2025 első hónapjaiban a német gazdaság egyes főbb mutatói semmivel sem mutattak kedvezőbb képet annál, mint ahogy azok a múlt évben alakultak. Miután 2024 utolsó negyedévében a bruttó hazai termék mennyisége 0,2 százalékkal mind az előző három havitól, mind az előző év első negyedévitől elmaradt, a feldolgozóiparhoz beérkező rendelések idén januárban 5,5 százalékkal szintén elmaradtak az előző havitól, februárban pedig a januárival azonos szinten alakultak. „A gazdaság továbbra is a pincében van”, értékelte az aktuális helyzetet Jupp Zenzen, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szakértője, megjegyezve, hogy „a csökkent versenyképesség mellett a nagy gazdaságpolitikai bizonytalanságok is nyomasztják a megrendeléseket”. Aki szerint „kiváró magatartást tanúsítanak a vállalatok, amíg nem lesz nagyobb tisztánlátás a németországi hosszú távú gazdaságpolitikai irányvonalat illetően.”
A feldolgozóipar termelése januárban 2,0 százalékkal még meghaladta a múlt év decemberit, a múlt év januárihoz képest azonban 1,6 százalékos visszaesést mértek. Februárban sem változott a helyzet: ekkor a januárihoz képest 1,3, míg a múlt év februárihoz képest 4,0 százalékos visszaesést regisztráltak. Három havi összevetésben annyiban jobb a helyzet, hogy a 2024 december és 2025 február közötti teljesítmény minimális mértékben, 0,1 százalékkal meghaladta a szeptember és november közöttit; ugyanakkor februárban a 2020 év elejihez, azaz a koronavírus-járvány előtti szinthez képest a visszaesés mértéke meghaladta a 10 százalékot. „A gyenge rendelésállomány, a magas költségek és a túlzott bürokrácia rágja a vállalatok versenyképességét” mondta a kamarai szakértő, azaz ezek szerint „a termelésben tehát nem látszik fordulat”.
Az év első két hónapjában az áruimport értéke – 226,9 milliárd euró – 6,6 százalékkal meghaladta az előző év első két havit, ezzel szemben az áruexport értéke – 260,8 milliárd euró – a 2024 első két havi szinten alakult. „A februári enyhe exportnövekedés nem elegendő egy egyértelmű felfelé történő elmozduláshoz”, mondta Volker Treier, a DIHK külgazdasági vezetője, ráadásul a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett, majd részben felfüggesztett vámemelések az első két havi számokban még nem jelenhettek meg.
„A világkereskedelem alapvető átalakuláson megy keresztül, ami érezhetően kihat a német vállalatokra” – figyelmeztetett a kamarai tisztségviselő. Mint fogalmazott, „mindenekelőtt a Washingtonból érkező félreérthetetlen protekcionista jelzések okoznak nagy aggodalmat vállalatainknak: a cégek 70 százaléka arra számít, hogy az amerikai kereskedelempolitika negatív hatással lesz az üzletmenetére. Egy esetleges fellendülés ennek következtében teljesen meghiúsul.” A gazdaság szereplőinek Németország és Európa részéről annál is inkább világos keretfeltételekre és kevesebb bürokráciára van szükségük, a nemzetközi kereskedelmi rendet pedig meg kell erősíteni, megakadályozandó az eszkalációt. „Európának egységesen kell fellépnie, és egyértelműen a szabad és tisztességes kereskedelem mellett kell állást foglalnia”, tette hozzá a DIHK külgazdasági vezetője.
x x x
A vezető gazdaságkutató intézetek szakértői a CDU/CSU és az SPD vezető tisztségviselői által létrehozott koalíciós megállapodás nyilvánosságra hozatala másnapján, röviddel a Donald Trump által bejelentett radikális vámemelések okozta sokk, majd a szinte pár órával korábban bejelentett vámok részleges felfüggesztése után mutatták be a német gazdaság fejlődési kilátásairól szóló tavaszi előrejelzésüket.
A berlini DIW, a müncheni Ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI kutatói által két további bécsi kutatóintézet bevonásával készített, „A geopolitikai felfordulás súlyosbítja a német gazdaság válságát - a strukturális reformok még sürgetőbbé váltak” címmel nyilvánosságra hozott közös előrejelzésben 2025-re a bruttó hazai termék 0,1, 2026-ra pedig 1,3 százalékos növekedését valószínűsítik.
A kutatói előrejelzések összeállítását több, egymástól független tényező nehezítette. Egyrészt - a kormányváltás nyomán fokozódott a gazdaságpolitikai bizonytalanság, s - tovább folytatva a gondolatot – nem tudni, hogy az új, a CDU/CSU és az SPD alkotta kormánykoalíció hivatalba lépésének és tevékenysége megkezdésének egyáltalán lesz-e már a gazdasági teljesítményt serkentő hatása. Ráadásul a geopolitikai feszültségek és az Egyesült Államok kormányzata által meghirdetett protekcionista kereskedelempolitika jelentős kockázatokkal járnak, nagy mértékben megterhelve a német gazdaság fejlődését.
A német gazdaság gyengesége egyszerre ciklikus és strukturális jellegű, írják a kutatóintézeti szakértők. „A német vállalatok fokozott nemzetközi versennyel néznek szembe – különösen Kínából. Az energiaválság óta az energiaintenzív iparágak termelésének egy része is végleg elveszett. A szakképzett munkaerő hiánya és a magas bürokratikus terhek súlyosbítják a német gazdaság szerkezeti gyengeségeit. Az, hogy az új szövetségi kormány hogyan válaszol ezekre a kihívásokra, továbbra sem világos. Ennek ellenére az Alaptörvény módosítása olyan kibővített hitelfelvételi lehetőségeket biztosít, amelyek védelmi, klímavédelmi és infrastrukturális célokat szolgálnak.”
A bruttó hazai termék alakulása Németországban a vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi előrejelzése tükrében
A vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi előrejelzésének egyes főbb sarokszámai: GDP, foglalkoztatás, infláció, az állami költségvetés alakulása
A szövetségi törvényhozás módosította az alaptörvényt, teret engedve az államadósság növelésének a védelem, a klímavédelem és az infrastruktúra-fejlesztés területén. Az viszont ma még nem világos, hogy az állam kibővített kiadási körét hogyan fogják felhasználni. Az intézetek mindenesetre arra számítanak, hogy idén még fognak többletforrást bevonni a védelemre és beruházásra; valószínűleg azonban elmaradnak azok a konszolidációs lépések, amelyekre az alaptörvény módosítása nélkül lett volna szükség.
A munkaerőpiaci helyzet érezhetően romlott. 2022 közepe óta a munkanélküliek száma 20 százalékkal, több mint 400 ezer fővel nőtt, s így a munkanélküliségi ráta az akkori 5,0 százalékról 6,3 százalékra emelkedett. A leépítések elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltató szektorban zajlanak, miközben a közszférában, az oktatásban és az egészségügyben tovább növekszik a foglalkoztatás. Az intézetek a következő hónapokban a munkanélküliség növekedésére számítanak. A foglalkoztatási helyzet alakulásában pozitív fordulat csak akkor várható, ha 2026 folyamán a gazdasági helyzet javul.
Németország nemcsak a gyenge gazdaságtól szenved, hanem mindenekelőtt strukturális problémákkal küzd, ami még sürgetőbbé teszi a gazdasági potenciál növekedését szolgáló reformokat. Ezek sorában a szociális rendszert hozzá kell igazítani a demográfiai változásokhoz, hogy a béren kívüli munkaerőköltségek ne emelkedjenek meredeken tovább, írják tavaszi előrejelzésükben a vezető gazdaságkutató intézetek szakértői.
