A Szövetségi Statisztikai Hivatal korrigált adatai szerint a német gazdaság január és március közötti teljesítménye a korábban feltételezett 0,2 százalékkal szemben 0,4 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.
Ugyanezen időszakban a nominális bérek 3,6 százalékkal haladták meg ez előző év első három havit. Mivel azonban az infláció mértéke elérte a 2,3 százalékot, a reálbérek tényleges emelkedése nem volt több 1,2 százaléknál. Igaz, az idei első negyedév sorrendben a nyolcadik olyan időszak volt, amelyben a reálbérek meghaladták az előző év azonos negyedévit, ugyanakkor az idei mutató – a 2022-től egészen 2023 első negyedévig tartó csökkenést követően – a legalacsonyabb mértékű növekedést jelenti.
Az áprilisi, (azaz az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció időszakának utolsó havi) gazdasági teljesítményre vonatkozó előzetes adatok visszaesést mutatnak. Így
- az ipari termelés – a márciusi 2,3 százalékos bővülést követően – áprilisban 1,4 százalékkal elmaradt az előző havitól; miközben 2024 azonos időszakához képest márciusra 0,7, áprilisra pedig 1,8 százalékos visszaesést jeleznek;
- az áprilisra számított 133,1 milliárd eurós áruexport az előző havitól 1,7, a 2024 áprilisitól pedig 2,1 százalékkal maradt el, miközben a 116,5 milliárd eurós behozatal 3,9 százalékkal meghaladta a márciusit, 3,8 százalékkal pedig az előző év április havit.
- A közeljövőre vonatkozóan némi optimizmusra kínál alkalmat, hogy az iparvállalatokhoz áprilisban beérkezett rendelések a márciusit 0,6, míg a múlt év áprilisit 4,6 százalékkal meghaladták.
A Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett vámháború félelmetes hatásai kezdenek megmutatkozni a konjunktúra alakulását jelző adatokban. „A fellendülés helyett kiábrándultság uralkodik” – kommentálta az áprilisi exportadatokat Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkereskedelmi vezetője. Ráadásul „az USA-ba irányuló export drámai mértékű visszaesése jelentősen megterheli a költségvetést.”
A válság hatása a foglalkoztatottságra
A tartós gazdasági válság egy év alatt több mint 100 ezer munkahely elvesztését váltotta ki a német iparban. Az Ernst & Young (EY) könyvvizsgáló és tanácsadó cég elemzése szerint a válság leginkább az autóipart érintette, ott ugyanis 45,4 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.
A német ipar az első negyedév végén 5,46 millió embert foglalkoztatott, 101 ezerrel, 1,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Hosszabb visszatekintésben a 2019. évihez, a koronavírus-járvány előtti „utolsó békeévhez” képest a foglalkoztatottak száma összességében 217 ezerrel, azaz 3,8 százalékkal csökkent; miután 2018-ban még rekordot döntött, akkor még 5,7 millió körüli létszámot foglalkoztattak a német iparban.
Jan Brorhilker, az EY ügyvezető partnere a DPA hírügynökség által idézett nyilatkozata szerint a német iparvállalatok hatalmas nyomás alatt állnak. „Az agresszív versenytársak, például Kínából, nyomást gyakorolnak az árakra, a fontos értékesítési piacok gyengülnek, Európában a kereslet alacsony szinten stagnál, az egész amerikai piacot pedig nagy kérdőjel övezi. Ugyanakkor a vállalatok magas költségekkel küzdenek, például az energia és a személyzet területén.”
A szakértő várakozása szerint a német ipar forgalma a 2024. évi visszaesés után az idén kis mértékben tovább csökken. A munkahelyek megszűnésének vége még nem látszik, véli Brorhilker, aki azzal számol, hogy az év végéig legalább 70 ezer további ipari munkahely szűnik meg. Különösen a gépgyártás és az autóipar területén indítottak a vállalatok létszám-megtakarítási programokat. „Még sok rossz hírre számíthatunk, mielőtt újra javulna a helyzet”, figyelmeztetett a szakértő.
