Ugrás a tartalomhoz

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA 2022.

2022. december 21.

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA 2022.

KSH adatok alapján
 

A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben a vártnál jelentősebb növekedést mutatott így a harmadik negyedévre már szinte minden jelentősebb nemzetközi minősítő javította várakozásait a GDP-vel kapcsolatban. Az Európai Unióban várt (3,3%) átlagánál nagyobb emelkedést produkálhat az idei évben. 2022 I–III. negyedévében[1] a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 6,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A hazai növekedésben továbbra is jelentős szerepe van a belföldi kereslet erősödésének, amelyben egyaránt meghatározó a lakossági fogyasztás, valamint az energetikai beruházások bővülése.

2022. októberben a kiskereskedelem[2] forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6%-kal a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9%-kal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,7%-kal nagyobb volt.

2022. októberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1520 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18%-a az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2022. január–októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 7,0%-kal emelkedett.

A Beruházások[3] és fejlesztések volumene 2022 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7%-kal, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9%-kal emelkedett. Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.

A KSH adatai szerint 2022 októberében az ipari termelői árak átlagosan 41,7%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 67,7%-kal, az exportértékesítésé 28,4%-kal magasabbak voltak. A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8%-kal, az exportéi 2,1%-kal, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7%-kal nőttek.

2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak[4] átlagosan 13,6%-kal nőttek. 2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8%-kal nőttek. A benzin ársapka feloldása a december havi inflációs adatot további 2-2,5%-kal emelheti meg.

A hazai háztartások az aktuális inflációs környezetben mintegy 11 ezer milliárd forintnyi betétállományra jelentős reálérték csökkenést szenvednek el. Az év első kilenc hónapjában a háztartási devizabetétek árfolyamszűrten 390 milliárd forinttal bővültek a forintbetétek 140 milliárd forintos csökkenése mellett, miközben a vállalati devizabetétek árfolyamszűrten mintegy 680 milliárd forinttal bővültek a forintbetétek közel 600 milliárd forintos csökkenése mellett.

Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat és kilátásokat. Az orosz-ukrán háború elhúzódása érdemben befolyásolja a globális gazdasági kibocsátást, és különösen az Európai Unió iparának teljesítményét és pénzügyi stabilitását. A rendkívül magas energiaárak csökkentik a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, illetve súlyos költségsokkot terhelnek a vállalatokra. Az inflációs kockázatok növekedése miatt az ország emelkedő forrásbevonási költségekkel és leértékelődő forint árfolyammal szembesült, tovább drágítva az energiahordozók importját. A romló gazdasági kilátások és emelkedő hitelkockázatok miatt a hazai és az európai bankoknak számos kihívás együttes kezelésére kell felkészülnie, melyek kapcsán az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetést adott ki.

Az MNB becslése szerint a 2022 őszéig megfigyelhető sokkok együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett, és a közeljövőben a költségsokkok hatása mellett az aggregált kereslet mérséklődése is a csődráták emelkedésének irányába hat, főként a konjunktúrára érzékenyebb ágazatokban. A lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet. A 2022. októberben lefolytatott Hitelezési felmérés eredményei szerint 2022 utolsó és 2023 első negyedévében a bankok döntő többsége mind a lakossági, mind a vállalati hitelek feltételeinek szigorítását tervezi. Ennek megfelelően a fennálló hitelállomány éves növekedési ütemének érdemi csökkenésére lehet számítani. Az európai háztartások reáljövedelmük csökkenésével szembesülhetnek. 2022-ben a reáljövedelmek várható visszaesése az OECD júniusi előrejelzése alapján az eurozóna egészét tekintve aggregáltan 0,8 százalékos lehet, ami megegyezik a járvány sújtotta 2020-as évben tapasztalt csökkenéssel. A háztartások törlesztési nehézségei és a jelzáloghitelek fedezetértékének csökkenése is negatívan érintheti a bankokat és a gazdaságot.

2022 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint egy éve.

2022. augusztus–októberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 37 ezer fővel több, 4 millió 714 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 35 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A KSH adatai szerint a munkanélküliek[5] száma 2022 októberében 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6% volt.

2022. szeptemberben a bruttó átlagkereset[6] 504 100 forint volt 17,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2022. január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 503 600 Ft, a nettó átlagkereset 334 900 Ft volt, a mindkettő 17,8%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2022. októberben az export[7] euróban számított értéke 21, az importé 26%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 588 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 7,5, az importoldalon 5,2%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi hiány 1 milliárd euró (392 milliárd forint) volt. A kivitel 78%-át, a behozatal 65%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le.

