A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatása szerint a magyar vállalkozói légkör megítélése összességében romló tendenciát mutat, miközben számos strukturális gyengeség továbbra is akadályozza a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét. Mindezt Csákné Filep Judit, a világ legátfogóbb, vállalkozói tevékenységet vizsgáló kutatási programja, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) hazai vezetője mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisvállalat és vállalkozás munkacsoport műhelykonferenciáján.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által gondozott kutatás eredményei egyértelmű üzenetet hordoznak: a vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése érdekében a Kamara és a döntéshozók részéről még intenzívebb, célzott tevékenységre van szükség. A felmérés előzetes eredményei szerint a magyar lakosság lehetőségekkel kapcsolatos optimizmusa jelentősen visszaesett: mindössze a lakosság 24 százaléka lát jó üzleti lehetőséget a következő hat hónapban, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke és európai viszonylatban is a leggyengébb eredmény (összehasonlításul: Horvátország 71,7 százalék, Lengyelország 70,7 százalék). Bár az új vállalkozókat ismerők aránya (46,3 százalék) és a saját vállalkozói kompetenciákba vetett hit (36,8 százalék) stagnál, a vállalkozásindítás könnyűségének megítélése drasztikusan romlott: 2021 óta 49 százalékról 40,4 százalékra esett vissza. További aggasztó jel, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) sereghajtói közé tartozik a sikeres vállalkozók társadalmi megbecsültsége tekintetében (60,2 százalék).
A korai szakaszban lévő vállalkozói aktivitás 2025-ben 7,2 százalékra emelkedett a 2024-es mélypont után, azonban még mindig elmarad a 2021–2023 közötti csaknem 10 százalékos szinttől. Magyarország ezzel az EU utolsó harmadában helyezkedik el, jelentősen lemaradva a balti államoktól. Pozitívum, hogy a vállalkozói motivációkban jelentős szerkezeti váltás történt: 2025-re a „valami lényegeset véghez vinni” vágya vált dominánssá (71,4 százalék), míg a vagyongyűjtés motivációja visszaszorult. A küldetésvezérelt motiváció hazánkban erősebb a nemzetközi átlagnál, ugyanakkor a megélhetési kényszer – különösen a nők és az induló vállalkozások esetében – továbbra is jelen van.
A 2025-ös adatok egy óvatos, a lehetőségeket pesszimistán megítélő vállalkozói társadalmat mutatnak, ahol az aktivitás lassan korrigál a korábbi sokkok után. Bár a vállalkozók motivációja értékorientáltabbá vált, a nemzetközi versenyképességet gátolja az alacsony innovációs szint és az erős lokális függőség. További negatívum, hogy a vállalkozói ökoszisztéma szakértői megítélése az előző évekhez viszonyítva érdemi romlást mutat.
Az adatfelvétel a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának, a GEM hazai aktív korú népesség körében felvett, életkor, nem és lakóhely szerint reprezentatív felmérésének keretei között zajlott. A GEM egyedülálló módon nem cégeket, hanem embereket vizsgál, arra koncentrál, hogy a megkérdezettek miként gondolkodnak a vállalkozásról, mennyien kezdenek vállalkozni, milyen motivációval, és milyen környezetben teszik ezt. A legfrissebb teljes éves GEM jelentés véglegesítése most folyik, és várhatóan július folyamán lesz megtartva a jelentést bemutató esemény.
Az MTA IX. Gazdálkodástudományi Bizottság Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottságán belül megalapított Kisvállalat és vállalkozás munkacsoport műhelykonferencián egyébként a hazai kisvállalat és vállalkozás témájú kutatásokat mutatták be. Megvizsgálták, hogy milyen lehetőségeket és korlátokat érdemes figyelembe vennie a kisvállalatokat és vállalkozásokat dinamizálni szándékozó közpolitika szempontjából.
Az eredmények megerősítik az MKIK azon törekvéseit, amelyek a vállalkozói készségek fejlesztését, a vállalkozásindítás ösztönzését és a vállalkozások versenyképességének javítását célozzák. Az MKIK a GEM kutatás eredményeit a jövőben is fel kívánja használni a vállalkozásfejlesztési programok és szakpolitikai javaslatok kialakításában annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége és növekedési képessége tovább erősödjön.