Csak az autóiparban, amely az eladások visszaesésével, a kínai versennyel és az e-mobilitás irányában történő átállás kihívásaival küzd, egyetlen év alatt közel 6 százalékkal, március végére kb. 734 ezerre esett vissza a foglalkoztatottak száma. A fémiparban és a textiliparban is jelentősen, több mint 4 százalékkal, ezzel szemben a vegyiparban és a gyógyszeriparban alig, mindössze 0,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.
A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy hosszabb, mintegy tízéves időszakra visszatekintve az ipari foglalkoztatás nem csökkent, hanem nőtt: a 2024 végén a német iparban foglalkoztatottak száma 185 ezer fővel, azaz 3,5 százalékkal meghaladta a 2014. évit.
Brorhilker szerint „Németországot, mint ipari telephelyet már sokszor halottnak nyilvánították, de nagyon erős alapjainak köszönhetően mindig rendkívül ellenállónak bizonyult.” A feltételeknek azonban javulniuk kell: az alacsonyabb költségek és a kevesebb bürokrácia mellett szükséges a belföldi kereslet erősítése is annak érdekében, hogy a gazdaság kevésbé függjön az exporttól, amihez a szövetségi kormány milliárd eurós beruházási csomagja jelentős lendületet kölcsönözhet.
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke „nagy cselekvési nyomásról” beszélt, a politikusokat felelőssé téve azért, hogy az elmúlt években Németország versenyképessége romlott. „Ezért a versenyképesség és a telephelyi vonzerő kell, hogy az új szövetségi kormány vezérmotívumává váljon. … ezek a tényezők döntik el, hogy hol és milyen mértékben történik befektetés, s az is, a jövőben hol jönnek létre új munkahelyek.”
Egy, a közelmúltban Claus Michelsen és Simon Junker berlini közgazdászok által készített és a Handelsblatt által ismertetett tanulmány szerint Németország, mint üzleti telephely vonzereje ugyanakkor rohamosan csökken: míg külföldi befektetők 2021-ben 150 milliárd eurót fektettek be, addig ez 2024-re 43 milliárd euróra esett vissza.
A külföldi vállalatok Németországba, illetve a német vállalatok külföldre irányuló közvetlen beruházásainak alakulása 2019 és 2024 között, milliárd €
A szövetségi kormány döntései a gazdaság növekedési pályára állítása érdekében
Június 4-i ülésén „a tervezési biztonság és a magánbefektetések ösztönzése” jegyében, végső soron a német gazdaság növekedési pályára állítása érdekében több milliárd euró nagyságrendű adócsökkentésről, illetve egyéb, a vállalatok tevékenységét könnyítő intézkedésekről döntött a berlini szövetségi kormány.
A tervezett intézkedések közé tartozik többek között az elektromos járművekre vonatkozó különleges értékcsökkenési leírások, a gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának módosítása, valamint a társasági adó csökkentése. A kormányzat által hozott döntések 2029-ig közel 46 milliárd euróval csökkentenék a vállalatok terheit.
Lars Klingbeil (SPD) szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár kifejtette: „Növekedésösztönzőkkel most fellendítjük a gazdaságot, biztosítva a munkahelyeket, egyben visszatérve a növekedési pályára. Alig négy héttel a hivatalba lépésünk után bemutatjuk az első fontos reformokat, amelyek új gazdasági erőt biztosítanak. Ezzel biztosítjuk a gazdaság számára a sürgősen szükséges tervezési biztonságot és erős beruházási ösztönzőket teremtünk. Németországot nemzetközi szinten versenyképesebbé tesszük.”
Egyes szakértők a döntések pszichológiai hatását a terhek tényleges csökkentése elé helyezik. A kormányzat által hozott intézkedésekkel javul a gazdasági környezet, a vállalkozók és a cégek optimistábbá válnak. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez év első fele már letelt, ezért az intézkedések hatása ebben az évben valószínűleg korlátozott marad. Egyre megalapozottabbnak látszanak azok az előrejelzések, melyek szerint a német gazdaság idei növekedési esélyei elmozdulnak az év első hónapjaiban sokak által feltételezett nullpontról.
