Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gazdasági Tájékoztató harmadik negyedév - 2020

2020. december 18.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Közgazdasági Igazgatóság

Gazdasági Tájékoztató

2020./III.

„A fejlődés és a válság egy tőről fakad.” Mérő László

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2020 III. negyedévében – első rendelkezésre álló, nyers adatok alapján – 4,6%-kal, szezonálisan kiigazított adatok alapján 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszaki adataihoz képest, a csökkenést leginkább az információ, kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások mértékének növekedése mérsékelte. A III. negyedév során kedvezőbben alakultak a gazdasági kilátások, mint a járvány miatti intézkedésekkel erőteljesen érintett II. negyedév során. A II. negyedéves mélyponthoz képest a gazdaságban a GDP volumene 11,3%-kal növekedett, amihez több gazdasági ágazat is hozzájárult. Az összesített I-III negyedéves adatok alapján a GDP volumene 5,6%-kal marad el az egy évvel korábbi mértéktől.

2020 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások csökkenése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 12%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. A visszaesés a legtöbb nemzetgazdasági ágat érintette, egyedül – a járványhelyzet miatt – az egészségügyi szektorban duplázódott meg a beruházások mértéke. A beruházások visszaesésében az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott. Azonban a beruházások visszaesésében a nagyobb létszámú, külföldi tulajdonban levő vállalatok és az állami tulajdonban levő cégek beruházásain elmaradása is nagyban szerepet játszott. Az első három negyedév során összesen 8,6%-os beruházási volumen csökkenésnek lehettünk tanui. A Kormányzat kiemelten foglalkozik a beruházások megfelelő szinten tartásával, tekintve, hogy a koronavírus által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének.

2020. szeptemberében az ipari termelés volumene a március-augusztus között tapasztalt csökkenő trendről leválva 2,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a növekedést főleg az export volumenének változása adta, ami 3,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi azonos havi adattól, míg a belföldi termelés mértéke lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A termelés volumene az egy hónappal korábbinál 2,3%-kal, az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 61%-kal volt magasabb. Ágazati szempontból a legnagyobb növekedés a műbőr- és textil iparban volt tapasztalható, de jelentős mértéket képviselt a járműgyártás és a gyógyszeripar is. Területei szempontból az ipari termelés volumene Budapesten, Nyugat- és Dél-Dunántúlon csökkent, míg a másik öt régióban emelkedett. A január-szeptember közötti kumulált kibocsátás volumene 9,2%-os csökkenést mutat az előző év azonos adatához képest.

A foglalkoztatás tekintetében 2020 augusztusában a foglalkoztatottak létszáma 54 ezer fővel volt magasabb az előző hónaphoz képest, míg 18 ezer fővel alacsonyabb értéket mutatott, mint az előző év augusztusában. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 4 millió 514 ezer fő volt, a 15-64 év közötti munkavállalók foglalkoztatási rátája 70,7%, míg a 15-74 év közöttiek munkanélküliségi rátája 3,9% volt. A munkanélküliség mértéke az előző hónaphoz viszonyítva 0,7%-os csökkenést, míg az előző év azonos hónapjához mérve 0,6%-os növekedést mutatott. Mind a férfiak, mind pedig a nők foglalkoztatási rátája csökkent, előbbieké 0,2, utóbbiaké 0,5 százalékponttal. 2020 június-augusztusában a a 15-64 év közötti munkanélküliek átlagos száma 213 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,4%-ról 4,6%-ra emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest.

A keresetek szempontjából 2020. szeptemberében a teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozók bruttó átlagkeresete 392 300 forint volt. Ez az érték 8,8%-kal magasabb, mint az előző év szeptemberében mért. A 2020 január-szeptember közötti időszakra számított, teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 395 000 forint, ami 9,8%-kal magasabb az előző év azonos időszakában számított értékhez képest.

A kiskereskedelmi üzletek forgalma 2020. szeptemberében az előző hónaphoz képest 1,0%-os növekedést mutatott, míg az előző év azonos időszakához képest 1,6%-kal csökkent. A csökkenésben főként a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma játszott szerepet, mely 3,8%-os csökkenést mutatott, míg az élelmiszerüzletek forgalma 2,0%-kal emelkedett. Emellett jelentős növekedést mutatott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene, ami 33%-kal növekedett. A 2020 január-szeptembere között számított forgalom volumene 0,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket.

A nyári hónapokban tapasztalt növekedés után 2020 októberben mérséklődött az infláció. A fogyasztói árak 3,0%-kal voltak magasabbak az előző év azonos hónapjához képest. A mérséklődő inflációt elsősorban az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk árának kis mértékű növekedése indukálta. Az élelmiszerek ára átlagosan 6,5%-kal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. A szolgáltatások díjai átlagosan 2,4%-kal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1%-kal drágultak, közülük a dohányáruk ára 9,3%-kal nőtt, melyben nagy szerepe volt a cigaretta jövedéki adó emelésének is. A gyógyszerek és gyógyáruk ára 2,0%-kal emelkedett. Míg a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt a járműüzemanyagokért átlagosan 5,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.2020 szeptemberéhez viszonyítva az árak 0,2%-kal emelkedtek átlagosan, melyen belül az élelmiszerek ára nem változott. A 2020 január-október között számított átlagos infláció mértéke 3,5%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

A külkereskedelmi termékforgalom tekintetében 2020 szeptemberében az export euróban számított mértéke 4,6%-kal emelkedett, az import 2,4%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg így az egy évvel korábbihoz képest 665 millió eurós egyenlegjavulás mutat. A 2020 január-szeptembere közötti kumulált adatok alapján a külkereskedelmi termékforgalomban 3,7 milliárd eurós többlet keletkezett, ami az egyenleg 139 millió eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. (Forrás: KSH)

A magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó várakozások

A Pénzügyminisztérium számításai szerint idén 6,4 százalékos lehet a magyar GDP visszaesése, melyet a jövő évben 3,5-4 százalékos GDP-növekedés fog követni. Az államháztartási hiány a GDP 8-9 százaléka között fog alakulni ebben az évben. A járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések eredményeképpen a kormány 2021-re új, a GDP 6,5%-ának megfelelő költségvetési hiánycélt tűzött ki.

A Magyar Nemzeti Bank 2020 decemberi inflációs jelentése azzal számol, hogy a GDP 2020-ban 6,5 és 6 százalék közötti mértékben zsugorodhat. A 2021-re prognosztizált 3,5-6,0 százalék közötti növekedés azt jelenti, hogy 2021 végére a legoptimistább esetben is éppen, hogy le tudja dolgozni a 2020-as visszaesést a magyar gazdaság. Az elmaradt növekedéssel összefüggésben még 2022-ben is gyorsan, 5,0-5,5 százalék közötti mértékben fog bővülni hazai hozzáadott érték az MNB számításai alapján.

Az OECD december elején közzétett prognózisa szerint 2020-ban 5,7 százalékkal eshet vissza a GDP, melyet jövőre 2,3 százalékos növekedés 2022-ben pedig 3,4 százalékos bővülés fog követni.

Ahogy azt a 2021-re vonatkozó előrejelzések is mutatják a járvánnyal együtt járó korlátozó intézkedések miatt a gazdasági várakozásokban változatlanul nagy a bizonytalanság. Már vannak hatásos vakcinák, melyek az egészségügyi engedélyeztetés utolsó fázisában járnak. Azonban - ahogy az várható volt - a lakosság 60-70%-os beoltásának az elérése és annak várható üteme még nem prognosztizálható nagy bizonyossággal, miközben a nagyarányú beoltottság határozza meg, hogy mikorra lehet a korlátozó intézkedéseket teljes mértékben feloldani.

Jelenleg egy második gazdasági visszaesési hullámban vagyunk, mely az első hullámban hozottnál enyhébb korlátozó intézkedésekkel összefüggésben egyelőre kisebb mértékű a visszaeséssel párosul. Ugyanakkor a második gazdasági hullám várhatóan néhány hónappal hosszabb lesz, mint az első hullám. A korlátozások elhúzódása a vállalkozások kimerült tartalékai miatt bizonyos ágazatokban csődhullámot indíthat el.

A gazdasági teljesítmény szintjét az ellentétes irányba ható tényezők eredője fogja meghatározni. A gazdaság lassabb visszaépülésének irányába hatnak a 2021-es évben végig velünk maradó, kereslet csökkenés irányába ható tényezők:

  • Megváltozott kereslet: aminek egyik leglátványosabb várhatóan tartósabb hatása a digitális eszközök elterjedtebb használata miatt az üzleti utazások száma nem fog visszatérni a járvány előtti szintre.
  • A munkájukat és jövedelmüket elvesztők kieső kereslete, attól is függ mennyire lesz tartós a munkanélküliség magasabb szintje.
  • A megtakarítások visszaépítése, csökkenti a fogyasztás szintjét.
  • A járvány elhúzódó hatása bizonyos ágazatokban, azon belül is elsősorban a nemzetközi turizmusra negatívan hat, már most látható, hogy 2021 nyara nagy valószínűséggel gyengébb év lesz, mint a 2019-es nyár volt.

A legfontosabb pozitív gazdasági hatást a már részben elindult, részben csak jövőre induló kormányzati gazdaság és keresletélénkítő csomagok képesek kifejteni. Emellett a növekedést fogja támogatni a válság által nem, vagy csak kevésbé negatívan érintett háztartások visszatartott, és várhatóan a 2021. 2. negyedévétől meglóduló fogyasztása.

 

Az elmúlt időszak gazdaságvédelmi intézkedéseinek áttekintése

A járvány következtében kialakult gazdasági recesszió mérséklésére vezette be Magyarország Kormánya a Gazdaságvédelmi Akciótervet 2020 március 18-án. A terv lépéseként a munkahelyek megőrzése, az érintett ágazatok támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások működőképességének megőrzése került a prioritások közé. a járvány két hulláma alatt két Gazdasági Akcióterv került kihirdetésre, illetve kisebb-nagyobb kedvezmények, hosszabbítások és a gazdasági szereplőktől jövő javaslatok elfogadása közben és a második akcióterv meghirdetése után is megtörtént.

Az első gazdaságvédelmi csomag kapcsán a Kormány három alapot hozott létre: a Járvány Elleni Védekezési Alapot, a Gazdaságvédelmi Alapot, illetve az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. A kezdő keret a Járványvédelmi alapnál 663 milliárd forint, a Gazdaságvédelmi Alapnál 1 345 milliárd forint volt, valamint az MNB 250 milliárd forintnyi osztalékot fizetett be a költségvetésbe, illetve KKV segítési céllal 3000 milliárd forintos alapot biztosított kedvezményes hitelhez jutás biztosítására. Az akcióterv fő területei a munkahelyvédelem, munkahelyteremtés, kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítése, vállalkozások finanszírozása, valamint a családok és nyugdíjasok védelme lett. GDP arányosan figyelembe véve Európa egyik legnagyobb gazdaságvédelmi programját indította el ekkor a magyar kormány. [1]

 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv a következő öt pontra koncentrál:

1. Munkahelymegőrzés – Az állam átvállalja a munkavállaó bérköltségének egy részét.

2. Munkahelyteremtés – Az állam beruházásokat támogat mintegy 450 milliárd Ft értékben.

3. Kiemelt ágazatok megerősítése – A legfontosabb nemzetgazdasági ágazatokat újra kell indítani. Ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film- és a kreatív ipar.

4. Vállalkozások finanszírozása – Itt kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak, mindösszesen több mint 2000 milliárd Ft értékben.

5. Családok és nyugdíjasok védelme – visszaépül a 13. havi nyugdíj. Megmaradnak a családtámogatások, sőt a veszélyhelyzet idején nem járnak le.[2]

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó és a legnagyobb sikerű program a bértámogatási rendszer volt. A program keretében az állam a bérek maximum 70%-át vállalta át olyan munkáltatóktól, akik a járvány miatt lecsökkentették a dolgozók munkaidejét, így azok bére is jelentősen csökkent volna. A bértámogatást a nettó minimálbér kétszerese, vagyis maximum 214 130 Ft erejéig lehetett igénybe venni. A bértámogatást első fázisban május 1 és augusztus 31 között volt igényelhető 3 hónap időtartamra.[3] Így az utolsó igénylések november végével futottak volna ki. Tekintettel a járvány második hullámára, illetve a második hullám miatti korlátozásokra december 10-én a kormány meghosszabbította a bértámogatási programot, melynek keretében december és január hónapokra is jár a vállalkozásoknak a támogatás. Emellett kibővítettek az érintett ágazatok körét, így erre az időszakra az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végzők is pályázhatnak a támogatásra. Az új pályázók a november-januári időszakra pályázhatnak, míg a korábban sikeresen elnyert pályázatok automatikusan meghosszabbításra kerülnek. 2020 decemberéig több mint 4500 munkáltató nyújtott be kérelmet közel 35 ezer munkavállaló esetében, mintegy 3,3 milliárd forint összegben a minisztérium sajtóanyaga szerint.[4] Emellett a Kormány azt is lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy munkabér kifizetési nehézségeiket hitellel is kompenzálják. Ennek értelmében 0,1 százalékos kamatozású, 2 éves futamidejű munkahelymegtartó hitel felvételére is, amelyet a munkavállalók 9 havi bérének finanszírozására fordíthatnak.[5]

A kiemelt ágazatok megerősítésére a bértámogatások mellett adó- és járulékkedvezmények kerültek bevezetésre. Például több alkalommal csökkentésre került a szociális hozzájárulási adó, illetve egyes munkavállalókhoz kötődő járulékok is elengedésre kerültek. A 2019 évre vonatkozó adóbevallások, illetve TAO és iparűzési adó fizetési kötelezettség szeptember 30-ig került elengedésre[6]. 2020 november 13.-val került bevezetésre az éttermek által fizetendő áfa 5%-ra csökkentése[7], valamint a szálláshely szolgáltatók számára a november 11 és december 10 közé eső foglalások kieső bevételeinek 80%-át megtéríti az állam, valamint az ebben az ágazatban dolgozók munkabérének a felét is átvállalták.[8] A járvány alatt összesen 50-60 adóügyi módosítást hajtott végre a Pénzügyminisztérium, melynek elméleti alapja az volt, hogy az adórendszeren keresztül is támogassák a gazdasági növekedést[9].

