Április közepén éppen egy esztendeje, hogy valósággá vált az eredetileg a Gerhard Schröder (SPD) vezette szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció által kezdeményezett, a 2011 tavaszi fukushimai atombaleset után, Angela Merkel (CDU) kancellársága idején megerősített, majd az Olaf Scholz (SPD) vezette hárompárti „közlekedésilámpa-koalíció” által végrehajtott gazdaságtörténeti jelentőségű döntés, a nukleárisenergia-termelés németországi megszüntetése, az utolsó még működő atomerőművek termelésének leállítása.
Robert Habeck, zöldpárti alkancellár, szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter az egyéves évforduló alkalmából a Funke médiacsoport lapjainak adott interjúban megvédte az utolsó atomerőművek leállításáról szóló döntést, és rámutatott a csökkenő áramárakra. „A falra festett összes rémkép nem valósult meg” - mondta a zöld politikus, aki szerint „ma már láthatjuk, hogy az áramellátás továbbra is biztonságos, az áramárak az atomerőművek leállítása után is csökkentek, és a széndioxid-kibocsátás is csökken".
Habeck elismerte, hogy Oroszország Ukrajna utáni agressziója, a háború kitörése után feszült volt a helyzet. „Nagyon rövid idő alatt nagyon sok intézkedést kellett végrehajtanunk, hogy stabilizáljuk az energiaellátást és csökkentsük Németország hatalmas egyoldalú függőségeit. Ez sikerült is: Két telet biztonságosan átvészeltünk". A villamosenergia-ágazatban láthatjuk, hogy a reformok hatnak. „A megújuló energiák bővítése valóban felgyorsult, egyszerűsítjük és felgyorsítjuk az engedélyezési eljárásokat, és az áramtőzsdéken az árak meredeken csökkentek, az atomerőművi kivezetés óta 40 százalékkal.” Arra, hogy az atomerőművek kivezetése után újra üzembe helyezték a széntüzelésű erőműveket, Habeck szerint biztosítékként volt szükség, de 2023-ban így is kevesebb szenet használtak fel villamosenergia-termelésre, mint az 1960-as évek óta bármikor. A széntüzelésű erőművek évtizedek óta a legalacsonyabb szinten üzemelnek, mondta.
Habeck szerint Németországnak elegendő saját kapacitása van a hazai villamosenergia-igény fedezésére. „Ennek ellenére részt veszünk az európai belső villamosenergia-piacon". „Tavaly a bruttó áramfogyasztásunk két százalékát fedeztük importból. Az import több mint felét a Dániából és Norvégiából származó megújuló villamos energia tette ki, amely különösen olcsó volt, s a behozatal csupán kb. negyedét tette ki a Franciaországból származó atomenergia".
Arra a kérdésre, hogy az atomerőművek leállítása visszafordíthatatlan-e, a miniszter azt mondta: „2023. április 15-én befejeztük, amit a fekete-sárga koalíció 2011-ben elhatározott, és ezzel végleg leállítottuk az utolsó német atomerő-műveket". Most már világos, hogy Németországban különösen a sok megújuló energiával rendelkező régiók valódi helyzeti előnyöket élveznek. „Ha egyesek még mindig vissza akarnak térni az atomenergiához, akkor be kell látniuk, hogy az atomenergia nemzetközileg nem versenyképes, és hogy a jelenlegi projektek költségei robbanásszerűen nőnek." Ráadásul Németországban továbbra is megoldatlan a végleges tárolás kérdése. „Ezért jobb lenne, ha nem kérdőjeleznénk meg állandóan azt, amiben az ország egyszer már megállapodott, hanem a jelenlegi problémák megoldására összpontosítanának", figyelmeztetett a zöldpárti politikus.
Olaf Bandt, a BUND környezetvédelmi szervezet elnöke úgy véli, hogy Németország „az atomerőművek kivezetésének köszönhetően jó úton halad a valóban fenntartható villamosenergia-rendszer felé; az ellátás biztonsága garantált". A feladat most az, hogy ezt a fenntartható villamosenergia-rendszert környezetbarát módon támogassák.
A helyzet – a miniszteri érveléssel vitatkozva – sokak szerint ellentmondásos. Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke ugyancsak a Funke médiacsoportnak nyilatkozva elmondta, hogy a német tőzsdei áramárak még mindig kétszer olyan magasak, mint 2019-ben. Az elmúlt évben az árak kétségkívül csökkentek, de az adókkal, hálózati díjakkal és illetékekkel együtt a költségek némely esetekben akár négyszer magasabbak, mint más, versenytárs országokban.
Carsten Linnemann, az ellenzéki CDU főtitkára „történelmi hibáról" beszélt, amit – ha szövetségi szinten kormányzati pozícióba kerül - a CDU/CSU ki akar javítani. „Egy évvel az atomenergia kivezetése után egyértelmű, hogy a szakértők minden figyelmeztetése beigazolódott." Németország még inkább függővé vált az áramimporttól, a gazdaság nyögött a magas energiaárak alatt - és a világon egyetlen más ország sem követte a német kormány irányvonalát. A CDU/CSU ezt akarja korrigálni, mondta a főtitkár.
Budapest, 2024. április 15.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata,
korábbi nagyköv. tanácsos
