2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. A bruttó hazai termék mennyisége az előző évi 0,3 százalékos visszaesés után kis mértékben, a Szövetségi Bank és a vezető gazdaságkutató intézetek decemberben nyilvánosságra hozott becslése szerint 0,2 százalékkal tovább csökkent úgy, hogy a mögöttünk hagyott év végéhez közeledve jelentős nagy- és közepes vállalatok jelentettek be ezres nagyságrendű létszámcsökkentést, sőt üzemeik bezárására vonatkozó terveket. Általánosságban elmondható, hogy minden fontosabb gazdasági mutató tartós recessziót jelez.
A bruttó hazai termék 2024. évi alakulására vonatkozó becslések és a 2025. évre vonatkozó prognózisok az egyes intézmények és kutatói intézetek előrejelzései tükrében
Forrás: Schlaglichter der Wirtschaftspolitik. A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium 2025 januári havi jelentése
2025-re vonatkozóan a kutatói műhelyek és nagy vállalkozói szervezetek múlt év végi előrejelzései a recesszióból való jóval szerényebb kilábalást jeleznek annál, mint amilyenre pár hónappal korábban számítottak. Mint a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium összeállításában látható, a kieli IfW világgazdasági kutatóintézet a gazdasági teljesítmény stagnálását várja, miközben az esseni RWI gazdaságkutató intézet – egyelőre? – decemberben is még mindig 0,6 százalékos éves növekedést valószínűsített.
A düsseldorfi székhelyű Handelsblatt Research Institute (HRI) december utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye – a 2023. évi 0,3 és a 2024. évi 0,2 százalékos visszaesés után – 2025-ban sem bővül, hanem 0,1 százalékkal tovább zsugorodik, s csak 2026-ban várható enyhe, 0,9 százalékos növekedés. „ német gazdaság a háború utáni történelem legnagyobb válságával néz szembe. A járvány, az energiaválság és az infláció miatt a németek szegényebbek lettek” – fogalmazott Bert Rürup, a Handelsblatt vezető közgazdásza, aki 2000-től 2009-ig a független szakértői tanács tagja volt, s 2005-től a testület elnöki tisztségét is betöltötte.
A gazdaságot kizárólag a fogyasztás fogja támogatni. „Míg azonban a magánfogyasztás 2025 végén alig haladja majd meg a 2019. évi, a koronavírus-járvány előtti szintet, addig a kormányzati fogyasztás összességében mintegy 12 százalékkal nő ebben az időszakban.” A HRI előrejelzése szerint az innováció és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú bruttó állóeszköz-felhalmozás az előrejelzési időszak végéig tovább zsugorodik; 2026-ra a 2016 szintre csökken. Mindeközben az infláció mind 2025-ben, mind 2026-ban 2 százalék felett marad.
A banki szakértők várakozásai markánsan különböznek egymástól
2024/2025 fordulóján a globális kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése, a külső keretfeltételek változása, emellett strukturális kihívások egész sora tette/teszi bizonytalanná a közeljövőre vonatkozó várakozásokat. Magasak az energiaárak, túlzott a bürokrácia, a munkaerőpiacot a szakképzett munkaerő hiánya terheli, mindez a gazdaság számos területén okoz komoly problémákat. Már pedig „a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a kihívásokhoz, még ha ez nehéz is” – idézte a Tagesschau Ulrich Kater, a DekaBank vezető közgazdásza véleményét.
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerény, 0,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. „Még ha egy egységes és koherens gazdaságpolitikát folytató szövetségi kormányt kapnánk, akkor is időbe telik, amíg az pozitív hatással lesz. Tehát 2025-ben nem sok esély van markánsabb gazdasági növekedésre”, fogalmazott a szakértő.
Gertrud Traud, a hesseni-türingiai tartományi bank (Helaba) a Tagesschau által idézett szakértője jóval optimistább, 0,7 százalékos gazdasági növekedésre számít. Bár ez még mindig alacsonyabb, mint az euró-övezet legtöbb más országának várakozása, mégis – más, a német gazdaság fejlődésére vonatkozó előrejelzésekhez képest – kimondottan gyors ütemű növekedési várakozásnak számít.
