Németországi gazdasági kilátások az IMF és az Európai Bizottság előrejelzései és a kölni gazdaságkutató intézet vállalati felmérése tükrében

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Németországban a gazdasági fellendülés valószínűleg még sokáig várat magára: Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye az idén nem zsugorodik, hanem stagnál, s számottevő növekedés a következő években sem várható.

Ugyanezen előrejelzés szerint az ez évi nulla növekedést követően 2024 és 2026 között a német GDP évi mindössze 1-2 százalékkal emelkedik. S míg rövid távon a magas energiaárak sok németországi vállalatot terhelnek, addig hosszú távon a népesség elöregedése, a termelés növekedésének elmaradása és a munkaerőpiac szűk keresztmetszetei jelennek meg, mint negatív, a fejlődést fékező tényezők.

Scholz kancellár nemrég még azt nyilatkozta, hogy Németország az energiafordulatba történő magas beruházások miatt "új gazdasági csoda" küszöbén áll. Az IMF Németország középtávú növekedési kilátásairól szóló értékelése azonban jelentősen eltér Olaf Scholz (SPD) kancellár értékelésétől. "Hosszabb távon az átlagos GDP-növekedés várhatóan egy százalék alá csökken" – írják az IMF szakértői. Akik szerint az infláció csökken, de még így is meglehetősen magas marad. Áprilisban az árak 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, s az év végére 4,5 százalék körüli infláció várható.

Európai Bizottság: Németország a sereghajtó helyére került

Az Európai Bizottság május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint az Unió tagországainak gazdasága az ukrajnai háború és az energiaválság ellenére valószínűleg megmenekült a recessziótól; ugyanakkor az Európai Bizottság által a februárban jelzett 0,8-ról 1,0 százalékra emelt idei (és 1,7 százalékban meghatározott jövő évi) gazdasági növekedést feltételezve fennáll a veszélye annak, hogy még inkább lemarad a nála jóval dinamikusabb növekedést produkáló Egyesült Államoktól és Kínától.

Az euróövezeti államok esetében a Bizottság 1,1 százalékos növekedést vár - a februárban közzétett téli előrejelzésben szereplő 0,9 százalék után. Az európai gazdasági növekedés lassúságának egyik fő oka a Közösség vezető gazdasági hatalmának számító Németország fejlődése lassúságában keresendő.

„Az EU gazdasága elkerülte a recessziót" - mondta Paolo Gentiloni az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős főbiztosa Brüsszelben. Majd hozzátette: „Az európai gazdaság ilyen figyelemre méltó ellenállóképességről tett tanúbizonyságot. Ez nem kis teljesítmény, tekintve a megrázkódtatások jellegét és mértékét". Elmondta, hogy az energiaválság kezelése, a költségvetési politika összehangolása és a korona mentőcsomag pénzének hatása mind hozzájárult ahhoz, hogy a fejlődés a vártnál sokkal jobban alakult. „Ha visszatekintünk arra, hogy mire számítottunk tavaly ősszel, a tények jóval kedvezőbbek". Mindez azonban nem ad okot az önelégültségre. Az infláció például továbbra is magas.

A Bizottság tavaszi előrejelzésében felfelé módosította az euróövezetre vonatkozó általános inflációt. Míg februárban még azt feltételezte, hogy az eurózóna teljes inflációja a múlt évi 8,4 százalékról az idén 5,6 százalékra mérséklődik, most már 5,8, a jövő évre pedig 2,8 százalékkal számol.

„A tartós maginfláció tovább korlátozhatja a háztartások vásárlóerejét, és erősebb monetáris politikai választ kényszeríthet ki" - figyelmeztetett előrejelzésében a brüsszeli hatóság. Az infláció kordában tartása érdekében arra kérte a kormányokat, hogy azok gyakoroljanak kellő kiadási fegyelmet. „Az expanzív fiskális politikai irányvonal tovább gerjesztené az inflációt" - írja a hatóság. (A Nemzetközi Valutaalap – IMF - nemrégiben hasonlóan érvelt, ami kapóra jött Christian Lindner német pénzügyminiszternek a kormánytagok pótlólagos kiadási kívánságai visszaverése jegyében fogant érvelésben.)

Gentiloni elismerte, hogy az EU „komoly dilemma" előtt áll. Egyrészt a tagállamoknak pénzügyi visszafogottságot kellett gyakorolniuk, "hogy ne kerüljenek ellentmondásba a monetáris politikával"; másfelől viszont olyan programokat kellett indítani az energetikai átálláshoz, hogy azok hozzásegítenek Európának az éghajlatbarát technológiákért folytatott globális versenyben való talpon maradásához. Szerencsére, hogy az újjáépítési alapból még mindig rendelkezésre állnak források, amelyek elsősorban a pénzügyileg gyengébb államoknak kedveznek, „a fő feladat azonban a magánbefektetések vonzása lesz", hangsúlyozta az olasz főbiztos. 

A döntő kérdés középtávon az, hogy sikerül-e Európának befektetéseket vonzania, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Kínához. Joe Biden amerikai elnök a klímasemleges technológiák bőséges támogatásával beruházási boomot indított el, az államilag irányított kínai gazdaság amúgy is nagyvonalú támogatásokból részesül, írja a Handelsblatt munkatársa.

Németország esetében a Bizottság 0,2 százalékos növekedést vár az idei évre. Brüsszel tehát pesszimistább, mint a német kormány, amely április végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a bruttó hazai termék 0,4 százalékos növekedését valószínűsítette. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont jóval pesszimistább: ugyancsak áprilisi keltezésű előrejelzésében azzal számol, hogy Németország gazdasági teljesítménye az idén 0,1 százalékkal csökken.

A szövetségi köztársaság az ez évre számított 0,2 és a jövő évre jelzett 1,4 százalékos mini növekedéssel Európa sereghajtójának számít. Gentiloni ezt annak tulajdonítja, hogy az energiaválság különösen súlyosan érintette a német ipart, amelynek üzleti modellje régóta az olcsó oroszországi gázszállításokon alapul. „Különösen az olyan exportorientált gazdaságok számára, mint Németország és Olaszország, az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültségek további terhelő tényezőt jelentenek" - tette hozzá az olasz biztos.

Kutatóintézeti felmérés a német vállalati várakozásokról

Mint emlékezetes, 2022 őszén sötét felhők tornyosultak a német gazdaság egén. 2023 tavaszára e felhők egy része eloszlott, de látványos fellendülésről, sőt élénkülésről továbbra sincs szó. A globális ellátási láncok szűk keresztmetszeteiből adódó zavarok enyhültek, az energiaárak – a 2022 közepén, az Ukrajna elleni orosz invázió következtében bekövetkezett erőteljes emelkedés – szintén csökkentek, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok a makrogazdasági feltételek javulása ellenére továbbra is magasak maradtak.

Az orosz-ukrán konfliktus vége nem látható, ugyanakkor a háborúból adódó terhek – termelési zavarok, költségsokkok, keresletkiesés és különleges (pl. katonai és biztonsági kiadások középtávon kihívást jelentenek. Ehhez jön még Kína általános átláthatatlan helyzete a világpolitikával és a világgazdasággal kapcsolatban. Ennek következtében az inflációs kockázatok egy esetleges energia-árrobbanás és újbóli nyersanyagellátási problémák miatt továbbra sem kizárhatók, mint ahogy a pénzpiacoknak az emelkedő kamatlábakhoz való alkalmazkodását is olyan további bizonytalanságok kísérik, amelyek a beruházások sürgősen szükséges fellendülésének útjában állhatnak.

Korábban már az ukrajnai orosz invázió is a németországi vállalatok beruházási terveinek átrendeződéséhez vezetett, s már tavaly is nehezítette a beruházási klímát. Ezzel szemben – mint Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet elnöke fogalmazott - a demográfiai változás, a gazdasági élet ökológiai átalakulása, a digitalizáció és a geo-ökonómiai szerkezeti átalakítás a jelenlegi évtizedben élénk beruházási aktivitást igényel.

