Ugrás a tartalomra

A tudásalapú Kamara igényli a párbeszédet

2025. december 08.

2025. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztálya keretében működő Regionális Tudományok Bizottságának meghívására az MKIK Kutatási Hálózatának megrendelésére készült elemzést mutattak be a kutatók a regionális vállalkozásfejlesztés kamarai tapasztalatairól.

A tudományos vita bevezetéseként Dr. Szlávik János, egyetemi tanár, a Bizottság elnöke kiemelte az MTA és az MKIK közötti együttműködés fontosságát. A két intézmény természetes szövetséges, hangsúlyozta, hiszen a tudásalapú kamara igényli a párbeszédet a tudomány művelésére hivatott intézményekkel, az egyetemekkel és a Magyar Tudományos Akadémiával is. Ugyanakkor az MTA-nak is szüksége van a kamarai és a vállalati tapasztalatokra, a tudomány művelése nyitott mindenki számára, aki elfogadja a tudományos munka szabályait és elveit.    

A bevezető előadást Lits Benedek, Szabó Dorottya és Trautmann László tartotta, aminek során ismertették a vármegyei TOP100 listákon alapuló elemzést. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az egyes vármegyei kamarák rendszeresen jelentetnek meg TOP100 kiadványokat. Ezek a kiadványok az adott vármegye legjobb 100 vállalatának az adatait tartalmazzák.

Ezekre támaszkodva született egy kutatás az MKIK, a Pécs-Baranya Vármegyei Kamara és BCE Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület (IVE) együttműködésében. A kutatás során a vármegyei TOP100 vállalatokat hasonlították össze különböző szempontok alapján. A kutatás legfőbb tanulsága, hogy fontos szempont minden vármegyében a KKV ökoszisztéma megerősítése, annak érdekében, hogy csökkenjen a terület kitettsége a multinacionális vállalatok felé. Ehhez szükség van a kkv-k hálózatosodására, amit a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatokra lehet alapozni. Ezek összegyűjtésében, a kooperációra történő ösztönzésben a kamaráknak fontos szerepe lehet. A területi vállalati ökoszisztéma erősítéséhez a kutatók megfogalmaztak javaslatot célzott regionális beruházás ösztönzés és ágazati foglalkoztatási és iparpolitikai intézkedések szükségességére vonatkozóan.

Az előadás után került sor a vitára, amin kutatók, egyetemi oktatók és kamarai vezetők vettek részt. Dr. Buzási Attila (tanszékvezető, egyetemi docens, BME) kiemelte, hogy a kutatás kiindulópontul szolgálhat regionális iparpolitikákhoz, és fontosnak tartotta az első 100 vállalatok koncentrációjának további elemzését, illetve a vállalatok közötti tudás és kapcsolat átadásához szükséges intézmények, „klubok” erősítését is.

Dr. Szép Tekla (habilitált, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, a Bizottság titkára) a kutatás módszertani hátterére kérdezett rá, illetve javasolt továbblépési lehetőségeket.

Az élénk és termékeny vita lezárásaként Szlávik János azt hangsúlyozta, hogy az MTA és az MKIK számára is fontos és hasznos párbeszéd indult el, és az MKIK-ban született tudományos eredmények bemutatása az MTA-ban mind két fél számára előnyös lehet. Erre a Regionális Tudományok Bizottsága mindig kész lesz – zárta mondandóját.

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elvállalta a közmédia hagyományos karácsonyi jótékonysági akciójának, a „Jónak lenni jó!” 2025-ös adásának fővédnökségét.
Az átállásra még van idő: csaknem 13 hónap. De érdemes megkezdeni a félkészülést.  2027. január 1-től ugyanis már csak a korszerű, adatalapú megoldások útján lehet majd adatokat beküldeni a NAV-hoz.
Széchenyi 2020