A múlt évben csökkent a topvállalatok árbevétele és a foglalkoztatottak létszáma
Németország tőzsdén jegyzett nagyvállalatai különösen megérzik a gazdaság gyöngélkedésének hatásait. Az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerint 2024 első kilenc hónapjában a tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb forgalmú német vállalat árbevétele 4 százalékkal zsugorodott, míg az adózás előtti eredmény (EBIT) ezt meghaladó mértékben, átlagosan 19 százalékkal csökkent.
„2024 nehéz év volt a németországi topvállalatok számára” - mondta Jan Brorhilker, az EY ügyvezető partnere, utalva a gyenge német gazdaságra és – egyebek között - az Ázsiából érkező piaci lendület hiányára. „Különösen problematikus: ha az elmúlt két évben egyáltalán sikerült növekedést elérni, annak mértéke gyakran az infláció mértéke alatt alakult. Sőt sok vállalat mutatói az inflációt meghaladó mértékben zsugorodnak.” A tanulmány szerint míg a 100 legnagyobb forgalmú németországi vállalat közül 2023-ban 66 növelni tudta a forgalmát, addig ez 2024-ben csak 48-nak sikerült.
Minden problémájuk ellenére az autógyártóknak van a legnagyobb forgalmuk - derül ki az EY rangsorából. A Volkswagent (237,2 milliárd eurós forgalom az első három negyedévben) a Mercedes-Benz (107,1 milliárd) és a BMW (105,9 milliárd) követi. A legmagasabb kamat- és adófizetés előtti eredményt a Deutsche Telekom érte el (17,8 milliárd euró első kilenc havi forgalommal). Az autóipar válsága ellenére ezt követte a Volkswagen (12,9 milliárd euró) és a Mercedes-Benz (10,4 milliárd euró).
A múlt év utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott elemzés szerint a német csúcsvállalatoknál 2024 január és szeptember között több mint 30 ezer munkahely szűnt meg, ami az általuk világszerte foglalkoztatott mintegy 4,25 millió alkalmazott 0,7 százaléka. Ez az első csökkenés 2021 óta, mivel sok vállalat a koronavírus-járvány után új munkahelyeket hozott létre – olvasható az EY által összeállított tanulmányban.
Jan Brorhilker szerint az új évben is nehéznek ígérkeznek a nagyvállalatok tevékenységének feltételei. A foglalkoztatás csökkenése valószínűleg tovább folytatódik. „A munkanélküliség ismét téma lesz, de a szakképzett munkaerő hiánya megmarad.”
2025. első harmadára, netán felére rányomja bélyegét a február 23-ára előrehozott országos választások előtti „kormányzati kampányszünet”, melyet az új összetételű szövetségi kormány megalakulása követ. E sorok írásakor még inkább az előttük álló kihívások, mint az egyes pártok e kihívások leküzdését szolgáló programjai ismertek úgy, hogy ez alól a választási győzelemre esélyes CDU-CSU sem jelent kivételt.
Az Ifo-index két és fél év óta legalacsonyabb szintre esett vissza
A müncheni gazdaságkutató intézet mintegy 9 ezer vállalatra kiterjedő felmérése szerint 2024 decemberében tovább romlott, a novemberi 85,6 pontról 84,7 pontra, mint az alábbi grafikon mutatja, 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett vissza a német gazdaság üzleti légkörét jellemző, a mindenkori aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése alapján számított Ifo-index.
Az aktuális üzleti helyzet megítélése 2024 decemberében az előző havihoz képest ugyan javult, a vonatkozó mutató 84,3 pontról 85,1 pontra emelkedett, az üzleti várakozások megítélése ezzel szemben drámai mértékben, 87,0-ről 84,4 pontra mérséklődött. „A német gazdaság gyöngesége krónikussá vált” – írják elemzésükben az Ifo szakértői.