A kölni gazdaságkutató intézet május első hetében nyilvánosságra hozott „Verbesserungen ohne Aufschwunsqualität”), azaz „Javulás minőségi fellendülés nélkül” címmel megjelent konjunktúra-felmérése egy 2.327 ipari, szolgáltató és építőipari tevékenységet folytató vállalat körében ez év tavaszán elvégzett felmérés eredményei alapján foglalja össze a német gazdaság aktuális helyzetét, különös tekintettel azok termelési, beruházási és foglalkoztatási terveire – tevékenységük jellege és földrajzi elhelyezkedésük szerinti bontásban, összehasonlítva a korábbi időszakok, elsősorban a 2022 őszi hasonló felmérés tapasztalataival.

Kedvező évkezdés

Itt említjük meg, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal első, április végén nyilvánosságra hozott számítása szerint Németország bruttó hazai termékének mennyisége 2023 első negyedévében

• az előző, 2022 utolsó negyedévihez képest változatlan szinten maradt, azaz stagnált,
• míg az előző év azonos negyedévéhez képest az árkorrekció elvégzésével 0,2 százalékkal emelkedett, az ár- és naptárhatással pedig 0,1 százalékkal csökkent. 

A gazdasági teljesítmény első negyedévi stagnálása azt jelenti, hogy a német gazdaságnak – az előző negyedévi fél százalékpontos csökkenés után – „hajszállal” sikerült elkerülnie a technikai recessziót. Ugyanezen forrás szerint az év első három hónapjában mind a magán-, mind a kormányzati fogyasztási kiadások csökkentek, ezzel szemben pozitív, azaz a növekedést serkentő impulzusok a beruházások és az export oldaláról érkeztek.

A feldolgozóipar területén figyelemre méltó, hogy a közútijármű-gyártás teljesítménye a 2020-as és 2021-es két erőteljes visszaesés után a múlt évben elindult a felfelé vezető úton és ez év első negyedévében vélhetően megközelítette a 2019 negyedik negyedévit, azaz a koronavírus-járvány okozta válságot megelőző szintet. A 2022-es visszaesés után az energiaigényes vegyiparban is erősödtek a pozitív irányú fejlődés jelei. Ezzel együtt a különbség a 2021-es szinthez képest még mindig jelentős. Emellett a gép- és berendezés-gyártás első negyedévi fejlődését is leginkább visszafogottság jellemezte.

Javuló üzleti várakozások nagy ágazati különbségekkel

A kölni IW gazdaságkutató intézet által márciusban és áprilisban megkérdezett vállalatok 34 százaléka jobbnak, míg 29 százaléka rosszabbnak értékelte a maga aktuális üzleti helyzetét az egy évvel korábbinál.

Tevékenysége bővülését a vállalatok 36, (ezen belül az iparban 37, a szolgáltatások területén 41, míg az építésgazdaságban 20), míg romlását 26, (ezen belül az iparban 26, a szolgáltatások területén 19, míg az építőiparban 36 százalékát) jelezte. A tevékenysége bővülését, illetve csökkenését váró vállalatok különbsége a félévvel korábbi mínusz 14-ről plusz 10 százalékpontra emelkedett.

Ezen belül

• különösen figyelemre méltó a szolgáltatási szektor mutatója 25 százalékpontos, (mínusz 3-ról plusz 22 százalékpontra történt) javulása,
• míg az iparban a teljesítménye emelkedésére és csökkenésére számító vállalatok aránya 18 százalékpontot, mínusz 11-ről plusz 7 százalékra emelkedett.
• Az építésgazdaság helyzetmegítélése is javult, de - a 23 százalékos javulás ellenére, az őszi, mínusz 54 százalékról történő indulás miatt – még mindig a mínusz tartományban maradt.

A felmérés tapasztalatai alapján a kölni kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2023-ban

• az ipar átlagában összességében nem várható recesszió,
• pozitív hangulat azonban csak a beruházási javakat gyártó iparágakban tapasztalható,
• míg a fogyasztási cikkek gyártói körében recessziós hangulat uralkodik. 