Carsten Mumm, a hamburgi székhelyű Donner & Reuschel hitelintézet vezető közgazdásza szerint az adócsökkentések mellett a szövetségi kormánynak további olyan beruházási ösztönzőket és strukturális reformokat kell bevezetnie, melyek összességében javítják a vállalkozások működési feltételeit, pozitívan befolyásolva a vállalkozások és a fogyasztók hangulatát, serkentő hatást gyakorolva a beruházásokra és a fogyasztásra. Emellett csökken az infláció és a jegybanki alapkamat. A legfőbb kockázatot továbbra is a kereskedelmi konfliktusok eszkalálódása jelenti.
Ulrich Kater, a Deka Bank vezető közgazdásza pozitív beruházási ösztönzőkről beszél, de nem mindegy, hogy azok milyen tényleges gazdasági és politikai környezetben valósulnak meg. Robin Winkler, a Deutsche Bank vezető közgazdásza ugyan erős ösztönzést lát a termelési kapacitások bővítése, illetve fejlesztését szolgáló beruházások szempontjából, ugyanakkor – megítélése szerint - kevés a számítástechnikai központokba vagy más digitális alkalmazásokba történő beruházások ösztönzése, azaz fennmarad az amerikai technológiai szektorral szembeni versenyhátrány. Ennek ellenére – hála a kormánydöntések kiváltotta pozitív impulzusoknak -, miután 2024-ben 5 százalékkal csökkentek, az idén pedig várhatóan stagnálnak, jövőre már reálértéken számítva várhatóan 5 százalékkal emelkednek a berendezésekbe történő befektetések, hozzájárulva a GDP jövő évi emelkedéséhez.
A Német Nagykereskedelmi, Külkereskedelmi és Szolgáltatási Szövetség (BGA) szerint a szövetségi kormány betartja a gyors adócsökkentés ígéretét, de az első bejelentett intézkedésekből hiányoznak a kis- és középvállalkozások számára szánt célzott ösztönzők. „A beruházási kedvezmények elsősorban az iparnak segítenek. Az amortizációra vonatkozó előírások módosítása csak akkor segít, ha rendelkezésre áll a beruházásokhoz szükséges tőke” – fogalmazott Dirk Jandura, a BGA elnöke.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) a szövetségi kormány tervezett adócsökkentési csomagját fontos jelzésnek, de még nem végleges megoldásnak tekinti. „Ez a törvény önmagában nem fogja gyorsan megváltoztatni a gazdasági helyzetet” – fogalmazott Helena Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója. „Az intézkedések fontosak, de csak csepp a tengerben maradnak, ha nem követik őket további, ugyanolyan határozott és gyors lépések.” Emellett elsősorban az adók egyszerűbb beszedése és a folyamatok „átfogó digitalizálása” szükséges.
A kutatóintézetek szerint véget ért a válság, de sok még a bizonytalanság
A vezető kutatóintézetek június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzéseikben figyelemre méltó mértékben javították gazdasági várakozásaikat: megítélésük szerint több éves válság után jövőre a német gazdaságban esély van a fellendülés beköszöntére. Megjegyezve, hogy a washingtoni kormány kereskedelempolitikája továbbra is kockázatot jelent.
Ugyanakkor a kutatóintézeti előrejelzések – érthető módon – még nem tartalmazhatják az energiahordozók az izraeli-iráni konfliktus kiéleződéséből származó világpiaci áremelkedésének a nemzetközi és a német gazdaságra gyakorolt fékező hatását.
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet ez évi növekedési előrejelzését a korábbi 0,2-ről 0,3 százalékra, míg a jövő évit 1,5 százalékra, a korábban feltételezett 0,8 százalékos szint csaknem kétszeresére emelte. A kieli IfW világgazdasági intézet ez évi növekedési előrejelzését 0,0 százalékról 0,3 százalékra, a jövő évit egy tized századponttal, 1,6 százalékra módosította.
„A német gazdaság válsága a 2024 utolsó és 2025 első három hónapját magában foglaló téli félévben elérte mélypontját” – fogalmazott Timo Wollmershäuser, az ifo kutatásvezetője. A magánfogyasztás négy negyedév óta pozitív tendenciát mutat és egyre gyorsul. Erősödött a lakosság vásárlási kedve, azaz a reáljövedelmek növekedéséből származó többletbevételt egyre többen, s egyre inkább elköltik, ami a megtakarítási hajlandóság mérséklődésére utal.