Az Ifo üzleti index alakulása, ezen belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése 2020 és 2024 között
Az Ifo üzleti légkör, ezen belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése 2024-ben
Decemberben a nagy gazdasági ágazatok közül
- a feldolgozóipari index nagymértékben csökkent: a vállalatok elégedetlenebbek mind az aktuális üzletmenettel és – mivel a rendelés-állomány tovább mérséklődött - várakozásaik is jelentősen romlottak;
- a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok üzleti légköre szintén romlott, ami az aktuális helyzet kismértékű javulásának és a várakozásokkal kapcsolatos szkepszis érezhető erősödésének együttes hozadéka; ezen belül különösen a szállítási és logisztikai vállalatok tekintenek aggodalommal a közeljövőre;
- a kiskereskedelemben elakadt az üzleti légkör két korábbi hónapban tapasztalt javulása, mivel a vállalatok a korábbinál kevésbé elégedettek az aktuális üzletmenettel, (ezen belül a karácsonyi vásárlások alakulásával) és az üzleti várakozások is borúlátóbbak a korábbiaknál;
- az építőiparban valamelyest úgy javult az üzleti klíma, hogy az aktuális üzleti helyzet megítélése némileg javult, a közeljövőre vonatkozó várakozások viszont romlottak.
2025-re csak minden nyolcadik vállalat számít üzleti helyzete javulására
Egy, a még a fenti, az Ifo-index havi alakulásának nyilvánosságra hozatala előtt publikált, novemberben felvett vállalati válaszok szerint Németországban ez idő szerint csupán minden nyolcadik vállalat, azaz a vállalatok mindössze 12,2 százaléka számít arra, hogy 2025-ben javulni fog az üzleti helyzete. Ezzel szemben mintegy egyharmaduk (32,2 százalék) tart üzleti helyzete romlásától, míg a többség (55,6 százalék) helyzete változatlanságát valószínűsíti. Mindent egybe vetve „jelenleg a vállalatok nem látják a gazdasági fellendülés jeleit”. Már pedig „annak fényében, hogy a gazdaság már 2024-ben is rosszul állt, ezek az adatok aggasztóak” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo vezető kutatója.
A 2025. évi üzleti kilátások megítélése ágazatonként az Ifo felmérése szerint
„2025-tel kapcsolatban egyetlen főbb ágazat sem igazán optimista. Az új szövetségi kormányra sok munka vár” - mondta a kutatásvezető. Mint a fenti ábrán látható, a felmérés eredményei szerint
- az ipar kilátásai visszafogottak, a vállalatok 15,7 százaléka számít üzleti helyzetének javulására, míg 31,8 százalék annak romlásra, a többség (52,6 százalék) helyzete változatlanságára számít;
- a szolgáltató szektorban valamivel optimistább a kép, bár itt is nagy a bizonytalanság: a vállalatok 11,9 százaléka számít javulásra, közel három tizede (28,2 százalék) romlásra, míg a szolgáltatók három ötöde (59,9 százalék) nem számít helyzete változására;
- az építőipar különösen pesszimista 2025-tel kapcsolatban, minden második vállalat romlásra számít, s alig több, mint 4 százalék hisz abban, hogy az új évben javulni fognak a dolgok,
- hasonló a hangulat a kiskereskedelemben, ahol a vállalatok 42,1 százaléka tart üzleti helyzete romlásától, s mindössze 7,9 százalék bízik helyzete javulásában.
Visszafogott exportvárakozások
Geraldine Dany-Knedlik, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elemzője szerint „nemzetközi szinten Donald Trump elnökké történt újraválasztása jelentős bizonytalanságokat hoz magával az Egyesült Államok gazdasági és külpolitikai irányát illetően. Különösen az USA jövőbeli kereskedelem-politikáját nehéz megjósolni. A vámok emelésétől kell tartani az EU-ból származó import legalábbis bizonyos részei esetében. Mindazonáltal az Európai Központi Bank jövő évi kamatcsökkentései némi támogatást jelenthetnek a német gazdaság számára.” Az euró-övezet enyhe élénkülése vélhetően a német gazdaságnak is kölcsönöz legalább némi lendületet.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet már idézett, decemberi felmérése szerint a feldolgozóipari vállalatok exportvárakozásaira vonatkozó mutató a novemberi -5,8 pontról -6,1 pontra mérséklődött, azaz kis mértékben romlott. A német gazdaság a külföldi üzletmenet visszaesésére számít, azaz – mint Klaus Wohlrabe kutatásvezető fogalmazott, „a korábbi évekkel ellentétben a vállalatok jelenleg nem profitálnak más országok kedvező gazdasági fejlődéséből.” Több éves visszatekintésben pedig megállapítható, hogy – az üzleti légkör megítéléséhez hasonlóan – a német feldolgozóipar export-várakozásai 2024 decemberében rosszabbak, mint 2020 tavasza óta bármikor.
