A világ országaiban működő német kamarai szervezetek az idén ősszel is elkészítették a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok körében a nemzetközi telephelyi feltételek alakulásáról szóló felmérésüket. A felmérés Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese által november elején bemutatott eredményei alapján egy összességében hűvös világgazdaság képe alakult ki. A felmérés eredményei azon magyar vállalatok számára sem érdektelenek, amelyek áru- vagy szolgáltatás-exportjukkal, közvetlen formában vagy beszállítóként szintén megjelennek a nemzetközi kereskedelemben.
„Ez idő szerint egy nagyon intenzív, sok fényt és sok árnyékot tartalmazó időszakot élünk át a nemzetközi üzleti életben" - mondta Treier a világ országaiban tevékenykedő több mint 3.600 német érdekeltségű vállalat megkérdezésén alapuló felmérés eredményeiről. Amelyek azt mutatják, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok 22 százaléka a konjunkturális keretfeltételek javulására, míg 28 százalékuk azok romlására számít.
A felmérés eredményei alapján a DIHK szakértői 2024-re az átlag alatti, 2,5 százalékos globális gazdasági növekedést várnak, (az elmúlt két évtized átlaga ugyanis 3,6 százalék). A német gazdaság ebből a szerény, de mégis csak pozitív előjelű változásból viszonylag keveset profitál, mert a 2023-as 0,5 százalékos visszaesés után a német export mennyisége 2024-ben csak szűk egy százalékkal növekszik. Volker Treier szerint „most válik világossá, hogy azok az országok, amelyek az elmúlt három évtized meglehetősen zökkenőmentes globalizációjában <fiskális zsírt> tettek a bordáikra, a szűkös időkben is több beruházási ösztönzővel képesek rendelkezni".
A világgazdasági feltételek megítélése kedvezőbb a hazai feltételek megítélésénél
Az összességében kedvezőtlen kép kedvezőtlen volta mégis viszonylagos, mert még mindig kedvezőbb annál, mint amilyen kép a kamarák által megkérdezett 24 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet folytató német vállalat körében végzett felmérés eredményei alapján kirajzolódott.
„Németországgal ellentétben külföldön legalább egyfajta optimizmus-érzetet tapasztalunk a német érdekeltségű vállalatok körében" - mondta Treier. "Bár más helyszíneken a vállalatok szintén nehéz gazdasági helyzettel küzdenek, kevesebb strukturális kihívással kell szembenézniük, mint Németországban."
Egyes helyeken még a kedvezőbb beruházási feltételekből is nagy hasznot húznak, „ott azonban, ahol további terheket éreznek, azt mindenekelőtt a tartósan magas kamatok érzékelik. Ez különösen az euróövezetben és az Egyesült Államokban van így. Kínában ugyanakkor a kereslet gyengülése és a geopolitikai kockázatok negatívan hatnak a globálisan tevékenykedő német vállalatok üzletmenetére."
A felmérés eredményei szerint a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok aktuális üzleti helyzete továbbra is közepes, de régiónként eltérő. Európában a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos várakozások továbbra is negatívak, ráadásul az előző felméréshez képest tovább romlottak. Különösen az euróövezet országaiban több vállalat számít most arra, hogy a gazdaság tovább fog hűlni a következő hónapokban, aminek az okai – többek között – a nemzetközi és történelmi összehasonlításban még mindig magas energiaárakra, az Európai Központi Bank (EKB) restriktív monetáris politikájára és ezzel párhuzamosan a még mindig magas inflációs ráták „a kilátásokat elhomályosító hatásában” keresendők. Gazdasági fellendülés csak Görögországban és Írországban várható, míg Olaszországban és Spanyolországban egyértelműen a negatív gazdasági várakozások dominálnak. Az euró-övezeten kívüli uniós tagországok, továbbá Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság (UK) alkotta csoportban a várakozások továbbra is következetesen pesszimisták, míg Kelet- és Délkelet-Európában, (például Törökországban, s Szerbiában különösen) kimondottan romlottak az előző felméréshez képest.
Ezzel szemben a német vállalatok észak-amerikai telephelyeken működő érdekeltségei következetesen optimisták, konjunkturális feltételeket és a jelenleginél jobb várakozásokat is megfogalmaztak. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben (a Hongkongot és Tajvant is magában foglaló ún. nagy-kínai térség kivételével), valamint Dél- és Közép-Amerikában működő vállalatok szintén nagyon bizakodók üzleti fejlődésük lehetőségeit illetően.
A Kínai Népköztársaságban a nulla Covid-politika megszűnését követően a kereslet élénkülésére vonatkozó remények még nem váltak valóra. Az ottani vállalatok túlnyomórészt gyenge konjunkturális feltételekről számoltak be. A következő hónapokra vonatkozó várakozások is meglehetősen visszafogottak, különösen a fogyasztás várhatóan gyönge alakulása miatt.
