A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint részben a gyengülő külföldi kereslet miatt a német iparban júliusban több mint három év óta a leggyorsabb ütemben, 11,7 százalékkal estek vissza a megrendelések az előző hónaphoz képest; ennél nagyobb visszaesés 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány kezdetekor. A visszaesés azért is drámai, mert májusban (6,2 százalék) és júniusban (7,6 százalék) növekedett a beérkező rendelések volumene; igaz, ez elsősorban a nagyobb volumenű, (ezen belül a repülőgépiparnak szóló) rendeléseknek volt köszönhető. Emellett a kevésbé ingadozó háromhavi összehasonlításban a május-júliusi beérkező rendelések 3,1 százalékkal meghaladták a február-áprilisi közöttieket.
„A borús üzleti környezet és a gyenge világgazdaság miatt azonban ebből nem lehet az ipar fenntartható élénkülésére következtetni" – fogalmazott a szövetségi gazdasági minisztérium elemzése. Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe Privatbank vezető közgazdásza szerint azonban „az ipar továbbra is problémás gyermek, a rendelésállomány sokkal vékonyabb, mint egy évvel ezelőtt".
A kölni IW gazdaságkutató intézet augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése egyelőre (vagy inkább továbbra) sem sok biztatót tartalmaz a német gazdaság közeljövőjét illetően. Az olyan geö-ökonómiai válságok, mint
- az orosz-ukrajnai háború,
- a Kínával szembeni feszültségek,
- az egyes feltörekvő gazdaságok átláthatatlan geopolitikai helyzete és
- a nyersanyagokhoz és energiaforrásokhoz való hozzáférés ebből is fakadó bizonytalanságai mellett
- tartós költségsokkok, továbbá
- mind a hazai, mind az exportpiacok oldaláról gyönge kereslet terheli Európa vezető hatalma gazdaságát.
A világgazdaság teljesítménye csupán 2 ½, a világkereskedelem pedig egyetlen százalékkal bővül, az általános gazdasági gyöngeség és az emelkedő kamatok miatt a beruházások továbbra is a legutóbbi válságot megelőző szint alatt maradnak. Öröm az ürömben, hogy a német gazdaság elsőszámú exportpiacának számító és az első két negyedévben a GDP erőteljes növekedését produkáló Egyesült Államokból továbbra is pozitív növekedési impulzusok várhatók.
Ezzel szemben az euróövezet egyes országaiban, (s azon belül elsősorban Németországban)
- még mindig magas infláció,
- az iparban az elektromos energia magas árszintje és a versenyképesség ebből fakadó romlása, továbbá
- a beruházások Európán kívüli országokba történő kihelyezése
mind-mind olyan tényezők, amelyek nagyban fékezik a gazdaság fejlődését. A restriktív monetáris politika hatásai valószínűleg 2023 második felében is érzékelhetők lesznek, ami korlátozza az egyes nemzeti költségvetések mozgásterét. Mindent egybe vetve az euró-övezetben 2023-ra mérsékelt, ¾ százalékos növekedést valószínűsítenek a kölni kutatók.
A világgazdaság lendületvesztésének hatása egy ideje a német ipar külföldi megrendeléseinek ezen írás bevezetőjében említett csökkenésében is megmutatkozik, amit súlyosbít a német vállalatok versenyképességének romlása. Ezért a német export mennyisége az idén várhatóan 1, míg az import 2 százalékkal elmarad a múlt évitől.
A beruházások volumene az idén várhatóan 3 ½ százalékkal bővül, ami lényegében a beruházási javak iránti kereslet normalizálódását jelenti az elmúlt három év gyöngélkedése után. A gép- és berendezés-beruházások mennyisége azonban 1 ½ százalékkal még így is elmarad a 2019. évitől.
Az építőipari beruházások az idén szintén érezhetően a 2019-es szint, a koronavírus-járvány előtti „utolsó békeév” szintje alá esnek. Az általánosságban borús gazdasági hangulat, a magas költségek és az emelkedő kamatlábak miatt az építési beruházások volumene várhatóan 3 százalékkal mérséklődik a múlt évihez képest.
Az alig gyengülő infláció következtében - 2023-ra 6 ½ százalék körüli éves infláció várható a múlt évi 6,9 százalék után - a magánfogyasztás jelentős terhelést kapott. Augusztusban az infláció mértéke 6,1 százalékra mérséklődött – megjegyezve, hogy a júliusi 6,2 százalék ugyan alacsonyabb a múlt év októberi 8,8 százalékos rekordnál, de csaknem egy százalékponttal meghaladja az euró-övezet 5,3 százalékos átlagát, az Egyesült Államok 3 százalék körüli mutatójának pedig mintegy kétszerese.
A munkaerőpiac oldaláról - ahol 2023-ban közel 45,9 millió embert foglalkoztatnak, ami jó fél százalékkal több az előző évinél -, alig érkezik a magánfogyasztást serkentő impulzus. A foglalkoztatottak számának emelkedése azonban 2023 elején lassult, sőt a második negyedévben szinte teljesen megállt és az év második felében várhatóan enyhén csökken. A vállalatok jelentős része vonakodik attól, hogy új munkatársakat vegyen fel. Bár nagyobb elbocsátásoktól nem kell tartani, a munkanélküliek egyre nehezebben találnak új állást. Mindent egybe vetve a munkanélküliségi ráta az idén jó 5 ½ százalékra emelkedik.
A költségvetés adóbevételei a gazdasági kilátások romlása következtében alacsonyabbak lesznek a korábban vártnál, ugyanakkor a kiadási oldalon az áram- és gázárfék költségei is alacsonyabbak az eredetileg feltételezettnél. A növekvő kamatkiadásokat is figyelembe véve 2023-ra 97 milliárd eurós, a GDP alig 2 ½ százalékát kitevő hiány várható, s így a GDP-hez viszonyított államadósság 65 százalékon stabilizálódik.
Emlékezetes, hogy a két téli negyedévi visszaesés után 2023 második negyedévében az első negyedévi szinten stabilizálódott a gazdaság teljesítménye. A kölni gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a német GDP 2023-ban akár ½ százalékkal is elmaradhat az előző évitől. 2022 eleje óta egyáltalán nincs lendület a német gazdaságban, melynek következtében annak teljesítménye 2023 végén nem lesz több a 2019 év véginél.
A kieli IfW gazdaságkutató intézet szeptember első napjaiban nyilvánosságra hozott elemzése szerint a német gazdaság az idén a korábban vártnál nagyobb mértékben zsugorodik. A gyönge ipari konjunktúra, az építőipar válsága és a fogyasztási célú kiadások csökkenése mind-mind terhet jelent Európa vezető gazdaságára.
Fentieken túlmenően a megrendelések visszaesése, az export stagnálása és az energiaárak magas szintje mind-mind olyan tényező, amelyek hatására a német gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzések egyre negatívabbak. Az IfW kutatói szerint a bruttó hazai termék mennyisége az idén fél százalékkal, a nyár elején feltételezett szint csaknem kétszeresével csökken. Az euró-övezet 20 országa közül Németországon kívül csak Írország és Észtország esetében zsugorodik, az összes többi országban növekedni fog a gazdaság teljesítménye.
„Németország most már azt is érzi, hogy régi ipari üzleti modellje már nem működik" - mondta Moritz Schularick, az IfW elnöke az intézeti előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor. Ráadásul a kamatkorrekció is terheli a gazdaságot itthon és az exportpiacokon keresztül. "A központi bankok sikeresen kimutatták fogaikat az infláció elleni harcban, és ebben az új környezetben a német gazdaságnak most meg kell állnia a helyét." Jövőre már növekedés valószínűsíthető, de annak mértéke nem lesz több fél százalékpontnál, azaz 1,3 százalékponttal alacsonyabb lesz a korábban feltételezett 1,8 százaléknál. Egy százaléknál erőteljesebb, azaz 1,5 százalékos növekedést csak 2025-re várnak a kieli kutatók.
Joachim Nagel nem ért egyet azzal, hogy Németország, mint üzleti telephely a hattyúdal szakaszába került volna. „A német gazdasági modell nem egy kifutó modell, de frissítésre szorul", mondta a Német Szövetségi Bank elnöke, ellentmondva az IfW elnökének, megjegyezve, hogy a demográfiai helyzet alakulása, a digitalizáció, a széndioxid-mentesítés és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok rugalmasabbá tételének szükségessége a német gazdaság nagy kihívásai közé tartoznak. A német gazdaság gyöngesége átmeneti jellegű, s nem igaz az állítás, miszerint „Németország az európai gazdaság beteg embere” lenne, ahogy azt a The Economist brit gazdasági hetilap a közelmúltban a címlapján pedzegette.
Tény, hogy a múlt év októberétől idén márciusig tartó téli félévben a német gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben zsugorodott, és ezzel úgynevezett technikai recesszióba csúszott, majd a második negyedévben a GDP stagnált az előző negyedévhez képest. A magas infláció, a megtorpanó fogyasztás és a gyengülő világgazdaság ugyanakkor jelentős problémákat okoz Németországnak, mint exportőr nemzetnek.
Nagel szerint nincs szükség az ipari áram mesterséges módon történő olcsón tartására, ahogy arról jelenleg politikai viták folynak. „A széleskörű támogatások hosszú távon általában nem segítenek, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a strukturális hiányok megszilárduljanak és a szükséges változtatásokat elaludják." Az árak szabályozó hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni, s a gazdaság szereplőinek „szembe kell nézniük a magasabb árak kihívásával."
Dirk Jandura, a Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) elnöke szerint a gazdaság lassúságának oka a növekedés motorjának számító export gyöngeségében keresendő. Abszolút számokban kifejezve a külkereskedelem a legjobb esetben is stagnálni fog az idén, mondta Jandura, aki szerint „jelenleg hiányoznak az impulzusok". A kínai, az ázsiai és a dél-amerikai gazdaság gyöngeségei a német gazdaságot is hátrányosan érintik. A BGA elnöke emellett a Németországban még mindig túlzott bürokráciát is bírálta; megjegyezve, hogy „helyzetünk jelenleg különböző területeken nem elég versenyképes, a politikát is beleértve”.
A közgazdászok bizakodóak az inflációs hullám várható enyhülésével kapcsolatban. „Az infláció le fog csillapodni" – véli Stefan Kooths, az IfW kutatásvezetője. Ami „jó hír, különösen a lakosság széles rétegei számára, mert vásárlóerejük jelentősen helyreáll, így mindenkinek ismét több pénz lesz a zsebében, hogy támogassa a gazdaság fogyasztással kapcsolatos ágazatait." Bár a fogyasztói árak az idén a 2022. évi 6,9 százalékkal szemben továbbra is átlagosan 6,0 százalékkal emelkednek, az IfW azonban a következő két évre csak évi 2,1 százalékos inflációt valószínűsít.
Kormánydöntések Mesebergben: nagy lépés a „rendőrlámpa-koalíciónak”, de még kevés a gazdaságnak
A nyár utolsó napjaiban, (a kölni IW gazdaságkutató intézet előre-jelzésével nagyjából egyidőben, de a kieli IfW prognózisa nyilvánosságra hozatala előtt) megkülönböztetett figyelem várta a szövetségi kormány mesebergi vendégházába kihelyezett ülését és a gazdaság újbóli lendületbe hozatalát célzó döntéseit.
Mesebergben a kormány egy tízpontos programot fogadott el a német gazdaság fellendítése érdekében. Ezek között szerepel
- a beruházások és innovációs ösztönzését szolgáló „gazdasági esélyekről szóló törvény” előterjesztése, különös tekintettel a közép- és kisvállalatokra, valamint a klímabarát beruházásokra és Németország, mint gazdasági telephely versenyképességének javítására;
- a vállalatalapítási kedvnek „a jövő finanszírozásáról szóló törvény” alapján történő ösztönzése;
- egy, a gazdaság korszerűsítésének támogatását és a klímavédelmet szolgáló építési és közlekedési beruházásokat szolgáló 211 milliárd eurós alap létrehozása, (ezen belül 2024-ben 58 milliárd euró rendelkezésre bocsátása), melynek kiemelt célja az épületek felújítása, az ipar dekarbonizálása, a klímasemleges mobilitás és a félvezetőgyártás támogatása, valamint a hidrogénipar kiépítése; s ami a jövő évben kiegészül a szövetségi költségvetésből többek között a vasúthálózat korszerűsítésére, az úthálózat javítására, új hidak építésére, az elektromos autók töltőhálózatának bővítésére és az internet-szolgáltatás javításához szükséges üvegszálhálózat fejlesztésére rendelkezésre bocsátandó 54 milliárd euróval;
- a tervezési és engedélyezési eljárások meggyorsítása a gazdasági telephely erősítése és a beruházási tevékenység élénkítése céljából; (amire jó példa a folyékonygáz fogadását szolgáló terminálok rekordidő alatti megépítése);
- a bürokrácia leépítése, „a németországi igazgatásnak a vállalatok oldalára állítása”,
- a biztos és megfizethető energia biztosítása, különös tekintettel az áramárak gyors csökkentésére, az áramtermelés (elsősorban a nap- és a szél felhasználásával történő) növelésének felgyorsítása, hidrogén beszerzése és az ahhoz szükséges infrastruktúra gyors felépítése, a német gazdasági és ipari telephely megfizethető energiával való biztonságos ellátása;
- a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia előrevitele, egy új, az adatfelhasználás és az adatokhoz való hozzáférés, valamint az adatgazdaságba irányuló beruházások javítását szolgáló stratégia révén, a tudománynak az adatokhoz való hozzáférése javítását szolgáló kutatási törvény megalkotása, Németország, mint kutatási telephely vonzerejének megőrzése céljából;
- Németország szakember-ellátottságának javítása, a ki- és továbbképzés javítása, valamint külföldi szakemberek Németországba vonzása formájában és az ő bejövetelüket szolgáló eljárás bürokráciamentesítése, digitalizálása és meggyorsítása révén;
- a képzés, kutatás- és fejlesztési tevékenység támogatása a jövő évben több mint 20 milliárd euróval, a növekedési esélyről szóló törvény keretében további impulzusok kölcsönzése a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységéhez; végül
- Németországnak, mint a nemzetközi együttműködés és a fenntartható globális kereskedelem főszereplőjének pozicionálása, a szövetségi kormány fellépése a protekcionizmus ellen és a világkereskedelem szabaddá és fairré tétele érdekében úgy, hogy a nyersanyagellátás biztosítása területén is ösztönzi a nemzetközi együttműködést.
Kulcsfontosságú pont a gazdasági növekedés esélyeiről szóló előterjesztés azon része, amely a 2028-ig tartó időszakban évi 7.035 millió euróval enyhíti a vállalatok adóterheit. A törvény számos egyéb kedvezményt, többek között beruházási prémiumot is tartalmaz a vállalati szektorban, „a gazdasági átalakulás előmozdítása, különösen a klímavédelem fokozása érdekében". A szövetségi kormányon belüli vita során az ipari áramárnak a gazdaság szereplői és a vállalati/vállalkozói szervezetek által követelt csökkentéséről ugyanakkor nem született érdemi döntés.
Az energiapolitika jelentősége és vállalati megítélése
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) aktuális, különböző ágazatok és térségek 3.572 vállalatára kiterjedő felmérése szerint – mint Achim Dercks, a kamara főtitkár-helyettese a felmérés augusztus 29-én Berlinben tartott bemutatásán fogalmazott – a német gazdaság energiapolitikába vetett bizalma a mélypontra esett, „a saját versenyképességgel kapcsolatos aggodalmak pedig soha nem voltak nagyobbak”.
„Míg a vállalatok korábban lehetőségeket láttak az energetikai átállásban, a kockázatok most felülmúlják a kockázatokat az egész gazdaság értékelésében", mondta a főtitkár-helyettes. Majd hozzátette: „Gazdaságunk nagy része aggódik az energiaellátás hiányosságai miatt közép- és hosszú távon. Összességében ez egy olyan aggasztó fejlemény, amelyet mindannyiunknak nagyon komolyan kell vennünk."
„Az energiaintenzív iparágak számos értéklánc sarokkövét alkotják”, olvasható a Német Ipari Szövetség (BDI) néhány nappal a mesebergi kormányülés előtt nyilvánosságra hozott állásfoglalásában. „Fontos elő-gyártmányokat állítanak elő olyan kulcsfontosságú német ágazatok számára, mint a gépipar vagy az autóipar. A magas energiaárak miatt egyre több vállalat kénytelen tevékenységét külföldre telepíteni vagy visszafogni termelését. A megfizethető energia hosszú távú átfogó koncepciójára van szükség.
Az energiaintenzív iparágak jelentősen hozzájárulnak jólétünkhöz: csak 2022-ben összesen mintegy 241 milliárd euró értéket hoztak létre. Így a teljes feldolgozóipar hozzáadott értékének körülbelül egy ötödéért felelősek. Az alapanyaggyártó vállalatok 2,4 millió munkahelyet biztosítanak. Ezek a cégek az adó- és illetékbevételekhez is jelentős mértékben hozzájárulnak – csak tavaly 46 milliárd euró körüli bevételt biztosítottak az államnak. …
A politika, a tudomány és a társadalom nem becsülheti alá a globális versenyképességre és Németország technológiai szuverenitására gyakorolt következményeket. Az energiaintenzív vállalatok kivonulásával kapcsolatos aggályok élesek és valósak”, figyelmeztetett a BDI nyilatkozata.
Kétségek az egység körül
A törvénykezési időszak félidejéhez közeledő három különböző beállítottságú koalíciós partnernek a köztük (elsősorban az ipar által fizetendő áramárak kérdésében) meglévő ellentétek ellenére sikerült a német gazdaságot érintő kérdések többségében elvi kompromisszumra jutniuk. „Olyan kormány vagyunk, ahol kalapálnak és csavarnak, ami zajhoz vezet, de valami ki is jön belőle" – idézte a Handelsblatt tudósítója Christien Lindner pénzügy-minisztert, akinek a megjegyzéséhez Olaf Scholz kancellár hozzátette, hogy „a dörömbölést és kalapálást hangszigeteléssel fogjuk ellátni”, hogy a lakosság kevesebbet halljon belőle.
A szakértők többsége szerint a Mesebergben elfogadott intézkedések jó irányba mutatnak. „Úgy tűnik, hogy az Európa beteg emberéről szóló közelmúltbeli vita felébresztette a német kormányt" – idézte a Handelsblatt Carsten Brzeski, az ING szakértője véleményét, aki szerint azonban a mesebergi kormányülésen hozott döntések még nem elegendők, azok „csak a kezdetet jelenthetik". A kétnapos kormányülés eredményei nem leplezik el, hogy a három koalíciós partnernek a gazdaság élénkítésével kapcsolatos elképzelései nagyban különböznek egymástól.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter kevésnek tartja a 7 milliárd eurót meghaladó adócsökkentést, (különösen, ha ahhoz mérik, hogy az Egyesült Államok kormánya több százmilliárd eurós programmal élénkíti a gazdaságát). Habeckkel ellentétben Lindner nem újabb és újabb támogatásokkal, hanem adókedvezményekkel és nagyobb értékcsökkenéssel akarná segíteni a vállalatokat, amit az SPD és a Zöldek ismét elutasítanak. Scholz kancellár pedig a hidrogénhálózat létrehozását, az elektromobilitás ösztönzését és a bürokrácia csökkentését sorolta fel azon témák sorában, amelyekkel a kormány leghamarabb foglalkozni fog.
Veronika Grimm közgazdász professzor, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja a Handelsblattnak azt mondta, hogy „a növekedési esélyekről szóló törvény” fontos a „beruházási keretfeltételek javítása” szempontjából, általánosságban azonban a törvény „még mindig nem képes kezelni Németország gyenge növekedését". Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine egyetem professzora szerint „a növekedési lehetőségekről szóló törvény továbbra is csepp a tengerben. Most lehet, hogy hat és fél milliárd helyett hétmilliárd euróval könnyítik a vállalatok terheit, de e volumen kétszeresére, háromszorosára lenne szükség.”
Az ellenzék is bírálta a csomagot. "Az úgynevezett növekedési esélyekről szóló törvény nem érdemli meg a nevét" - mondta Mathias Middelberg, a CDU költségvetésért, pénzügyekért és kommunálpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese. Mint fogalmazott: az egész német gazdaságot érintő hétmilliárd eurós könnyítés teljesen elégtelen, „tekintve, hogy ugyanakkor egyetlen olyan vállalatot, mint a drezdai TSMC chipgyártó, ötmilliárd euróval akarnak támogatni".
Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára szerint „amit Mesebergben eldöntöttek, jó irányba mutat, de korántsem elég. Valódi irányváltásra van szükség a gazdaság- és iparpolitika terén, ami megerősíti Németországot, mint gazdasági-ipari telephelyet.
Végzetes, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben nincs olyan eszköz, amely csökkenti a villamosenergia-költségeket. A szövetségi kormánynak nem szabad elbújnia ettől a problémától. A versenyképes energiaköltségek fontos telephelyi tényezőt jelentenek, és ezeket fenn kell tartani a különösen energiaintenzív vállalatok számára. … Az adókönnyítést szolgáló intézkedések csak csepp a tengerben a jelenleg túl magas társasági adók csökkentésében. A jövőben nemzetközi összehasonlításban normálisnak számító, maximum 25 százalékos adóterhelést kell elérni.”
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke egy, a szeptember első dekádjában Münchenben megrendezett IAA nemzetközi autóipari és mobilitási kiállítás alkalmából a Handelsblattnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „nagyszabású reformok nélkül veszélybe kerül Németország jövője az autóipar telephelyeként. Ennek oka olyan tényezőkben keresendő, mint a túlszabályozás, a politikai döntések lassúsága és olyan jövőbeli témák, mint a mesterséges intelligencia jogi kereteinek hiánya. és a jövőre vonatkozóan megválaszolatlan jogi kérdések.
A lényeg, hogy „Németország, mint termelési telephely drámaian veszít nemzetközi versenyképességéből a költségszerkezet miatt" - figyelmeztetett a VDA elnöke. Elmondta, hogy Németországban a legmagasabbak az energiaköltségek. A cél az, hogy az olyan fontos iparágak, mint az akkumulátor- vagy a félvezető-technológia ne települjenek át vagy eleve ne telepedjenek le más országokban. A közepes méretű beszállítók szerint: „az energiaárak kérdése kezd mérgezővé válni számunkra”. A beruházások már nem itt, Németországban növekednének, „hanem más európai országokba vagy az Egyesült Államokba mennének".
A szövetségi kormány Mesebergben „megtette első lépéseit a bürokrácia csökkentésére, a második kísérletben pedig végre el akarja fogadni a növekedési lehetőségekről szóló törvényt. Ez kezdeti, de fontos impulzus a befektetések és az innováció számára", fogalmazott Dirk Jandura, a Nagy- és Külkereskedők Szövetségének (BGA) elnöke a mesebergi kormányülés eredményeiről. A szövetségi törvényhozás két házától, azaz a Szövetségi Gyűléstől és a Szövetségi Tanácstól „azt várjuk, hogy ne hátráljanak meg a törvényjavaslattól, hanem … minél gyorsabban a végrehajtás útjára lépjünk”.
A kérdés az, hogy meddig tart a Mesebergben kialakult viszonylagos egység, írja a Handelsblatt tudósítója, utalva az október 8-án Bajorországban és Hessenben megrendezésre kerülő tartományi-, a júniusi európai parlamenti, továbbá a 2024 őszén esedékes három kelet-németországi tartományi választásokra, (ahol a jelenlegi felmérések szerint a hagyományos pártokat megelőzve szélsőjobboldali AfD kapná a legtöbb szavazatot).
Megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti vita
Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár a jövő évi költségvetésről szóló vita során felszólította a tartományokat, az önkormányzatokat és az ellenzéki CDU/CSU képviselőit, hogy fogjanak össze az ország modernizálása érdekében. Egy olyan „Németország-paktumot” javasolt, „amely gyorsabbá, korszerűbbé és biztosabbá teszi országunkat”.
A „Németország-paktum” intézkedéseket kell, hogy tartalmazzon a tervezés meggyorsítására, a növekedés erősítésére, az igazgatás digitalizálására és az ellenőrizetlen migráció megfékezésére. "Csak együtt fogjuk lerázni magunkról azt a bürokratizmust, kockázatkerülést és csüggedést, amely az évek, évtizedek során rátelepedett az országunkra.”
A „Németország-paktum" ott kezdődik, „ahol a polgárok a legsürgősebben várják az előrelépést". A kancellár konkrétan megnevezte az energia-szolgáltatást, amelynek tisztának, biztosnak és megfizethetőnek kell lennie, a új lakások és házak építését, az infrastruktúra korszerűsítését és digitalizálását, a vállalatoki versenyképességét és egy gyors, teljesítőképes és digitális igazgatás” megteremtését.
Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés parlamenti bemutatásakor szigorú takarékosságra szólított fel, hangsúlyozva „az adósságfékhez való visszatérés és az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága” jelentőségét.
„A 2020 óta tartó koronavírus-járvány és a 2022-es energiaár-sokk idején helyes volt, hogy az állam segített. Most azonban a kormánynak kiutat kell találnia a laza költségvetési politikából a magas inflációval szemben”, mondta. „Aki pedig nem találja meg a kiutat a válságpolitikából, az tartósan veszélyezteti állami berendezkedésünk stabilitását", figyelmeztetett a pénzügyminiszter, aki szerint a jövő évben csak a kamatkiadásokra 37 milliárd eurós költséggel számolnak, s ami a 2021. évihez képest tízszeres növekedést jelent. „A kamatköltségek a költségvetésben már kétszer akkorák, mint az oktatási és kutatási miniszter költségvetése" - mondta. "Egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak újabb elszabadult adósságokat, mert azok nem lennének finanszírozhatók."
A 2024-es költségvetési tervezet 445,7 milliárd eurós kiadást irányoz elő, mintegy 30 milliárd euróval kevesebbet az ideinél. Lindner szerint a kiadások végösszege még mindig mintegy negyedével haladja meg a 2019-es, azaz a világjárvány előtti szintet. A 16,6 milliárd eurós új hitelfelvétellel, (azaz kiadási többlettel) a német pénzügyi kormányzat a második egymást követő évben ismét be akarja tartani az adósságféket.
Készítette:
Juhász Imre
korábbi külgazdasági szakdiplomata,
volt nagykövetségi tanácsos