A várható fellendülés mindazonáltal jórészt a május elején hivatalba lépett szövetségi kormány által bejelentett növekedési csomagnak köszönhető. A müncheni közgazdászok az állami kiadások növelése, az adócsökkentések és a beruházások ez évi hatását 10, jövő évi hatását pedig 57 milliárd euróra becsülik.
Az infrastrukturális és védelmi célú kiadások növelése mellett, a koalíciós szerződésben bejelentett, a gazdasági növekedésre serkentő hatást gyakorló intézkedések közé tartoznak többek között az adóügyi ösztönzők, mint például a gyorsított amortizáció, a vendéglátóipari forgalmi adó, az áramadó és a hálózati díjak csökkentése, valamint az ingázóknak fizetett átalány emelése.
Fentiek nyomán az állami fogyasztási és beruházási kiadásai, valamint a vállalati beruházások a következő évben jelentős növekedésnek indulnak. A gazdasági kapacitások kihasználtsága javul, a német gazdaság immár a fellendülés időszakába lép. Az év eleje óta a vállalatok hangulata is javult: a 9 ezer vállalatvezető megkérdezése alapján az üzleti légkör alakulására számított ifo-index az elmúlt öt hónapban folyamatos emelkedést mutat.
A müncheni kutatók feltételezése szerint az amerikai kereskedelem-politikában nem várhatók további számottevő változások. Az nyilvánvaló, hogy az EU-ból származó importra bevezetett vámemelések negatív hatással vannak a német exportra. Az ifo által idézett modellszámítások szerint ezek 2025-ben 0,1, 2026-ban pedig 0,3 százalékponttal rontják a német GDP növekedési dinamikáját.
Mindent egybe vetve a bruttó hazai termék mennyisége 2025-ben 0,3, 2026-ban pedig 1,5 százalékkal fog növekedni, ami 0,1, illetve 0,7 százalékponttal magasabb a 2025 tavaszán készült előrejelzéshez képest. A korrekció elsősorban azokra a fiskális ösztönzőkre vezethető vissza, melyek hatására 2026-ban további mintegy 25 milliárd euróval emelkedik a GDP.
A bruttó hazai termék alakulása a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet nyári előrejelzése tükrében
A maginflációra (az energiaárak nélküli fogyasztói árak emelkedése) vonatkozó előrejelzés a tavaszihoz képest kissé emelkedett, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 2,3% lesz. Mindazonáltal a 2025-ös inflációs ráta előrejelzését összességében 0,2 százalékponttal 2,1%-ra csökkentették, elsősorban az alacsonyabb energiaárak, valamint az áramadó és a hálózati díjak csökkentése miatt. Ezek az intézkedések 2026-ban az infláció várhatóan 2,0 százalék marad.
Az ösztönző intézkedések ellenére a pénzügyi politika 2025-ben továbbra is enyhén restriktív marad. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya a 2024. évi 2,7-ről az idén 2,3 százalékra mérséklődik, majd az expanzív intézkedések hatására 2026-ban várhatóan 3,4 százalékra; míg a bruttó államadósság ennek megfelelően a GDP 62,5 százalékáról 64 százalékra emelkedik.
A munkaerőpiacon is megjelennek az első pozitív jelek. A gazdaság élénkülésével összhangban már a következő hónapokban enyhe fellendülés várható a foglalkoztatás terén, ámbátor annak üteme demográfiai okokból korlátozott marad, mert az idén csökken a munkaképes korúak száma.
Számokban kifejezve a 2025. évi 26 ezer fős csökkenés után 2026-ban körülbelül 121 ezer fővel nő a foglalkoztatottak száma. A regisztrált munkanélküliség 2025-ben várhatóan 161 ezer fővel nő, majd 2026-ban 63 ezerrel csökken. A munkanélküliségi ráta az idei 6,3 százalékról a jövő évben 6,1 százalékra mérséklődik.