A német feldolgozóipar exportvárakozásai 2014 és 2024 között az Ifo gazdaságkutató intézet felmérései szerint
Az export csökkenésére vonatkozó várakozások számos, a német feldolgozóipar szempontjából különösen jelentős ágazatban megfigyelhetők, bár egyikük-másikuk kilátásait mérsékelt derűlátás jellemzi. Az exportkilátások romlása az előző hónaphoz hasonlóan a fémipart érinti a legsúlyosabban, de a textil- és ruházati termékek gyártói is a külföldi üzleteik csökkenésére számítanak. Az autóiparban már hat hónapja borúsak a kilátások. Az elektromos berendezések gyártói az utóbbi időben némileg derűlátóbbak lettek a külföldi piacok tekintetében, míg az élelmiszer- és italipar változatlanul külföldi értékesítései számottevő növekedését valószínűsíti.
A vállalkozói szervezetek is az exportfeltételek nehezülésétől tartanak…
Néhány héttel Donald Trump hivatalba lépése előtt a német vállalkozói szervezetek nehéz időkre, konkrétan a kereskedelmi kapcsolatok nehezebbé válásának veszélyére figyelmeztettek.
„A német gazdaságnak fel kell készülnie a nagyobb protekcionizmusra és a magasabb kereskedelmi korlátokra Donald Trump második hivatali ideje alatt” – figyelmeztetett Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Az Egyesült Államok a német vállalatok legfontosabb exportpiaca, részaránya a teljes német kivitelben meghaladja a 10 százalékot, azaz magasabb, mint a világ bármely országába irányuló szállításoké. Már pedig ha Trump beváltva ígéretét általános importvámot vezet be, súlyos visszaesést plpuma a német gazdaság számára - egy amúgy is feszült helyzetben” - magyarázta a kamara elnöke.
Az infokommunikációs vállalatokat tömörítő Bitkom is aggódik az Egyesült Államok leendő kormányzata várható gazdaság- és kereskedelem-politikája miatt: Ralf Wintergerst, a szövetség elnöke egy 329 tagvállalat körében végzett felmérés eredményeire hivatkozva egy, a Tagesschau által idézett interjúban elmondta: a technológiai vállalatok 79 százaléka úgy véli, hogy Trump elnökválasztási győzelme gyengíti vagy akár meg is semmisíti az Egyesült Államokba vetett bizalmat, 78 százalék pedig abból indul ki, hogy Trump választási győzelme kárt okoz a német gazdaságnak. „A feladat Németország számára tehát egyértelmű: úgy kell pozícionálnunk magunkat, hogy erősebbek, ellenállóbbak és esélyorientáltabbak legyünk. Ehhez technológiailag és gazdaságilag is függetlenebbé kell válnunk”, fogalmazott a Bitkom elnöke.
Dirk Jandura, a nagy- és külkereskedőket tömörítő BGA elnöke árnyaltabb véleményt képvisel. „Fontosnak tartom, hogy ne essünk pánikba. Az Egyesült Államok így is, úgy is a legfontosabb partnerünk marad. De természetesen külkereskedő országként az uniós importra kivetett büntetővámok sújtanának minket. Egy kereskedelmi háború a legnagyobb kereskedelmi partnereink, azaz az Egyesült Államok és Kína között szintén súlyos terhet jelentene.” A következő német kormánynak és az EU-bizottságnak ezért nem védekező magatartást kellene tanúsítania, hanem fel kellene tennie magának a kérdést, hogy milyen közös elképzeléseket lehetne az USA-val közösen megvalósítani.
Az EU-nak egységre van szüksége a döntéshozatalban. Egy olyan erős német kormányra van szükség, amely saját érdekeit félretéve európai szinten vezető szerepet vállal. Az import terén is függetlenebbé kell válnunk. „Mindehhez új piacokra kell összpontosítanunk, s ehhez több szabad kereskedelemre van szükségünk” – mondta a BGA elnöke.
