1. Az MKIK Választottbíróságának Összeférhetetlenségi Szabályzata
A választottbírósági eljárás a felek kölcsönös bizalmán alapuló vitarendezési mód. E bizalom fenntartásához és megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy egyértelmű és átlátható szabályok álljanak rendelkezésre, amelyek kiszámíthatóvá teszik a választottbírókkal szemben támasztott etikai követelményeket. Az összeférhetetlenség problémája napjainkban gyakran nehézséget jelent a választottbírósági eljárásokban. Egyrészről komoly kockázatot rejt magában a választottbírósági ítélet esetleges érvénytelenítése, elismerése és végrehajtása vonatkozásában, másrészről az eljáró választottbíró és az eljárást adminisztráló intézmény reputációját is veszélyeztetheti.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság célul tűzte ki, hogy a nemzetközi gyakorlatban elfogadott normák alapulvételével, illetve más választottbírósági intézmények esetében is erősödő gyakorlatra tekintettel, saját szabályokat határozzon meg a választottbírók függetlenségének és pártatlanságának érvényre juttatása érdekében. Ennek eredményeként került megalkotásra a Választottbíróság Összeférhetetlenségi Szabályzata.
2. Miért volt szükség önálló szabályozásra?
Az egyes nemzeti jogok keretjellegű szabályozása mellett széles körben alkalmazott nemzetközi soft law dokumentumok – mindenekelőtt az IBA Guidelines on Conflicts of Interest in International Arbitration (IBA Irányelvek) – komoly segítséget nyújtanak az érdekkonfliktusos helyzetek azonosításában és kezelésében. Ugyanakkor az IBA Irányelvek egy eltérő jogi, gazdasági környezetet alapul véve kerültek elkészítésre. Így az egyes államok jogi kultúrája és piaci viszonyai specifikus helyzeteket teremthetnek, amelyekre az általánosabb jellegű nemzetközi dokumentumok nem minden esetben adnak kielégítő választ.
A saját intézményi szabályrendszer kiszámíthatóvá teszi a választottbírókkal szemben támasztott követelményeket, és egyértelmű orientációt nyújt mind a választottbírók, mind a felek és jogi képviselőik számára. A Választottbíróság ezzel csatlakozik ahhoz a nemzetközi tendenciához, amelyet más vezető intézmények – például a szingapúri SIAC, a hongkongi HKIAC vagy az ICC – gyakorlata is tükröz.
3. A Szabályzat felépítése és tartalma
A Szabályzat elkészítése során nem az IBA Irányelvek teljes átvétele volt a cél, hanem egy egyszerűbb, edukációs célzatú, a magyar viszonyokra szabott szabályrendszer megalkotása. A Szabályzat a következő főbb egységekből áll:
· Általános rendelkezések: E körben a releváns fogalmak és a Szabályzat hatálya kerül meghatározása. A felek megállapodhatnak abban, hogy a Szabályzat kötelező legyen az eljárásukra nézve, de ilyen kifejezett megállapodás hiányában is figyelembe vehető a Választottbíróság által az Eljárási Szabályzat alapján.
· Alapelvek: E részben a függetlenség és pártatlanság követelménye, valamint a választottbíró felekkel való kommunikációjának szabályai kerülnek rögzítésre.
· Kizáró okok: A kizáró okok között olyan körülmények kerülnek meghatározásra, amelyek fennállása esetén a választottbírónak a jelölést vissza kell utasítania, illetve a tisztségéről le kell mondania.
· A feltárási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok: E szabályok a feltárási kötelezettségre vonatkozó általános rendelkezéseket részletezik, vagyis azt, hogy a választottbíró kötelezettsége minden olyan körülmény feltárására, amely a felek szemében jogos kétséget ébreszthet.
· A függetlenséget és pártatlanságot megkérdőjelező különös körülmények: E körben kerülnek meghatározásra a hazai viszonyokra, a szűkebb szakmai közösségre reflektáló, a korábbi gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe vevő konkrét esetkörök, ideértve a tárgyi befolyásoltságot, a tudományos és szakmai kapcsolatokat, valamint a személyes viszonyokat is.
4. A Szabályzat jelentősége
A Szabályzat egy követendő eljárásrendet és magatartási szabályrendszert tartalmaz, amely kiszámíthatóbbá teszi, hogy mely körülményeket a Választottbíróság miként értékel. Segítséget nyújt a választottbíróknak abban, hogy milyen körülményeket kell feltárniuk, a feleknek és jogi képviselőiknek pedig abban, hogy milyen esetben lehet helye kizárási indítványnak. A Szabályzat segíti a választottbírósági eljárásokban résztvevő választottbírák és felek, valamint a jogi képviselőik munkáját abból a szempontból is, hogy tükrözi a Választottbíróság kizárási indítványok elbírálása során eljáró Elnöksége által relevánsnak és követendőnek tartott gyakorlatot is. Mindez hozzájárul a választottbírósági eljárásba vetett bizalom erősítéséhez, az eljárások hatékonyságának és legitimitásának növeléséhez.
