Magyarország Nagykövetsége Párizs
Az 5G-hálózat kiépítésével kapcsolatos frekvenciatendert a francia kormány várhatóan még az ősszel lebonyolítja, figyelmen kívül hagyva a lakossági tiltakozásokat ugyanúgy, mint az egyik legnagyobb mobilszolgáltató azon javaslatát, hogy a tendert fél-egy évvel halasszák el és addig a 4G-hálózatot fejlesszék a legrosszabb lefedettségű országrészekben - az 5G-t ugyanis először mindenképpen a nagy agglomerációkban építik ki, ahol a 4G-lefedettség most is jó, csak túlterhelt a hálózat. A Huawei-t a jelenlegi helyzet szerint hivatalosan nem zárják ki az 5G-hálózat kiépítéséből, gyakorlatilag azonban mégis, mivel a szolgáltatókkal szemben olyan feltételeket támasztanak, amelyek miatt ezek kényszerből az Ericcson és/vagy a Nokia technológiáját fogják beépíteni. Ennek viszont nagyobb a költsége, amit az érintett cégek szerint a francia államnak kell vállalnia.
Az 5G-hálózat kiépítése Franciaországban jóformán még el sem kezdődött, de már egyre több kérdés fogalmazódik meg vele szemben, legyen szó hasznosságáról, egészségügyi és/vagy biztonsági kockázatairól, a környezetre gyakorolt hatásáról. A Le Parisien részletes összeállítást közölt minderről, alaposan körüljárva a formálódó tiltakozásokat, mint a kínai kémkedéssel kapcsolatos vélt vagy valós kockázatokat. Több egyesület és parlamenti képviselő is moratóriumot szorgalmaz, a kormány azonban nem kívánja ezt a lépést megtenni. Az 5G frekvenciatendert, amiből a kormány 2,17 milliárd € bevételre számít, és amire eredetileg idén áprilisban került volna sor, a koronavírus-járvány miatt egy még nem ismert, július-szeptember közötti időpontra halasztották. Ha a nyertes szolgáltatók azonnal munkához látnak, akár már az év vége előtt megkezdődik a kereskedelmi célú szolgáltatás, ám az 5G első lépésben kimondottan arra lehet jó, hogy a nagyvárosok környezetében csökkentse a jelenlegi hálózati leterheltséget. Tekintettel arra, hogy a 12 éves és annál idősebb franciák 77%-a rendelkezik okostelefonnal, zömük pedig nagyon várja a 4G-nél tízszer nagyobb letöltési sebességet - a többi, új lehetőségről egyelőre keveset tudnak. Az Agir pour l'environnement egyesület elnöke, Stephen Kerckhove viszont úgy látja, a kormány elhamarkodottan hozta meg az 5G-hálózat kiépítésével kapcsolatos döntést, noha - ahogy ők azt többször javasolták - erről valójában egy szabályos, széleskörű társadalmi vitát kellett volna indítani. Leggyakrabban az elektromágneses sugárzás kiváltotta érzékenységre hivatkozva indítják a tiltakozásokat, így tett a PRIARTEM-Electro sensibles egyesület is, hangsúlyozva, hogy a különböző élettani zavarok mellett a daganatos megbetegedések kockázata is megkerülhetetlen kérdés.
Az önkormányzati választások után a helyzet még komplikáltabb lett, mivel a militáns környezetvédő egyesületek mellett már a „zöld hullámban” megválasztott új önkormányzati képviselők és polgármesterek - mint pl. Bordeaux, Poitiers, Besançon esetében - is moratóriumot akarnak. A kormány és a szolgáltatók egyelőre nem akarnak ezekről tudomást venni, habár az 5G-frekvenciatenderben érintett Bouygues-csoport elnöke, Martin Bouygues a tavasszal kezdeményezte, hogy szülessen egy „New Deal” a 4G esetében, azaz halasszák néhány hónappal későbbre az 5G-tendert, hogy érdemben gyorsítani lehessen a vidék 4G-lefedettségének javítását. Martin Bouygues-nak lehetősége volt arra, hogy a nagyon ritka esetnek számító szenátusi és nemzetgyűlési meghallgatáson is kifejthesse a véleményét, ám nem sikerült elérnie, hogy a tendert a jövő évre halasszák, arra a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint év vége előtt sor kerül. A tiltakozások közben egyre komolyabbak, július 20-án két férfit három, illetve négy év börtönre ítéltek, mivel felgyújtottak egy mobil-átjátszóállomást Jura megyében.