…és 2025-ben sem látják a válság végét
A munkaadókhoz közeli kölni IW gazdaságkutató intézet hagyományos év végi felmérése a német gazdaság mély válságának tartóssá válását sejteti. A 49, az intézet által megkérdezett vállalkozói szervezetből 31 úgy jellemezte az aktuális helyzetet, hogy az rosszabb, mint egy évvel korábban volt, s csupán 4 szervezet vár az év folyamán bekövetkező javulást. A pozitív és a negatív értékelések egyenlege tovább sodródott a negatív irányba.
Ennek okai más felmérések eredményeinek ismertetése során már jelen írásunkban is bemutatásra kerültek: a magas energia-, munkaerő- és anyagköltségek, valamint a túlzott bürokrácia nagyban megterhelik a vállalatokat, s megnehezítik a nemzetközi versenyképességet. A bizonytalan globális helyzet hátráltatja az exportot, míg a németországi politikai káosz fékezi a beruházásokat. „Aki nem tudja, merre tart a politika a következő években, az kevésbé hajlandó új gépekbe, technológiákba vagy járművekbe beruházni”, írja Michael Grömling, az intézet kutatásvezetője.
A vállalkozói szervezetek az új évet illetően is borúlátóak. A felmérés során megkérdezett 49 szervezet közül 20 az adott ágazat termelése, illetve teljesítménye csökkenését, 13 szinten tartását várja, s csak 16-an számítanak növekedésre. Az optimisták között van az energia- és vízipar, a gyógyszeripar, továbbá a papírgyárak és a logisztikai vállalatok.
A rossz hangulatot a munkaerőpiaci várakozások is jól tükrözik: 25 szövetség számol a következő évben létszámleépítéssel, 16 szinten tartást vár, míg a foglalkoztatottak számának emelkedésére mindössze 7 iparági szövetség számít. Ezek közé tartozik a gyógyszer- és a repülőgépipar. A 2024. évihez képest különösen a vas- és acéliparban, a gép- és berendezésgyártásban, valamint az építőiparban csökken a foglalkoztatottak száma. Az IW-nek a Szövetségi Munkaügyi Ügynökséggel megegyező várakozása szerint a munka-nélküliek száma 2025 évi átlagában 2,9 millióra emelkedik, amire az elmúlt tíz évben nem akadt példa.
A beruházások tekintetében a 2025-re vonatkozó várakozások a foglalkoztatási kilátásokhoz képest valamivel jobb képet mutatnak, azonban itt is a 2025-ben a beruházási volumen csökkenését jelző szervezetek száma – 20 – dominál. Az ideinél több beruházásra mindössze 9 szervezet számít, míg 18 szakmai szervezet a beruházási volumen változatlan szinten tartását valószínűsíti.
Az új kormánynak fel kell ismernie, hogy a beruházások viszonylagos hiányának a német termelési potenciálra gyakorolt hatását, s napirendre kell tűznie, majd meg is kell valósítania a beruházási környezet komoly javítását, olvasható a felmérés eredményeit összegző tanulmányban.
Michael Hüther, az IW igazgatója szerint „a német gazdaság 2025-ben sem fog új útra térni. Különösen aggasztó a vállalatok előtt álló problémák sokasága.” A korábbi válságoknak gyakran közvetlen kiváltó okai voltak, kevésbé kiterjedtek s ezért azok könnyebben kezelhetőek voltak; most viszont a helyzet belföldön és külföldön egyaránt bizonytalan. „A következő szövetségi kormánynak ismét fenntartható gazdasági perspektívát kell teremtenie. Ez az egyetlen módja annak, hogy ismét felzárkózzunk versenytársainkhoz”, fogalmazott a neves közgazdász professzor.
Súlyosbodó munkaerőpiaci helyzet
Decemberben Németországban 2.807 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Ez 33 ezerrel több a novemberinél, s 170 ezerrel meghaladja az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta a novemberihez képest 0,1 ponttal 6,0 százalékra emelkedett.
Tavaly éves átlagban 46,1 millió főt foglalkoztatottak Németországban, többet, mint az újraegyesítés óta bármikor. A foglalkoztatás növekedése szinte kizárólag az EU-n kívülről érkezett bevándorlóknak volt köszönhető.