A német gazdaság egyes fontosabb sarokszámai a müncheni ifo gazdaságkutató intézet nyári előrejelzése szerint
A magasabb növekedési előrejelzés jórészt azon a feltételezésen alapul, hogy az amerikai kormány által kezdeményezett, az EU-val kialakult kereskedelmi konfliktus csakhamar véget ér. „A növekvő optimizmus abból a reményből is táplálkozik, hogy az új koalíció hivatalba lépésével véget ér a gazdaságpolitikai patthelyzet, és megegyezés születik az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitában” – mondta az Ifo szakértője. Az, hogy 2025 első negyedévében a gazdasági teljesítmény erőteljesen, 0,4 százalékkal bővült, elsősorban az Egyesült Államokba irányuló export előrehozatalának, valamint a magasabb magánfogyasztásnak és a megnövekedett beruházásoknak köszönhető.
Mivel az európai kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államokkal eddig nem oldódott meg, a közgazdászok továbbra is kockázatokat látnak az amerikai kereskedelempolitikában. Az ifo szerint a Donald Trump amerikai elnök által már megemelt importvámok jelenlegi szintje 0,1 százalékponttal mérsékelné a német gazdaság idei, s 0,3 százalékkal a jövő évi teljesítményét. Egy, a kereskedelmi konfliktust lezáró megállapodás létrejötte esetén a növekedés magasabb is lehet, míg annak eszkalációja esetén újabb recesszió fenyeget.
Moritz Schularick, a kieli IfW világgazdasági intézet elnöke szintén jelentősnek nevezte a gazdasági fejlődését befolyásoló kereskedelempolitikai kockázatokat. „Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan vámpolitikája továbbra is növeli a bizonytalanságot a német külkereskedelemben.” Emellett a német exportőrök körében a versenyképesség jelentősen csökkenése okoz gondokat. Ennek megfelelően az IfW az idén további 0,4 százalékos exportcsökkenéssel számol, s csak jövőre vár 1,2 százalékos növekedést.
Az IfW a konjunktúra pozitív alakulása fő okát – a müncheni Ifo szakértőihez hasonlóan - elsősorban belföldi tényezőkben látja. „Így a két évig tartó szűkös időszak után a magánfogyasztás ismét jelentősen növekszik és a vállalati beruházások is fokozatosan pozitívba fordulnak” – fogalmazott Stefan Kooths, az intézet szakértője, aki szerint ha a jövő évben erősödik a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, a növekedési dinamika is jelentősen felgyorsul.
A berlini DIW gazdaságkutató intézet ugyancsak június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye – a müncheni Ifo előrejelzésével egyetértve - az idén várhatóan mérsékelten, 0,3 százalékkal, jövőre viszont a müncheni előrejelzésnél erőteljesebb mértékben, 1,7 százalékkal fog növekedni, ami 0,2, illetve 0,6 százalékponttal meghaladja a tavaszi előrejelzésben jelzett dinamikát. A korábban feltételezettnél erőteljesebb növekedési dinamika a beruházási csomag és finanszírozási feltételek javulása a konjunktúrára gyakorolt serkentő hatásának köszönhető, miközben az amerikai kereskedelempolitika egyértelműen negatív hatást gyakorol a német külkereskedelemre és a világgazdaságra.
Az ez idei lendületes évkezdet, majd a növekedési dinamika kisebb visszaesése után a második félévben a német gazdaság valószínűleg kissé lehűl. Az amerikai kereskedelempolitika okozta bizonytalanságok, a német gazdaság továbbra is fennálló strukturális problémái és a munkahelyek elvesztésétől való félelem éreztetik a hatásukat. Bár a külkereskedelem várhatóan továbbra is visszafogó hatással lesz, az idén elfogadott átfogó pénzügyi intézkedések enyhén pozitív hatást fejtenek ki és a német gazdaság valószínűleg az év végén és a következő évben ennek köszönhetően jelentősen felgyorsul.
„A meglepően lendületes évkezdet valószínűleg megóv minket egy újabb stagnáló évtől. Ez azonban nem változtat a német gazdaság strukturális problémáin, mint például a versenyképesség romlása és a szakképzett munkaerő hiánya” – figyelmeztetett Geraldine Dany-Knedlik, a DIW elemzője. „Erős reménysugár az infrastrukturális beruházási csomag, amelynek hatása a következő évben lesz érezhető.”