A cikk kész tényként kezeli, hogy az 5G környezetszennyező lesz, amit azzal magyaráz, hogy ennek használatához a most használatos okostelefonokat le kell cserélni, a régieknek csupán egytizedét használják tovább, a „second hand” piacon értékesítve őket, de előbb vagy utóbb, mind a szemétben végzi majd. További környezetterhelést jelent a még nagyobb energiafogyasztás, ami össszefügg azzal, hogy mind több eszköz működik majd kapcsoltan, ami annak ellenére megnöveli az energiaigényt, hogy maguk az antennák viszont kevesebb energiát használnak, mint elődeik, igaz, sokkal nagyobb számban kell őket telepíteni, különösen azokat, amik a 26 GHz-es hullámhosszon - de nagyon kis hatósugárral - működnek majd.
Egyelőre nem bizonyított a mobiltelefónia egészségügyi ártalmassága, ahogy ez a WHO 2018-as jelentésében is olvasható, ám ez még nem számolt az 5G-vel. Számos környezetvédő egyesület szerint viszont a használt új hullámhosszokkal tovább erősíti azt az „elektromágneses ködöt”, amit a 2-3-4 G, a Wi-Fi és a Bluetooth már elég sűrűvé tett. A helyzet „pikantériája”, hogy a 150 véletlenszerűen kiválasztott francia állampolgárból felállított és a környezetvédelmi jövőkép megfogalmazására felkért testület, a Convention citoyenne sur le climat is úgy foglalt állást, hogy moratóriumot kell hirdetni az 5G-re. A kormány ugyan ezt a javaslatot nem fogadta el, ezzel együtt az 5G hálózattal szembeni lakossági félelmek abból a szempontból valamelyest érthetők, hogy a nemzeti élelmezési, környezetvédelmi és munkahelyi egészségügyi és biztonsági ügynökség (ANSES) már 2013-tól - igaz, csak korlátozott bizonyítékok alapján - megfogalmazott bizonyos aggályokat a mobiltelefon-használat egészségügyi hatásait illetően (álmatlanság, termékenységi problémák, állatoknál kognitív problémák, az embernél agydaganat kockázata). Ugyan ez szintén nem érinthette még az 5G-t, de éppen ezért az ANSES-nek az 5G egészségügyi és környezeti kockázatairól jelentést kell készíteni, amit a jövő év elején kell a kormánynak átadnia.
Ami a nemzetbiztonsági és általában a biztonsági kérdéseket illeti, a Huawei került a célkeresztbe. A kínai céggel szemben az elmúlt időszakban egyre erősebb a politikai ellenállás, a gyanú (és a vádak) szerint az általa szállított berendezésekkel kémkedik is a kínai állam számára. Mindezt először az USA és Trump elnök fogalmazta meg 2018 elején. Noha egyelőre hivatalos bizonyíték nincs, a Huawei, noha Franciaországot választotta az új összeszerelő-üzeme színhelyéül, várhatóan mégis kiszorul az 5G-projektből, ami szolgáltatói oldalon a Bouygues és az SFR számára a legkellemetlenebb. Ők ugyanis a 4G-hálózatuk kiépítésekor legalább felerészben a Huawei eszközeit használták és így terveztek az 5G esetében is. Az egyes eszközök használatát engedélyező vagy megtiltó hatóság, a Nemzeti Informatikai Rendszer-biztonsági Ügynökség (ANSSI) mindenesetre július elején „udvariasan eltanácsolta” a szolgáltatókat a kínai cég eszközeinek használatától és helyettük a Nokia és az Ericsson technológiáját javasolta. Egyelőre formálisan nem tiltott, de már most feltételekhez kötött a kínai technológia alkalmazása, eszköztípustól függően azokat 3, 5 vagy 8 év múlva ki kell cserélni más gyártó termékeire. Ezt a szolgáltatók nonszensznek találják, mivel egy hálózatot legalább tíz évig használt eszközökkel építenek, tehát kénytelenek lesznek valóban mástól - és drágábban - beszerezni a technológiát, ám álláspontjuk szerint a francia államnak kell vállalnia a többletköltséget. Bruno Le Maire gazdasági miniszter július 21-i nyilatkozatában igyekezett „lehűteni a kedélyeket”, kifejtve, hogy Franciaországban nem fogják megtiltani a Huawei termékeinek használatát, de természetesen védik a nemzetbiztonsági érdekeket. Emlékeztetett arra, hogy a britek sokkal határozottabb döntést hoztak, július 14-én nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárták a Huawei-t az 5G-hálózatukból. A cikk megjegyzi, hogy a Wall Street Journal értesülései szerint a kínaiak válaszlépéseket helyeztek kilátásba a Nokiával és az Ericssonnal szemben, ha a Huawei berendezései nem kaphatnak szerepet az európai hálózatok kiépítésében.
Készítette: Somogyi Norbert TéT-attasé