A munkanélküliek száma 178 ezerrel 2.787 ezer főre emelkedett. „Visszatekintve, a 2024-ben is tartó gazdasági visszaesés egyre mélyebb nyomokat hagyott a munkaerőpiacon” - mondta Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnöke, aki az új évben a foglalkoztatottak száma gyönge emelkedését várja, s aki szerint a munkanélküliek száma is tovább növekszik. „A munkaerőpiac megosztottsága 2025-ben is folytatódik”, mondta Andrea Nahles, aki – mint fogalmazott - „vegyes érzésekkel” tekint 2025-re.
A müncheni Ifo intézet felmérése szerint szinte minden fontosabb ágazatban fontolgatják a létszámleépítést, de ezen belül a fémipar, az autógyártók és beszállítóik a legsúlyosabban érintettek. „A kiskereskedelmi ágazat is inkább munkahelyek leépítését tervezi”, míg „a szolgáltatók körében folytatódott az elmúlt hónapok negatív lendülete”. Míg az idegenforgalmi vállalkozások körében létszámbővítés várható, a lakossági igényeket kielégítő szolgáltatók és a vendéglátóipari vállalkozások inkább leépítésre készülnek. A válság ellenére az építőiparban nincs jele nagyobb elbocsátási hullámnak, ott a vállalatok igyekeznek megtartani a személyzetüket.
Egy Veronika Grimm, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja által még a karácsonyi ünnepek előtt adott sajtóinterjúban elmondottak szerint a munkanélküliek számának 2025-ben várható emelkedése – az Ifo felmérését alátámasztva - különösen a feldolgozóipart fogja érinteni. Olyan jelentős ágazatok kerülnek nyomás alá, melyekben Németország világpiaci vezető szerepet tölt be, fogalmazott a szakértő, aki szerint - mivel a vállalatok ugyanakkor szakképzett munkaerőt keresnek -, a munkanélküliség csak enyhén, s nem drasztikusan fog emelkedni.
Veronika Grimm szerint a február végi országos választások után megalakuló kormánynak egy új, a beruházások fellendítését szolgáló „száznapos programot” kell majd kidolgoznia a munkanélküliség növekedésének ellensúlyozására. Csökkenteni kell a béren kívüli munkaerőköltségeket és az adókat, továbbá mérsékelni kell a bürokráciát Németország, mint gazdasági telephely vonzóbbá tétele céljából.
A súlyosbodó strukturális válság termeléskihelyezésre sarkall
A német gazdaság aktuális helyzetét és a jövőbeni kilátásait illetően attól kell tartani, hogy a következő évben felgyorsul a vállalatok külföldre vándorlása.
„A termelőüzemek külföldre költözése már megkezdődött” – fogalmazott az exportvárakozások bemutatásakor már idézett Dirk Jandura, a BGA, azaz a nagy- és külkereskedők szövetségének elnöke a Reuters hírügynökségnek adott
nyilatkozatában. „A nagyvállalatok áttelepülnek, a közép- és kisvállalatok szenvednek vagy bezárnak. Ami csődöt jelent Németország, mint üzleti telephely számára”, hangzott a figyelmeztetés. A nagy szakmai szervezetek szerint különösen az energiaigényes iparágak – vegyipar, fémipar, gépgyártás - helyezhetik át termelésüket külföldre a magas költségek miatt, emellett túl sok a bürokratikus akadály a vállalatok számára.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) strukturális válságról beszél, mert Németországban a legfontosabb keretfeltételek már nem versenyképesek. „A vállalatoknak ebben az országban az elmúlt években sok új teherrel és túl sok állami beavatkozással kellett megbirkózniuk” - mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. „A telephelybe vetett bizalom ezért történelmi mélypontra került.” Ez különösen a beruházásokban mutatkozik meg, amelyek idén mintegy hat százalékponttal elmaradnak a korona előtti szinttől. A kamara felmérése szerint „a vállalatok egyharmada tervezi beruházásainak csökkentését. Ezek nem jó kilátások a jövőbeli növekedés szempontjából”. A beruházások csaknem 90 százalékát ugyanis a magánszektor végzi.
Monika Schnitzer, a független szakértői tanács elnöke egy, a Funke médiacsoportnak adott nyilatkozatában kifejtette: attól tart, hogy egy, a CDU/CSU és az SPD által a február 23-i országos választások után alakítandó nagykoalíció a koalíciós partnerek közötti tartalmi különbségek miatt a reformok fennakadásához vezethet. Egy új kormány feladata mindenekelőtt a gazdaságot terhelő bizonytalanságok csökkentése.
