készítette:
Juhász Imre
vezető kormány-főtanácsos,
tudásgazdasági referens
Innovációért felelős Végrehajtási és Elemzési főosztály
Innovációs és Technológiai Minisztérium
