Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA
Fókuszban a külpiacok külgazdasági évnyitó 2020

Fókuszban a külpiacok külgazdasági évnyitó 2020

2020. március 03.

Fasimon Sándor az MKIK nemzetközi ügyekért felelős alelnöke szerint a külgazdaságnak minél több együttműködésre kell támaszkodnia és a legfontosabb feladatnak a KKV részarány növelését tartja.

A térség országai közötti kapcsolatok javításával erősödhet a magyar külgazdaság és mérséklődhet külkereskedelmi kitettsége - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külgazdasági évnyitóján.

Magyar Levente szerint a Közép-Európán belüli kapcsolatokat túlnyomórészt még mindig a német gazdaság határozza meg, Magyarországnak ezért keresnie kell a fejlesztési lehetőségeket a térség más államaival is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gazdasági kapcsolatokat a politikától függetlenül is sikerre lehet vinni. Eredményesnek nevezte például a magyar-román külkereskedelmet, míg Szerbiában - mint mondta - a kétoldalú viszony javulásával párhuzamosan erősödik a gazdasági együttműködés. Magyar Levente úgy véli, hogy a külföldre készülő magyar vállalatok érdekében le kell bontani a terjeszkedést ösztönző pályázatok földrajzi korlátozásait, és növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv) részesedését a kivitelben. Az első globális beruházási támogatások még az idén megjelenhetnek, és bővülhetnek a Balkánra irányuló befektetésösztönzés keretei is - közölte.

Fasimon Sándor a magyar külkereskedelem szempontjából meghatározónak nevezte a balkáni államokat és a Kárpát-medencéhez kapcsolódó országokat. Az MKIK nyugat-balkáni tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a külföldi célú magyar projekteket a fogadó államok fejlesztési igényeihez kell igazítani. Galambos Attila szerint Magyarország számára a Balkán nem csupán a közelsége miatt fontos, hanem azért is, mert a délszláv háborúk miatt megrekedt a fejlődésben, és a kisvállalkozások is találhatnak ott lehetőségeket. Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy elsősorban a hulladékkezelési, a zöld- és vízgazdasági technológiák előtt nyílhat meg a balkáni piac. Elavult a térség energiatermelése is, ráadásul a környezet- és klímavédelmi kötelezettségek is fejlesztésre ösztönzik az ottani országokat - tette hozzá. Kabai Éva, az Exim vezető nemzetközi menedzsere is a közeli országokat ajánlotta a külpiacokra készülő vállalatok figyelmébe. Egy korábbi felmérés szerint - mint mondta - a magyar cégek a Balkánt tekintik a legfontosabb külföldi célterületnek. Ragab Ádám, az Adriatic Appraisal Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a Balkán jelenlegi helyzete hasonlít arra, ami Magyarországot a 90-es években jellemezte. A térség ugyanakkor nem egységes, hiszen a horvát és szlovén piac telített, de közepesen fejlett Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina a magyar cégeknek is kedvező terepe lehet. Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese szerint a Balkán legfejletlenebb térségeit sem szabad leírni, hiszen a magyar cégek Albániában is találhatnak beruházási lehetőségeket. Wolf László ugyanakkor azt is elmondta, hogy a külföldi tevékenység megkezdése előtt ki kell ismerni a helyi piacot, és nem lehet támogatásokra, hitelekre alapozni saját tőke nélkül. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint Európa gazdaságát a kiegyenlítődés határozza meg. A régiós növekedés ennek megfelelően továbbra is jelentősen meghaladhatja az uniós szintet, éves átlaga a koronavírus elhúzódó hatása esetén sem csökken 2 százalék alá. A nyugati országok viszont aligha nőhetnek már jelentősebb mértékben, fejenként 40 ezer dollár feletti GDP-nél nehéz újabb bővülést elérni - tette hozzá.

 

Forrás: MKIK – MTI

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
Az MKIK Ipari Kollégiuma részeként létrehozott Védelmi Ipari és Űrtechnológiai Szekció 2020.07.30-án tartotta alakuló ülését. A szekció megalakításának indokait és célját Gaál József ismertette.