Schnitzer emellett újra kifejezte az adósságfék reformjára irányuló követelését. Már egy egyszerű reform is jelentős játékteret biztosítana a kormányzat számára, ugyanakkor fontos annak törvényi rögzítése, hogy az adósságfék reformjával felszabadított „pótlólagos forrásokat kizárólag jövőorientált beruházásokra – védelem, infrastruktúra, képesség – lehessen fordítani”. Azt nem lehetne egy új nyugdíjcsomag finanszírozására felhasználni, mindazonáltal az állam nem fogja megúszni a nyugdíjkorhatár 70 évre emelését. A független szakértői tanács elnöke emellett már 2024 májusában arra tett javaslatot, hogy a nyugdíjak emelését ne a bérekhez, hanem az infláció alakulásához igazítsák.
Johannes Teyssen, az Eon energetikai konszern korábbi elnöke egy, a Handelsblattnak december végén adott interjúban úgy fogalmazott: „a leendő szövetségi kormánynak ki kell mondania, hogy a szövetségi köztársaság a gazdasági összeomlás szélén áll, mivel „csendesen gyorsuló deindusztrializáció” zajlik Németországban. Ezért alapvető reformokra van szükség a „hátborzongató bürokrácia”, valamint a nyugdíjak és a polgároknak nyújtott ún. Bürgergeld tekintetében. „Egyre inkább az a gyanúm, hogy az SPD elsősorban azokért van, akik nem akarnak dolgozni” – fogalmazott a befektetési tanácsadói tevékenységet folytató egykori topmenedzser, aki szerint „Olaf Scholz elutasítja a szükséges prioritások meghatározását, s inkább csak új adósságokat teremtene”.
A BDI reformprogramot követel az új szövetségi kormánytól
A Német Ipari Szövetség (BDI), 39 ipari szakmai szövetség (VDA, VDMA, VCI, ZVEI, stb.) csúcsszerve december közepén nyilvánosságra hozott (és a www.bdi.eu honlapon elérhető) állásfoglalásában síkra szállt azért, hogy a február végi választások után hivatalba lépő új kormány mérsékelje a vállalatok költségeit, milliárdos beruházásokat hajtson végre és csökkentse a bürokráciát. Németország versenyképessége „szabadesésben van” és a gazdaság »példátlan nyomás alatt áll« - olvasható a dokumentumban. Németország „kopik és kopik” és a jólét elvesztése egyre érezhetőbbé válik. Csak ha sikerül mélyreható strukturális reformokkal és több beruházás bevonásával új irányt szabni, „akkor lesz képes Németország elhagyni a kúszó dezindusztrializáció útját”.
A BDI szerint az elszigetelt korrekciók már nem lesznek elegendőek, ezért követelések átfogó katalógusát nyújtotta be a politikusoknak jó tíz héttel az országos választások előtt. „A következő szövetségi kormánynak olyan iparpolitikai program mellett kell elköteleznie magát, amely sikerre viszi az átalakulást” – olvasható a dokumentumban. Az ökológiai fejlődés, a gazdasági versenyképesség és a technológiai nyitottság hármasára van szükség.
A BDI azt várja, maga az állam indítson „hatalmas infrastrukturális offenzívát 315 milliárd eurós beruházási volumennel” az épületek, a közlekedési ágazat és az oktatási intézmények korszerűsítése érdekében. Emellett a digitális infrastruktúrát is ki kell bővíteni, hogy a hatóságok felgyorsíthassák a tervezési és engedélyezési eljárásokat. A BDI szerint kötelező érvényű célokat kell kitűzni, hogy a bürokráciacsökkentés kézzelfoghatóvá váljon.
Az iparvállalatok szövetségeit tömörítő csúcsszervezet a fentieken túlmenően többek között a jelenleginél tartósan alacsonyabb energiaköltségeket, a kutatási eredmények jobb és gyorsabb gyakorlati megvalósítását szolgáló programokat, valamint az európai egységes piac és a globális kereskedelem további bővítését sürgeti, pragmatikus szabadkereskedelmi megállapodások révén.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
