Választottbírósági ítélet Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. [1959-es Ptk. 326. §. (1) bek., Ptk. 325. §. (1) bek.] A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás akkor szakítja meg az elévülést, ha az a címzetthez hatályosan megérkezett. [1959-es Ptk. 327. §. (1) bek.]
Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] A felek jogvitáját egy olyan többoldalú jogügylet alapozta meg, amely alapján felperes és alperesek között megbízási keretszerződés jött létre. Ez alapján a szerződés alapján bizonyos feltételek fennállása esetén alperesek számlát küldtek felperesnek a teljesítésekről, aki a visszakövetelés jogát fenntartva a számla ellenértékét megfizeti.
A keretszerződés 2011. májusában jött létre, majd 2013. júniusában megszüntetésre került felperes kezdeményezésével azzal, hogy a felperes számszakilag meg nem jelölt felhívást küldött a tartozások/követelések rendezéséről.
[2] Felperes 2017. nyarán megbízási szerződést kötött egy behajtó céggel a követelések behajtására, valamint állítása szerint írásban is felszólította alpereseket a teljesítésre, továbbá 2018. tavaszán fizetési meghagyás útján is próbálkozott a követelés behajtásával, sikertelenül.
[3] Felek között a jogvita alapját a megbízási szerződés megszűnésének és ehhez köthetően az elévülési idő kezdetének az időpontja képezte, továbbá vitás volt köztük az elévülési idő megszakadását eredményező cselekmények köre is. Felperes az elévülés kezdő időpontjának 2013. június 13-át jelölte meg, amikor állítása szerint a megbízási szerződést felmondta. Alperesek szerint az elévülés kezdő napja 2012. szeptember 15. volt, amikor felperes az utolsó számlában a teljesítésre felhívta őket.
Felperes kereseti kérelme és az alperesek ellenkérelme
[4] Felperes kereseti kérelmében kérte az alperesek egyetemleges kötelezését tartozásuk (tőke és annak járulékai) megfizetésére. Felperes kérte továbbá a Választottbíróságot, hogy kötelezze alpereseket a fizetési meghagyásos eljárás díjának a megfizetésére, valamint a választottbírósági perköltség viselésére és az ügyvédi munkadíj megfizetésére.
[5] Alperesek ellenkérelmükben elévülésre hivatkozással kérték a felperes kereseti kérelmének az elutasítását és a felperes perköltség viselésére kötelezését.
A Választottbíróság ítélete
[6] A Választottbíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta és azt elutasította.
A Választottbíróság elsődleges az elévülés kezdő időpontját vizsgálta. Az elévülés kezdő időpontjaként az alperesek által megjelölt 2012. szeptember 15. napját állapította meg, tekintettel az 1959-es Ptk. 326. §. (1) bekezdésére, amely jogszabály hely alapján az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
A Választottbíróság vizsgálta továbbá azt is, hogy a felperes végzett-e olyan cselekményt, amely az elévülést megszakította. Felperes az eljárás során bizonyítani nem tudta, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az alperesekhez hatályosan megérkezett, így nem tudott olyan cselekményt igazolni, amely az elévülést megszakította.
(Vb/18074)