A német gazdasági teljesítmény változásának egyes komponensei a berlini DIW gazdaságkutató intézet 2025 nyári előrejelzésében
Az adósságféknek az infrastrukturális beruházásokra szánt 12 évre szóló 500 milliárd eurós külön alapra és a védelmi kiadásokra vonatkozó felfüggesztése várhatóan csökkenti a gazdaságpolitikai bizonytalanságot. Pozitív hatással lesz a fogyasztásra és a beruházási tevékenységre, bár a költségvetés kései elfogadása és a hosszú tervezési időszakok miatt ez idén még nem lesz érezhető. A következő évben azonban körülbelül 25 milliárd euró pénzügyi politikai ösztönzőre lehet számítani, ami a bruttó hazai terméket további 0,8 százalékponttal növelheti. Ez valószínűleg enyhén magasabb inflációt fog maga után vonni: az inflációs ráta jövőre kis mértékben, 2,2 százalékra emelkedhet, az idei várható 2,1 százalék után.
„Az expanzív pénzügyi politika segítségével a német gazdaság ellenállhat az amerikai kereskedelempolitika negatív hatásainak. Ez azonban hosszabb távon terhet jelent majd a német külkereskedelemre” – mondta Dany-Knedlik. A német külkereskedelem 2026-ban is stagnálni fog. A vállalati beruházások fokozatos fellendülését negatív irányban ellensúlyozzák a növekvő kereskedelmi akadályok és a német vállalatok tovább csökkenő versenyképessége – különösen a kínai gyártókkal szemben.
Pozitív impulzusokat a magánfogyasztás ad. A fogyasztói hangulat az első negyedévben érezhetően javult, amit a megtakarítási ráta jelentős csökkenése is bizonyít. A vásárlási kedvet azonban valószínűleg beárnyékolják a munkahelyekkel kapcsolatos tartós aggodalmak. A prognózis időszakában a munkanélküliségi ráta várhatóan enyhén emelkedni fog. A pénzügyi politikai impulzusok és az alacsony kamatok azonban egyre inkább javítják a beruházási kedvet.
Marcel Fratzscher, a DIW elnöke az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi konfliktus eszkalálódásának veszélye és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok mellett egy harmadik, belföldi kockázatot is lát: a politikai patthelyzet újbóli kialakulását Németországban és Európában. „Az új szövetségi kormány sok helyes jelzést adott, de most sürgősen el kell fogadnia a 2025-ös és 2026-os költségvetést, s ennek során nemcsak egy világos jövőképet kell bemutatnia, hanem a belső konfliktusokat is meg kell oldania – elsősorban az adók és a szociális kiadások terén. A koalíciós megállapodás sok ponton homályos; az új kormánynak most össze kell szednie magát és konzisztens, meggyőző politikai jövőbeli irányvonalat kell meghatározni.”
Ha az új szövetségi kormány képes lesz a helyes irányba terelni a dolgokat, megerősödhet a következő évekre vonatkozó bizakodás. „2025-ös nyári előrejelzésünk egy lehetséges fordulópontot jelez. Németország jövőjét nem külföldi tényezők, hanem a saját országon belüli tényezők határozzák meg – azaz az, hogy a politika, a gazdaság és a társadalom képes-e új hangulatot teremteni, amelyben a bizalom és a bizakodás uralkodik. Ha a szövetségi kormánynak sikerül meggyőzően végrehajtania beruházási csomagját, Németország 2026-ban és 2027-ben jelentős gazdasági fellendülést tapasztalhat – még akkor is, ha számos strukturális és hosszú távú kihívás továbbra is fennáll”, írta Marcell Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke.
Sebastian Dullien, a Hans-Böckler-Stiftung Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézetének tudományos igazgatója szerint az év eleji gazdasági mutatók „összességében arra utalnak, hogy az ipar helyzete stabilizálódik, s közel lehetünk egy olyan fordulatponthoz, amely jobb irányba mutat.” Mint fogalmazott, „júliustól a javított amortizációs feltételek várhatóan növekvő beruházási keresletet eredményeznek. Ekkortól kezdődően a vállalatok hozzá kezdenek elhalasztott beruházásaik pótlásához. Emellett a különleges infrastrukturális alapból finanszírozott állami beruházások is serkenthetik a növekedést."
Készítette:
Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