Az üzleti várakozások megítélése valamivel kedvezőbb az aktuális üzleti helyzet megítélésénél
A nemzetközi konjunktúra az év folyamán tapasztalt lehűlése, a geopolitikai kockázatokból adódó bizonytalanság erősödése és a keresletnek a magas inflációs ráta és az emelkedő kamatszint hatására tapasztalható gyöngülése nyomán a felmérésben részt vevő vállalatok gyönge, de jellemzően stabil aktuális üzleti helyzetet jeleztek. 45 százalékuk jelzett „jó” üzleti helyzetet, (ami 5 százalékponttal kétségkívül alacsonyabb a tavaszi felmérés eredményénél), 41 százalék kielégítő, míg – a tavaszi 10 százaléknál négy százalékponttal többen - 14 százalék „rossz” üzleti helyzetet jelzett. A „jó” és „rossz” választ megfogalmazó vállalatok arányának különbsége így 40-ről 31 százalékpontra, a sokéves átlagnál 4 százalékponttal alacsonyabb szintre csökkent, azaz romlott.
Regionális megosztásban – az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet, továbbá az euró-övezeten kívüli EU-tagországok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban az aktuális üzleti helyzetet jónak minősítő vállalatok aránya – 44-45 százalék – nagyjából megegyezik a világátlaggal, ezzel szemben a további európai térségben (57 százalék), valamint Észak-Amerikában (61 százalék) meghaladja azt, míg a világ más térségeiben, különösen Kínában (25 százalék) elmarad attól.
A következő tizenkét hónapra vonatkozó üzleti várakozások tekintetében a német érdekeltségű vállalatok valamelyest visszafogottabbá váltak a tavaszinál. Az ősszel a felmérésben részt vevő vállalatok 45 százaléka számolt üzleti kilátásai jobbra fordulásával, (a tavaszi 47 százalékkal szemben), míg minden nyolcadik vállalat, (a válaszadók 12 százaléka, a tavaszi 11 százalékkal szemben), üzleti kilátásai romlását valószínűsíti. A javuló és romló üzleti várakozásokat jelző vállalatok arányának különbsége így a tavaszi 36-ról 33 százalékpontra mérséklődött, ami megegyezik a sokéves átlaggal. Azaz az üzleti várakozások megítélése valamivel kedvezőbb az aktuális üzleti helyzet megítélésénél.
Térségek szerinti megoszlásban – az üzleti várakozások megítélése az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet országaiban, továbbá az euró-övezethez nem tartozó EU-tagországok, továbbá Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban, valamint Kínában egyértelműen kedvezőtlenebb a világgazdaság egészére számított mutatónál, ezzel szemben Észak-, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, (Kínát nem számítva), jóval kedvezőbb annál.
A kereslet alakulása a legfőbb üzleti kockázattá vált
A német érdekeltségű vállalatok körében végzett felmérés eredményei szerint a nemzetközi kapcsolatok
- elsőszámú kockázati tényezőjévé a kereslet szűkülése „lépett elő”, mivel a fél esztendővel korábbi 38 százalékról ugyanis 46 százalékra emelkedett a kereslet alakulását kockázati tényezőnek megnevező vállalatok aránya.
- A második legfontosabb kockázati tényezővé a gazdaságpolitikai feltételek alakulása vált (39 → 42 százalék), míg
- a szakképzett munkaerő hiánya (40 → 37 százalék) a harmadik helyre csúszott vissza.
- Emelkedett az árfolyam-kockázatokat (28 → 32 százalék), ezzel szemben
- némileg mérséklődött a munkavégzéshez kötődő költségeket (34 → 31 százalék), míg
- egészen nagy mértékben, hét, illetve tíz százalékponttal csökkent a nyersanyag-, (33 → 26 százalék) illetve energiahordozó-árakat (35 → 25 százalék) kockázati tényezőként megnevező vállalatok aránya.
- Nincs számottevő különbség a szállítói láncok zavarait (24 → 25 százalék), valamint a kereskedelmi akadályokat (16 → 17 százalék),
mint üzleti kockázatokat megítélő vállalatok arányában.
Az egyes üzleti kockázatok megítélésében térségenként jelentős különbségek mutatkoznak:
- az üzleti kereslet alakulása, mint kockázati tényező az átlagot meghaladó mértékben esik a latba Kínában, Dél- és Közép-Amerikában és az Európai Unió tagországaiban, ezzel szemben a gazdaságpolitikai feltételek az Európai Unió tagországaiban egyáltalán nincsenek az első három kockázati tényező között, annál fontosabbak a munkavégzéssel járó költségek és a szakképzett munkaerő hiánya, mint az üzleti kockázati tevékenységet negatívan befolyásoló tényezők.
- Kelet- és Délkelet-Európában a három legfontosabb üzleti kockázati tényezőnek a gazdaságpolitikai kockázatokat, a szakképzett munkaerő hiányát és az árfolyamok alakulását,
- Kínában pedig a kereslet alakulását, a gazdaságpolitikai feltételeket és a kereskedelmi akadályokat nevezték meg a vállalatok.
