Németországban az idén az egykori NDK területén létrejött három tartományban rendeznek választásokat. Szászországban és Türingiában – kerek egy hónappal a nyári tanítási szünet befejezése után – szeptember 1-jén, míg a Berlint körbevevő Brandenburgban, (ahol a másik két tartománynál négy héttel később kezdődik, s fejeződik be a nyári vakáció), szeptember 22-én szólítják az urnákhoz a választópolgárokat.
Annak elemzése, hogy a három, a választások által érintett tartományban miért a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) vezeti a pártok népszerűségi listáját, s miért szorultak vissza a hagyományos, a politika parkettjén több évtized óta jelenlévő pártok, meghaladja írásunk kereteit. Az őszi tartományi választások közeledtével ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kap a szavazások kimenetelével kapcsolatos esélyek elemzése mind az ország vezető politikai tisztségviselői, mind az elemzők körében.
Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által néhány héttel a júniusi 9-i európai parlamenti választások előtt készített, 900 vállalatra kiterjedő felmérés szerint a német vállalatok csaknem 80 százaléka akár saját üzleti sikerük, akár Németország, mint gazdasági telephely szempontjából kockázatosnak tekinti az AfD felemelkedését. A felmérés során megkérdezett cégvezetők 77 százaléka a legnagyobb kockázatot az Európai Unió és a közös európai valuta létjogosultsága megkérdőjelezésében látják. Ezzel szemben azon vállalatok aránya, amelyek úgymond lehetőséget látnak az AfD-ben, egyetlen, az IW által vizsgált dimenzióban sem éri el a 10 százalékot. (Emlékezetes, hogy az AfD az európai parlamenti választásokra készült programjában egyebek mellett egy német márkához való visszatérést és az EU-ból való kilépésről szóló népszavazás lehetőségét szorgalmazta.)
A németországi vállalatok hagyományosan visszatartják magukat attól, hogy konkrét nyilatkozatokat tegyenek az egyes pártokról. Az AfD esetében ez láthatóan megváltozott; különösen azután, hogy ismertté vált a „potsdami titkos találkozó” híre, ahol az AfD képviselői több millió külföldi származású német kiutasításáról beszéltek. Ezt követően, röviddel az európai parlamenti választások előtt mintegy 40 neves német vállalat (BMW, Deutsche Bahn, Siemens, stb.) és gazdasági szervezet fogott össze az európai választási kampányban, határozottan ellenezve a jobboldali populisták javára történő szavazást.
Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár az ARD-nek adott nyári interjúban kifejezte azon reményét, hogy az őszi választások után egyik keleti tartománynak sem lesz AfD-s miniszterelnöke. Egyetértés mutatkozik a parlamenti pártok vezetésében arról, hogy az AfD „nem elfogadható partner”. Ugyanakkor mind Scholz, a ZDF-nek adott nyári interjúban Friedrich Merz, a CDU elnöke megerősítette, hogy pártjaik mindenkori tartományi szervezetei rendelkeznek döntési jogkörrel arról, hogy a választásokat követően kivel kívánnak koalícióra lépni.
Az, hogy a német gazdaság lassan kilábal a válságból, a keleti tartományok átlagon felüli fejlődési dinamikájának köszönhető. A hallei IWH gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint 2024-ben a keletnémet tartományok gazdasági teljesítménye kétszer olyan gyorsan fog növekedni, mint ami Németország egészében várható. Ez a növekedési dinamika ugyan csekély, de megerősíti az elmúlt évek tendenciáját, azt, hogy a növekedés tekintetében a keleti országrész előrébb jár, mint a nyugatiak.
Axel Lindner, az IWH szakértője a „Business Insider”-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a német gazdaság 2023-ban recesszióba csúszott. A bruttó hazai termék 0,2 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor a válság közepette nem kapott nagy figyelmet, hogy ezen belül a keletnémet gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez pedig jelentős különbség, ráadásul a fejlődés előjele is különbözik egymástól.
Kelet-Németországban évek óta magasabb a növekedés, mint az ország többi részén úgy, hogy a legdinamikusabban fejlődő tartományok rangsorát nem Bajorország vagy Baden-Württemberg, hanem Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia vezeti. Mindemellett figyelemre méltó, hogy a növekedés jelentős része a feldolgozóiparból származik. Miközben Németország számos régióját kísérti a kúszó de-indusztrializáció réme, keleten az ipar teljesítménye némely esetekben kétszámjegyű növekedést mutat.
Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a GDP átlagon felüli emelkedése gyakran egyedi oda- vagy áttelepüléseknek, netalán meglévő vállalatok egyéni sikereinek köszönhető. A Tesla elektromosautó-gyártó üzemének felfutása 2023-ban lendítette fel Brandenburg gazdasági növekedését. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a feldolgozóipar teljesítménye ugyancsak az elmúlt évben 19 százalékkal bővült, ez azonban elsősorban egy nagy megrendelésnek volt köszönhető. Az ilyen egyedi esetek nagy hatása azt is mutatja, hogy az ipar szerepe még mindig viszonylag alacsony egy-egy adott keleti tartományban.
Az új szövetségi tartományok a kereskedelem, valamint a fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatások, például a raktározás és a logisztika központjaként is egyre nagyobb szerepet játszanak. Klaszterek kezdenek kialakulni, ami azt jelenti, hogy egyes sikeres vállalatok olyan beszállítókat vonzanak, amelyek maguk is növekedésre képesek. Növekszik a jól képzett szakemberek száma, s egyre fontosabbak az egyetemekkel való együttműködések. Az egyes kelet-németországi telephelyek egyre vonzóbbá válnak a kapcsolódó ágazatok vállalatai számára.
