Ugrás a tartalomra

Sajtóközlemény - 2021.03.16.

2021. március 16.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2021. március 16. - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2021. február 4-i gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a kamarát, hogy gyűjtse össze a gazdaság szereplőinek javaslatait a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák megoldására, és a gazdaság újraindításához rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására. Az MKIK elnöksége 15 szakterületért felelős munkacsoportot hívott életre az adott területen működő vállalkozások széles körének bevonásával. A munkacsoportok három hét alatt elkészítették javaslataikat, amelyeket az elmúlt héten eljuttattunk a Kormány részére.


Célként azt határoztuk meg, hogy olyan javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek egyrészt biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkedjenek azon patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 évek között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek. Minden fejlesztéspolitikai koncepció elindításakor a döntéshozók szemben találják magunkat azzal a dilemmával, hogy kiket kell és lehet a legnagyobb gazdasági növekedés biztosítása érdekében a támogatási rendszer kedvezményezettjeinek kijelölni. Elsősorban azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy mások számára is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, avagy ezzel szemben azokat támogassák, akik a legelesettebbek, és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni. A világjárvány okozta gazdasági válságra adható helyes válasz jelen esetben az, hogy mind a két célt megfelelő arányban kell szolgálnia a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásának. Most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibáján kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak.


Mindezek szellemében a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) már igényelhető az első százmilliárd forintos hitelkeretet, azok a vállalkozások vehetik igénybe, akiknek a működését a korlátozó rendelkezések egyértelműen megakadályozták. Ez a vállalkozói kör elsősorban a turizmus és vendéglátás, és a személyi szolgáltatások köre, amelyre vonatkozóan az előzetesen meghatározott 25 TEÁOR szám a kamara javaslatára 55-re bővült.


A Kormánnyal folytatott tárgyalásaink során kértük, hogy a meghirdetett keret felülről nyitott legyen, és amennyiben további nehéz helyzetben lévő vállalkozások igénye merülne fel, legyen lehetőség a forrás bővítésére. A KKV-szektort érintő további kétszer százmilliárdos hitelkonstrukció kialakítása jelenleg is folyamatban van.


Általánosságban kértük, hogy a válság idején bevezetett sikeres válságkezelő támogatások kivezetése az általunk javasolt fokozatos nyitást követően, azok bevezetésétől számított 1-3 hónap elteltével történjen csak meg, ezzel is támogatva a sikeres túlélés lehetőségét.


Ahhoz, hogy a magyar gazdaság a járvány elmúltával a világban folyó kíméletlen gazdasági küzdelem valódi nyertesévé tudjon válni, szükségét látjuk a Kormány eddigi gazdasági stratégiájával összhangban lévő rövid és középtávú hatással járó intézkedések meghozatalának.


A gazdasági szerkezet átalakítása során az alábbi prioritásokat tudtuk meghatározni:

  • a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
  • a gazdaság import kitettségének csökkentése;
  • a vállalkozások exportképességének javítása;
  • a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
  • a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudás tartalmának fokozása;
  • a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
  • a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.


A hazai vállalkozások erősítése érdekében szükségesnek tartjuk a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervre. A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására.


A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatának közös átgondolására az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben kerül sor.
 

A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:

  • A lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
  • A vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
  • A vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
  • A kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
  • A sikeresen működő Széchenyi Kártya Program folytatása és további területekre való kiterjesztése.


Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Egy vállalkozás indításához, sikeres működtetéséhez nagyon sok koncentrált tudás, ismeret kell - mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.
Könnyítést hoz az új év az egyéni vállalkozóknak: még az év elején megújul az egyéni vállalkozók elektronikus bejelentőfelülete. A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál (ÜPO) új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd.
Széchenyi 2020