- A szakképzett munkaerő hiányát, mint kockázati tényezőt, a világ térségei közül csak Észak-Amerikában tették az első helyre, amit a kereslet alakulása és a gazdaságpolitikai feltételek hatása követett az üzleti kockázatot jelentő tényezők sorában.
A beruházási hajlandóság külföldön jóval meghaladja a hazait
A felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok csaknem négy ötöde (78 százaléka) tervez „említésre méltó volumenben történő” beruházást, több mint egy ötöde (22 százaléka) nem tervez ilyet.
A globális válságok ellenére, de a hazai telephelyek jelentős strukturális problémáira is tekintettel a nemzetközileg aktív német vállalatok összességében bővítik a külföldi beruházásaikat. A felmérésben részt vevő, beruházást tervező vállalatok még mindig egyharmada (33 százalék) a következő tizenkét hónapban növelni kívánja beruházásait (szemben a tavaszi 36 százalékkal), míg a csökkenő beruházási volument tervező vállalatok aránya ugyanilyen mértékben, 17-ről 20 százalékra emelkedett. Különösen az Észak-Amerikában és az ázsiai és csendes-óceáni térségben (Kína kivételével) az átlagot meghaladja a beruházási aktivitásukat fokozni kívánó vállalatok aránya, ezzel szemben Európában és Kínában ez az arány elmarad az átlagtól, azaz a vállalatok jóval óvatosabbak.
A külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok globális beruházási szándékai tehát jelentősen eltérnek a németországiaktól, ahol a kamarai szervezet október végén közzétett felmérése szerint a következő tizenkét hónapban több vállalat tervezi beruházásai csökkentését, mint növelését. „Ez az eltérés a hazai és a külföldi beruházások között ismét azt mutatja, hogy a Németországban működő vállalatoknak sürgősen megbízható és vonzó keretfeltételekre van szükségük" - figyelmeztetett a főtitkárhelyettes.
A német érdekeltségük vállalatok közel fele (46 százaléka) számára az értékesítési tevékenység, két ötöde (40 százaléka) számára a termelési tevékenység, 24 százaléka számára a szolgáltatói tevékenység, 22 százalék számára pedig a kutatás és fejlesztés az állomáshelyükön végrehajtott beruházás fő célja, (megjegyezve, hogy – mint látható – egyazon vállalat több beruházási célt is megjelölhetett).
Foglalkoztatási szándékok
A világ országaiban működő német vállalatok a konjunkturális feltételek és üzleti várakozások hatására a korábbinál szerényebb, de még mindig figyelemre méltó foglalkoztatási tervekkel rendelkeznek. A kamarai felmérésben részt vevő vállalatok 36 százaléka jelezte azt, hogy a külföldön foglalkoztatott létszám növelésében gondolkodik, (szemben a tavaszi 38 százalékkal), míg 13 százalék jelzett létszámleépítést, (ami egy százalékponttal meghaladja a tavasszal jelzettet). A létszámnövelést és létszámcsökkentést tervező vállalatok különbsége így 26-ról 23 százalékpontra mérséklődött, ami minimális mértékben még mindig meghaladja a 22 százalékpontos sokéves átlagot. A szakképzett munkaerő hiánya mindenesetre oda vezetett, hogy az állást hirdető vállalatok egyre nagyobb hányada nem tudja új foglalkoztatott alkalmazásával betölteni a felszabaduló munkakört. Emellett figyelemre méltó, hogy a szakemberhiányt, mint üzleti kockázatot megnevező vállalatok aránya meghaladja azokét, amelyek csökkenő létszámot terveznek.
A foglalkoztatási szándékok alakulása – az üzleti várakozásokhoz és a tervezett beruházásokhoz hasonlóan – szintén markáns regionális különbségeket mutat. Miközben a létszámbővítést tervező vállalatok aránya Észak-Amerikában (47 százalék), Kelet- és Délkelet-Európában (46 százalék) és az ázsiai és csendes-óceáni térségben (38 százalék) többé-kevésbé meghaladja a világ összes országára számított 36 százalékot, addig az euró-övezetben megegyezik azzal, míg az EU összes tagországában (31 százalék), Dél- és Közép-Amerikában (27 százalék), az euró-övezeten kívüli uniós tagországok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban (25 százalék), valamint Kínában (17 százalék) elmarad attól.
Figyelemre méltó továbbá, hogy a Kínai Népköztársaság, Hongkong és Tajvan, továbbá az euró-övezeten kívüli uniós tagországok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban, valamint az Európai Unió tagországaiban azon vállalatok részaránya meghaladja az 55 százalékot, melyek változatlan foglalkoztatotti létszámot terveznek.
A felmérés eredményeit tartalmazó tanulmány és a megállapítások alapjául szolgáló kérdéskatalógus megtalálható a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara www.dihk.de honlapján.
Budapest, 2023. november 13.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata,
korábbi nagykövetségi tanácsos