Az MNB a jegybanki alapkamatot[8] szeptember 28-ával 13%-ra emelte az elszabaduló infláció letörése érdekében. Az idei kamatemelési ciklus alatt 2,9%-ról emelkedett erre a régnem látott mértékre, ami kedvezőtlenül hat mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésre.

2021-ben a kormányzati szektor hiánya[9] a nemzeti számlák második előzetes adatai alapján 3938 milliárd forint volt, a GDP 7,1%-a. A nemzeti számlák rendszerének (ESA 2010) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kormányzati szektor bevétele 22 753 milliárd, kiadása 26 691 milliárd forint volt. 2020-hoz képest a bevételek és a kiadások egyaránt 7,9%-kal növekedtek.

A GDP-arányos hiány 2,8%-os volt az I. félévben. Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor 2022. I. féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb.

2022 I. félévében, a kormányzati szektor bevétele 13 324 milliárd, kiadása 14 217 milliárd forint volt.

2022 I. félévében 2021 azonos időszakához képest, a bevételek 2 838 milliárd forinttal, 27,1%-kal nőttek. A legnagyobb értékkel, 873 milliárd forinttal, 19,4%-kal a termelési adók bővültek, amelyen belül 664 milliárd forint (27%) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 855 milliárd forinttal, 57,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés eredményszemléletű elszámolása következtében. A társadalombiztosítási hozzájárulások 338 milliárd forinttal, 12,1%-kal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 772 milliárd forinttal, 46%-kal növekedtek.

A kiadások 2 211 milliárd forinttal, 18,4%-kal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 535 milliárd forint (18,5%), a pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően 503 milliárd forint (17,5%) volt. A folyó termelőfelhasználás 296 milliárd forinttal, 14,5%-kal, a kamatkiadások pedig 190 milliárd forinttal, 31,8%-kal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 84 milliárd forinttal, 7%-kal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 604 milliárd forinttal, 25,2%-kal lettek magasabbak.

2022 II. negyedévében 2021 azonos időszakához képest, a kormányzati szektor hiánya 371 milliárd forint, a GDP 2,3%-a volt. Az egyenleg 282 milliárd forinttal, 2,5 százalékponttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A bevételek 1 313 milliárd forinttal, 24,1%-kal nőttek. A kiadások 1 031 milliárd forinttal, 16,9%-kal emelkedtek.

A kis- és középvállalati szektor hitelállománya[10] 12,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az állomány bővülését a Széchenyi Kártya Program Go! növekvő részaránnyal érdemben támogatta. A bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya összesen 514 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben, ezzel a kötvényeket is tartalmazó állomány éves növekedési üteme 22,1% volt júniusban. A negyedév során mind a teljes vállalati-, mind a kkv hitelek kibocsátása enyhén magasabban alakult, mint az előző év azonos időszakában. A piaci alapon szerződött hitelek aránya ugyanakkor 60 százalékra csökkent az új szerződéseken belül az SZKP Go! iránti fokozott kereslet miatt, mely így jelentősen elmaradt az első negyedév 79%-os értékétől. A kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan a piaci alapon kötött kkv hitelek átlagos kamatlába emelkedett a negyedév során. A vállalatok hitelállománya a hitelintézeti szektorban 2021. július és 2022. június között 15 százalékkal, összesen 1404 milliárd forinttal növekedett. A kkv-szektor hitelállománya éves szinten 12,9 százalékkal nőtt, amit a Széchenyi Kártya Program Go! a második negyedévben jelentősen támogatott.

[1] Bruttó hazai termék (GDP) (ksh.hu)

[2] Kiskereskedelem (ksh.hu)

[3] Beruházás (ksh.hu)

[4] Fogyasztói árak (ksh.hu)

[5] Munkanélküliség (ksh.hu)

[6] Keresetek (ksh.hu)

[7] Külkereskedelmi termékforgalom (ksh.hu)

[8] MNB.hu

[9] A kormányzati szektor egyenlege (ksh.hu)

[10] hitelezesi-folyamatok-2022-szeptember-hu.pdf (mnb.hu)

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az MKIK szervezésében lezajlott a Termelékenységi Konferencia a Bálnában, ahol kormányzati, kamarai, nagyvállalati és a kkv-szektor szereplői osztották meg gondolataikat a magyar gazdaság jövőjéről és kihívásairól.
A 17. csomag egy szélesebb körű uniós intézkedéscsomag része, amely emellett Oroszország hibrid tevékenységeire, az oroszországi emberi jogi jogsértésekre, valamint tömegoszlató anyagoknak az orosz erők által Ukrajnában történő használatára is irányul.
Széchenyi 2020