A DIHK főtitkára a vezető kutatóintézetek prognózisáról
Miután a vezető gazdaságkutató intézetek tavasszal az őszihez képest jelentősen, 0,1 százalékra csökkentették idei növekedési előrejelzésüket, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) felszólította a leendő kormányt, hogy teremtsen végre pozitív keretfeltételeket a cégek számára.
Az intézetek 2024 őszén még 0,8 százalékos emelést tartottak lehetségesnek. „Súlyos a német gazdaság helyzete” – fogalmazott Helena Melnikov, a DIHK főtitkára a kutatóintézetek által jósolt mininövekedésről. „Az üzleti hangulat továbbra is nagyon rossz. Mi, a DIHK-nál ezért sajnos úgy véljük, hogy az idén valószínűleg folytatódik a harmadik egymást követő éve tartó recesszió".
Melnikov szerint „Trump amerikai elnök ingadozó vámbejelentései a világkereskedelemre gyakorolt katasztrofális hatásaival" további terheket rónak az exportorientált német gazdaságra. Ezért még fontosabb, hogy a leendő szövetségi kormány már most fordulatot kezdeményezzen. A legfontosabb gazdaságpolitikai kihívásokat tekintve „a koalíciós megállapodás jómegközelítéseket kínál erre, de ez önmagában nem elég. Most döntő fontosságú, hogy a kormány már az elején a legfontosabb gazdaságpolitikai kihívásokra összpontosítson. Az államnak végre pozitív kereteket kell teremtenie a vállalkozások számára, ahelyett, hogy értelmetlen szabályozásokkal kötné le az erőforrásokat."
Emellett a vállalatoknak sürgősen könnyítésre van szükségük az energiaköltségek és az adók alól. „A társaságiadó-reform 2028-ra tervezett kezdete túl későn érkezik" – mondta a főtitkár – „főleg, hogy a szolidaritási adó, amely elsősorban a vállalkozásokat terheli, megmarad." Hozzátéve, hogy „az idei év dönti el, hogy Németország és Európa versenyképességi fordulatot ér-e el, vagy továbbra is lemarad. A fenntartható fellendüléshez messzemenő reformokra van szükség."
Vélemények a koalíciós megállapodásról
„Az út már jó irányba halad, de a nagy áttörés hiányzik", fogalmazott Helena Melnikov, a DIHK főtitkára a CDU/CSU és az SPD vezetése által április 9-én lezárt koalíciós tárgyalások során létrejött megállapodásról.
„Ez a koalíciós megállapodás sok olyan dolgot tartalmaz, amire a gazdaságnak sürgősen szüksége van" - kommentálta a tárgyalások eredményét a főtitkár. De „jelenleg a recesszió harmadik évében járunk. A gazdaságunk már nem növekszik. A csődök száma tíz éves csúcson van, a munkanélküliség pedig nő. A háború utáni német történelemben még soha nem tapasztaltunk ekkora stagnálást. Ehhez pedig politikaváltásra lett volna szükség. De ez a koalíciós megállapodás nem az."
A koalíciós megállapodásokban rögzített, sok tekintetben kompromisszumos megoldásoktól „sokkal többnek kell történnie." Legalább a magas energiaköltségek kezelése folyamatban van – mondta Helena Melnik egy, a ZDF-nek adott interjúban, megjegyezve, hogy emellett „érezhetően csökkenteni kellene a bürokráciát”. A DIHK számos javaslatát elfogadták, de: „sokkal többet kell tenni." Nincs megoldás a társadalombiztosítási járulékokra és a társasági adókra. „Hiányoljuk, hogy nem egyértelműen Németország, mint üzleti telephely versenyképességére összpontosítunk”, annak érdekében, „hogy meg tudjuk őrizni jólétünket és munkahelyeinket" – mondta a főtitkár.