Az építőiparban recesszió feltételezhető, bár annak mértéke – mint a fentiekben bemutatott számokból látható – nem olyan súlyos, mint azt 2022 őszén feltételezték. A legmarkánsabb derűlátás mind a tevékenysége növekedésével számoló vállalatok arányát (41 százalék), mind a növekedést és a csökkenést várók arányának különbsége (22 százalékpont) tekintetében a szolgáltató vállalatok körében tapasztalható.   

A foglalkoztatási és beruházási kilátások is javultak

A felmérés eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy a németországi vállalatok többsége 2023-ra is pozitív foglalkoztatási várakozásokkal rendelkezik, azaz az ország munkaerőpiacát továbbra is nagyfokú stabilitás támogatja. Az IW által márciusban és áprilisban megkérdezett vállalatok 35 százaléka számít arra, hogy az idén több munkavállalót foglalkoztat, mint az előző évben, ezzel szemben létszámcsökkentésre csak 24 százalék számít. Azaz: a létszámbővítést, illetve -csökkenést tervező vállalatok arányának egyenlege egyértelműen pozitív előjelű.

A tevékenységek ágazata szerint a létszámbővülést tervező vállalatok aránya a szolgáltatások területén (44 százalék) meghaladja a 35 százalékos össz-átlagot, míg az iparban (31 százalék) és az építőiparban (23 százalék) elmarad attól. 

Ami a beruházási várakozásokat illeti, az idei évre vonatkozó bizalom valamivel erősebb, mint a termelési és foglalkoztatási kilátások esetében: a beruházások növekedését tervező vállalatok aránya 37, míg a múlt évinél alacsonyabb beruházási volument valószínűsítőké 24 százalék; a kettő közötti 13 százalékos pontos különbség magasabb mind a termelési-szolgáltatási tevékenységnél, mind a foglalkoztatási terveknél számítottnál. Ezt azonban annak fényében kell értékelni, hogy a németországi vállalatok beruházási tevékenységét az elmúlt három év két válsága (világjárvány és háború) erősen korlátozta.

A tevékenységek ágazata szerint a beruházásai bővítését tervező vállalatok aránya egy, illetve két százalékponttal mind az iparban (39 százalék) és a szolgáltatások területén (38 százalék) meghaladja a 37 százalékos össz-átlagot, míg az építőiparban (23 százalék) jelentősen elmarad attól. 

Markáns regionális különbségek

A kölni gazdaságkutató intézet tavaszi konjunktúra-felmérésének tapasztalatai szerint a gazdaságnak a fentiekből következő élénkülése rendkívül differenciáltan érinti a szövetségi köztársaság egyes földrajzi-gazdasági térségeit.

A pozitív és negatív várakozást jelző vállalatok arányának különbsége

• a legmagasabb a Hessent, Rajna-Pfalzot és a Saar-vidéket magában foglaló délnyugati,
• a Berlin szövetségi fővárost, Brandenburgot, Mecklenburg-Elő-Pomerániát és Szász-Anhalt tartományt magában foglaló északkeleti, valamint
• az Alsó-Szászországot, Schleswig-Holsteint és a két városállamot, Hamburgot és Brémát magában foglaló északi térségben,
• Baden-Württemberg mutatója valamivel kedvezőbb, ezzel szemben
• Bajorországé valamivel kedvezőtlenebb a szövetségi átlagnál, míg
• a Szászországot és Türingiát magában foglaló délkeleti országrészben és
• az ország legnépesebb és gazdaságilag legerősebb tartományának számító Észak-Rajna-Vesztfáliában a negatív várakozást tápláló vállalatok aránya egy, illetve két százalékponttal meghaladja a termelési-szolgáltatási tevékenysége bővülésére számítókét.

Az egyes térségek termelési-szolgáltatási várakozásai közötti különbségeket a mellékelt táblázat tartalmazza. 

Készítette:  

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata

A termelési és szolgáltatási tevékenysége bővülését és csökkenését jelző vállalatok aránya az IW 2023 tavaszi felmérése alapján, földrajzi térségek szerint

Forrás: Institut der deutschen Wirtschaft