Vállalatfinanszírozási szempontból egyrészt a márciusban elfogadott, majd április 3-án módosított Garantiqa Hitelgarancia Zrt által nyújtott garanciakeret került kialakításra, mely legfeljebb 14 millió euró (kb. 5 milliárd forint) összegű hitelgaranciákat nyújt, illetve ugyanebben a csomagban jött létre az MFB Zrt. (Magyar Fejlesztési Bank) által nyújtott 28 millió euró (kb. 10 milliárd forint) összegig terjedő hitelgaranciákat kínál. Mindkét garancia igényelhető beruházási- és működőtőke hitelekre is, valamint az MFB által kínált garanciák, akár új hitel felvételéhez is kapcsolódhatnak[10]. Emellett 2020 április 20-án indult útjára az MNB Növekedési Hitelprogramján belül az NHP Hajrá konstrukció ekkor 1500 milliárd forintos kerettel. 2020. november 17-én a járvány második hullámának hatására a programot a Monetáris Tanács 2500 milliárd forintos keretösszegre emelte. A hitelprogram célja, hogy a kkv-k könnyen és alacsony finanszírozási ráta mellett juthassanak hitelhez, ahogy a korábbi NHP programok esetében volt, ebben is a jegybank 0% kamaton nyújt forrást a bankrendszer számára azzal a céllal, hogy azt a vállalatok részére maximum 2,5% kamaton kihelyezze. Az új hitelkonstrukció 3-20 éves futamidővel, 1-20 000 millió forintos összeggel felvehető új és használt tárgyi eszköz beszerzésre, korszerűsítésre, munkabérfizetésre, hitelkiváltásra, forgóeszköz vagy cégvásárlás finanszírozására, illetve egyéb célból is.[11]

Az MNB 2020 novemberi Pénzügyi Stabilitási jelentése alapján: „A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szeptemberrel bezárólag már több mint 800 milliárd Ft értékben nyújtottak NHP Hajrá! hiteleket az egyéni vállalkozók által felvett hiteleket is figyelembe véve. Az NHP-n kívüli állami hitelprogramok közül a ~650 milliárd forint keretösszegű KAVOSZ Széchenyi Kártyaprogramokban  857 milliárd, az új ~394,5 milliárd forint keretösszegű MFB Hitelprogramokban 81 milliárd és a ~208 milliárd forint keretösszegű EXIM Hitelprogramban 138 milliárd forint szerződéskötés történt szeptember végéig. A programok felfutását jól mutatja, hogy az NHP-n kívüli állami hitelprogramok keretében eddig megvalósult 229 milliárd forintnyi folyósítás jelentős része augusztusban és szeptemberben történt. A legnagyobb meghirdetett garanciaprogram keretében, az 500 milliárd forint keretösszegű Garantiqa Krízis Garanciaprogramban közel 264 milliárd forint szerződéskötés történt szeptemberrel bezárólag.”[12]

A hiteltörlesztési moratórium 2020 március 19-én lépett érvénybe a Kormány 47/2020. (III. 18.) sz. rendelete értelmében.[13] Ez a rendelet még különösebb kategóriáknak, illetve feltételeknek való megfelelés nélkül nyújtotta a törlesztési kötelezettség elhalasztásának lehetőségét 2020 december 31-ig. Majd adott kritériumok teljesítése (nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő szülőknek, az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak) mellett a háztartások és egyes vállalkozások (akiknek az árbevétele minimum 25%-kal csökkent – ez a portfolió.hu becslése szerint a vállalkozások 20%-át teszi ki) számára 2021 június 30-ig meghosszabbításra került[14]. Az MNB adatai alapján a 2020 második negyedévének végén fennálló vállalati hitelek 44%-a esett a moratórium alá. A moratóriummal jellemzően a kisebb vállalatok éltek nagyobb arányban, illetve denomináció tekintetében jellemzőbb volt a külföldi devizában fennálló hitelek esetében a moratórium igénybevétele. Jellemzően az igénylés oka a likviditáshiány miatti törlesztési nehézség volt. Ágazati szempontból leginkább a turizmusban, szállítmányozás és raktározásban, valamint az információ és kommunikációs szektorban működő vállalatok igényelték a moratóriumot.[15]

 

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.