„Hiányoljuk azokat a javaslatokat, amelyek az emelkedő társadalombiztosítási járulékok kordában tartására vonatkoznak. Hiányoljuk a társasági adóreformot. Erre a tervek szerint csak 2028-ban kerül sor, miközben a szolidaritási adó, amely elsősorban a vállalatokat érinti, állítólag megmarad. … A német cégeknek nemzetközi szinten a legmagasabbak az adókulcsai és illetékei, óriási
bürokratikus terhekkel kell szembenézniük és nem rendelkeznek elegendő szakképzett munkaerővel. Ezek a terhek jelentős versenyhátrányt jelentenek. Ezért erősebben kellene kezelnünk őket annál, mint amiben most megállapodtak", hangzott a kamarai főtitkári értékelés a leendő szövetségi kormányt alkotó pártok koalíciós programjáról.
Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatója sem teljesen elégedett a CDU/CSU és az SPD „Felelősség Németországért” címmel létrehozott koalíciós megállapodása tartalmával; egy, a Handelsblattnak adott interjújában ennek ellenére lehetségesnek nevezte, hogy a megállapodásban célul tűzött intézkedések lendületet kölcsönöznek a növekedésnek.
Hüther szerint a koalíciós megállapodás – ha az 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési különalapot is figyelembe veszik – eleget tesz a felelősség igényének, mivel a koalíciós partnerek világos jelzéseket küldenek, hogy vállalják a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges felelősséget.
Ami a megállapodás tartalmát illeti, Hüther szerencsésnek tartja, hogy az újra és újra adóemelésben gondolkodó SPD számos ígérete kikerült a koalíciós megállapodásból. Ami az energiaárak csökkentését és a vállalatok adókedvezményeit illeti, az SPD kicsit túl óvatos, de jó irányba halad.
A koalíciós megállapodásnak azonban van egy nagy hiányossága, éspedig a demográfiai kihívás, a lakosság elöregedésének figyelmen kívül hagyása. A következő években ugyanis több millió munkavállaló fog nyugállományba vonulni, amire a koalíciós partnerek nem reagáltak kellőképpen: a CDU/CSU keresztülnyomta az aktív nyugdíjat, amely 2000 euró jövedelemig mentesíti a munkát az adó alól a nyugdíjkorhatár betöltésekor, de ez nem lesz elégséges. Megoldást jelentene a nyugdíjkorhatár módosítása a várható élettartam alakulásának megfelelően, a korkedvezményes nyugdíjprogramok ritkítása, az éves munkaidő növelése. „Ennek a koalíciónak lett volna az utolsó esélye, ha későn is, hogy megvédjen minket a demográfiai katasztrófa következményeitől. Ezzel a koalíciós megállapodással azonban most egyenesen a katasztrófába sétálunk bele”, mondta az IW igazgatója.
Azt, hogy a CDU/CSU és az SPD most azt ígéri, hogy intézkedéseikkel „jelentősen több mint egy százalékos potenciális növekedést” tesznek lehetővé, Hüther rendkívül ambiciózusnak nevezte. „De arra is szeretnék rámutatni”, tette hozzá, „hogy az infrastruktúra, az energia és a bürokrácia csökkentése terén hozott intézkedések jelentős lökést adhatnak a német gazdaságnak.
A külső hatásokat illetően Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlansága a korábban bejelentett vámterhek egy részének 90 napra történő felfüggesztése ellenére megmarad. „És persze nem szabad illúziókat táplálnunk: A geopolitikai kockázatok továbbra is óriásiak a nemzetközileg orientált német gazdaság számára. A leendő kormánynak ezzel foglalkoznia kell majd. Ennek döntő alapja, hogy a koalíciós partnerek képesek legyenek együtt dolgozni és ne állandóan egymással vitatkozzanak, mint azt a jelzőlámpa-koalíció résztvevői tették.”
Mindent egybe vetve a koalíciós megállapodás megteremti az alapot a bizonytalanság csökkentéséhez, mert a vállalatok csak ez esetben ruháznak be és a háztartások is csak a bizonytalanság csökkentése ellen fogyasztanak többet, figyelmeztetett a Handelsblattnak adott interjúban Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatója.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