A vezető gazdaságkutató intézetek az idén átlagosan 0,3 százalékos növekedést várnak a német gazdaságnak, Keleten viszont az IWH 0,6 százalékos növekedéssel számol. „A kétszeres növekedés persze relatív" - mondta Lindner a Nyugat és a Kelet közötti még mindig jelentős fejlettségbeli különbségre utalva. „Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a keleti növekedés mindig magasabb volt" a régi tartományokénál.
Lindner arra számít, hogy a következő évben a növekedési ütemek ismét erőteljesebben kiegyenlítődnek. Az IWH feltételezi, hogy a nyugati és a keleti gazdaság ekkor nagyjából azonos mértékben, 1,4-1,5 százalékkal fog növekedni. Lindner azonban optimista abban, hogy a keleti országrész hosszú távon előrébb tud maradni a növekedés tekintetében.
Tény, hogy a keletnémet tartományokban a munkavállalók bére és fizetése a jövedelmek nagyobb hányadát teszi ki, mint nyugaton. Ennek oka, hogy keleten a vagyonból származó jövedelmek és a vállalati nyereség, mint jövedelemképző forrás kevésbé jelentősek. Ugyanakkor a bérek és fizetések az utóbbi időben erőteljesen emelkedtek - nagyobb mértékben, mint a tőkejövedelmek, ami stabilizálta az ottani fogyasztást.
További előnyt jelent számos vállalat számára a közép- és kelet-európai térség közelsége. Különösen Lengyelországé, amely az egyik leggyorsabb gazdasági növekedést produkáló ország Európában. A német exportőrök számára a lengyel, cseh és magyar piac együttesen már olyan fontos, mint Kína, s ebből a kelet-németországi vállalatok az átlagosnál jobban profitálnak.
A keleti tartományok gazdasági növekedésének van azonban egy fékje is – s ez a demográfiában rejlik. A nettó migráció jó egy évtizede megállt. Különösen Berlin, Lipcse és Drezda metropoliszai növekednek, s vonzerőt jelentenek a fiatalabbak számára, összességében azonban a népesség elöregedése valószínűleg sokkal inkább érinti, azaz sújtja majd Németország keleti részét, mint a nyugatit. Ennek következtében itt előreláthatóan súlyosabb munkaerőhiány lép fel, fékezve a növekedés fenntartását. Ami Németországon belül különösen a keleti országrészre igaz: a növekedés lehetővé tételéhez, a jólét biztosításához és a szociális biztonság garantálásához magasabb munkaerő-piaci bevándorlásra van szükség. S ez különösen jellemző ott, ahol a fokozott bevándorlással szemben kritikus lakosság aránya különösen magas: azaz a szeptemberben választások helyszínéül szolgáló Szászországban, Türingiában és Brandenburgban.
Júniusban enyhén romlott az Ifo által számított üzleti légkör
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet drezdai képviselete által a keleti tartományok gazdaságára számított hangulati barométer az üzleti légkör enyhe romlását mutatja: a keletnémet gazdaságra Ifo-index a májusi 92,7 pontról 92,4 pontra csökkent, azaz meghaladja a 89,3-ról 88,6 pontra visszaesett össznémet mutatót. A felmérés során megkérdezett keletnémet vállalatok az előző hónaphoz képest kissé rosszabbnak ítélték meg üzleti helyzetüket, s kis mértékben az üzleti várakozásaikat is mérsékelték.
A müncheni gazdaságkutató intézet drezdai képviselete által készített, a keleti tartományok vállalatai megkérdezése alapján az üzleti légkör, s ezen belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélésére vonatkozó Ifo-index alakulása 2023 június és 2024 június között
.png)
A főbb gazdasági ágazatok közül a keletnémet feldolgozóiparban júniusban kissé lehűlt az üzleti hangulat. A megkérdezett ipari vállalatok az előző havinál valamivel kedvezőtlenebbnek ítélték meg az aktuális üzleti helyzetüket és kis mértékben az üzleti várakozásaik is romlottak.
A szolgáltatási szektorban az iparral ellentétes kép rajzolódott ki: az üzletiklíma-index júniusban enyhén emelkedett. A felmérés során a megkérdezett szolgáltató vállalatok az előző hónaphoz képest kissé felértékelték aktuális üzleti helyzetük megítélését és a közeljövőre vonatkozó üzleti várakozásaik is bizakodóbbak.
A kereskedelemben az üzleti klíma júniusban érezhetően lehűlt úgy, hogy mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi vállalatok az előző havinál egyaránt rosszabb üzletmenetről számoltak be. Ezen belül a kiskereskedelmi szektorban az aktuális üzleti helyzet kissé, míg a nagykereskedelmi szektorban jelentősen romlott. A közeljövőre vonatkozó kilátásokat illetően a kiskereskedők várakozásai kissé romlottak, míg a nagykereskedőké enyhén javultak.
Az építőipar üzleti légköre júniusban kissé javult. A felmérés során megkérdezett vállalatok aktuális üzleti helyzetének megítélése a májusihoz képest kissé romlott, a jövőbeni üzletmenetre vonatkozó várakozások ezzel szemben figyelemre méltó mértékben javultak.
Budapest, 2024. július 1.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos
