Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 55. éves Világgazdaság ünnepi konferenciáján adott elő „A világ kihívásai és a magyar válaszok” címmel. Előadásában elmondta (video), hogy egy új világgazdasági korszakban és fokozódó nemzetközi kihívások korszakában élünk, továbbá olyan strukturális változásokat tapasztalunk, mint az
- ellátási láncok rövidülése, átrendeződése,
- egészséges szuverenitás függőség,
- világgazdasági dimenzióváltás,
- kifeszített költségvetés,
- külkereskedelem: Mennyiség & Minőség további javítása
- árfolyam stabil jövőképének hiánya.
Az elnök előadásában rávilágított arra, hogy az MKIK elsőként hívta fel a figyelmet az inflációs kockázatokra, hiszen már jóval a koronavírus megjelenése előtt is voltak jelek, mint például a nyersanyagárak emelkedése, szűkülő termelői kapacitás stb. A járvány miatt megbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya, az elhalasztott kereslet egyszerre jelent meg a koronavírus után, ami hirtelen megugró inflációs nyomást gyakorolt az árakra. Az orosz-ukrán háború kirobbanása, mint olaj a tűzre az energiaárak többszörözését hozta el, ami a drága energiaimporton keresztül csapódott le a gazdaságban. Ezek után az uniós források akadozása, valamint a szankciós politika EU-s és amerikai szankciók destruktív jellege csak rontott a globális ellátási rendszereken, valamint a kínai túlsúly a globális piacokon mind tovább nyomták az inflációt - ismertette az elnök.
Parragh László szerint a Magyar Nemzeti Bank ezt nem ismerte fel. Mint fogalmazott „Őszintén sajnálom, hogy ezt a jegybank nem ismerte fel”, emlékeztetve rá, hogy a kamara már 2019-ben felhívta erre a figyelmet. „csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá”. A jegybank veszteségtérítéséről azt mondta, hogy az már elúszott, hiába kozmetikázza azt a kormány.
Romló külkereskedelmi mérleg, dráguló államháztartás-finanszírozás és gyengülő forintárfolyam, de a tartós inflációs nyomás alatt a kormány időben felismerte a kockázatokat és sikeresen beavatkozott számos intézkedéssel. A pandémia utószelében a kereslet csökkenés sokkolta a gazdaságot. A visszatérő, túlfűtött keresletet nem tudta a piac lekövetni, ez tovább fűtötte az inflációt. A véget nem érő uniós szankciókkal az infláció emelkedése további támogatást kapott, aminek a tetőpontját 2023 első felévében értük el.
Az MNB veszteségének kezelését a kormány költségvetési oldalról megoldotta. A veszteségekkel való megfelelő bánásmód és azok kezelése kulcsfontosságú a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez. Szemel előtt kell tartani: Ha nem jó a diagnózis, akkor nem lesz jó a gyógymód sem. A jegybank veszteségtérítésére visszatérve azt mondta, hogy egy tartós, 3-4 éves folyamatról és több ezer milliárd forintról van szó, de „ezt a számlát valakinek ki kell majd fizetnie”.
A gazdasági visszaesés miatt az új munkavállalók iránti kereslet NEM CSÖKKENT, hanem NŐTT. Szinte teljes a foglalkoztatottság. A reálbérek infláció általi drasztikus csökkenése eltüntette a vásárlóerőt a piacról, be kell látni, hogy kevésbé fájó kigazdálkodni egy infláció feletti vagy közel azonos mértékű béremelést, mint az eltűnt kereslet után sopánkodni. A reálbérek értekének megtartása/növelése beindítja a fogyasztás élénkülését.
A jövő legfontosabb gazdasági kihívásai között említette az egészséges társadalom megteremtését és a lakosság pénzügyi helyzetének rendezését, főleg az alsóbb társadalmi csoportokban. Hangsúlyozta, a honvédelmi képességek erősítésének is fontos kormányzati prioritásnak kell lennie:
„Kénytelenek vagyunk fegyverekre költeni, nem tudjuk ezt kikerülni”. Hozzáfűzte: „az egész térség így cselekszik”, példaként említette a lengyeleket, a szlovákokat és a horvátokat, valamint elmondta, hogy mindezt nem jókedvünkből kell meglépni, csak körül kell nézni a környező országokban, mindenhol számottevő összegeket költenek a hadsereg modernizálására.
Az MKIK elnöke hangsúlyozta, belső erőforrásokra épülő gazdasági növekedési modellre van szükség, amelyben kiemelt szerepe van a Széchenyi Kártya Programnak. Ugyanakkor a kamatszinteket is muszáj lenne csökkenteni, bár egyetért azzal, hogy a verseny ezt majd kikényszeríti. Belső megtakarításokon nyugvó és a beruházásokat támogató rendszerre van szükség, de először vissza kell találni az egyensúlyhoz, meg kell vizsgálni, hogy ennek mik a feltételei és utána beszélhetünk a növekedés helyreállításáról!
Mint mondta a növekedés feltételei a következők:
- tartós reálbér növekedés,
- belső fogyasztás helyreállása,
- export bővítése, importkitettség szűkítése,
- hitel és tőke biztosítása.
Előadásában megjegyezte, hogy gazdasági fejlődési fordulatra van szükség, ahol jövőt építő és fenntartható beruházások kellenek, felelősségteljes és fenntartható hitelfelvétel mellett.
Parragh László szerint a problémákat nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint amellyel csinálták őket, de ugyanazokkal az emberekkel se.