Hétvégén tartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei Gazdasági Évnyitóját, amelyen Nagy Elek országos kamarai elnök mellett felszólaló Orbán Viktor, miniszterelnök, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, jegybankelnök is megerősítette, hogy a magyar kkv-szektor versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a gazdaságpolitikai döntéshozók együttműködése a kamarákkal.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által évről-évre megrendezett rangos Gazdasági Évnyitó a magyar gazdaságpolitika meghatározó eseménye. A több mint 500 kamarai közösséghez tartozó és egyéb szakmai szövetséget képviselő vendég előtt a felszólalók megerősítették, hogy az új országos kamarai szervezet és a hozzá tartozó kkv-k szerepe nélkülözhetetlen a kormány gazdaságpolitikai stratégiájának megvalósításában. A kormány, a jegybank és az MKIK összefogásával már a második félévre megvalósulhatnak a kamara új vezetése által kért bürokráciacsökkentés és adóegyszerűsítés első lépései.
Nagy Elek, az MKIK elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a megújult országos kamara jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít; fontos, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, hogy a kamara értük van, őket segíti.
Nagy Elek kijelentette, hogy a tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez; a jövőt azok fogják megnyerni, akik a tudásba fektetnek. A Makronóm Intézet felmérésére hivatkozva kifejtette, hogy az ígéretes vállalkozások jellemzője, hogy nagyobb mértékben fektetnek a tudásba, keresik az exportlehetőségeket, a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz innovációra, szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatókkal, megfizetik a tudást.
Előadásában az elnök kitért arra, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia. Nemzetközi kutatások mutatják, hogy használatával komoly növekedés érhető el. Példaként említette, hogy mesterséges intelligenciával 12 százalékkal több feladatot lehet elvégezni 25 százalékkal gyorsabban, mint nélküle, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok kivédéséhez fontos az emberi ellenőrzés.
A magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatára, és ez jó lehetőség a kormány és a kamara együttműködésére - tette hozzá Nagy Elek.
Az MKIK elnöke úgy látta, hogy a vállalkozók legégetőbb problémáinak feltárására az igényekhez igazított kutatásokra van szükség, mert ez teszi lehetővé az adatalapú döntéseket. A kamarai felmérések alapján a kkv-k legégetőbb problémája az adminisztráció, az adó- és társadalombiztosítási teher. Felidézte, hogy az MKIK 15 pontos javaslatcsomagjának része az adminisztráció csökkentése, az adóegyszerűsítés is. Külön hangsúlyozta a digitális megoldások elterjedésének szükségességét, ami hozzá tud járulni a problémák hatékonyabb megoldásához. Nagy Elek emlékeztetett arra, hogy egyik első javaslatuk között volt az ESG bevezetésének elhalasztása, valamint a KKV-k részére az egyszerűsítése és ez úgy tűnik, hogy most reálisan meg is történhet.
Az adózás egyszerűsítéséról szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak. Erre a kamarának van olyan megoldási javaslata, amelyik minden félnek megfelelő lehet, mégpedig a jelenlegi céges természetbeni juttatás mintájára az adó megfizetésének áthárítása a cégekre. A költségvetés nem sérül, a cégek még a fizetendő adóval is kedvezőbb áron tudják kapni a szolgáltatást, míg a kisvállalkozót nem terheli többlet adó.
Nagy Elek kiemelte, a kormány és a kamara eredményes együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új típusú forráshoz juthatnak a kkv-k, és ebben a kamara hálózata is közreműködik. Külön kiemelte a tőkejuttatás nagy előnyeként, hogy hitelképesebbé válnak a cégek. Az MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek - növekedési képesség alapján - szükségük van a tőkeinjekcióra.
Orbán Viktor, miniszterelnök a Puskás Arénában tartott rendezvényen elmondta, hogy a kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, úgy hogy az adócsökkentés az adóegyszerűsítésben valósulhat meg. "Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna, szerintem ebben meg tudunk állapodni” - fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő kijelentette, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével, ahogy az előzőekkel is tette, megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll.
„Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is” - rögzítette a miniszterelnök, úgy fogalmazva, ezekben az ügyekben a kormány száz százalékig áll a kamara rendelkezésére.
Segítséget kért a kamarától az uniós szabályok átvételével kapcsolatban, mondván a kelleténél gyorsabb és mélyebb uniós szabályátvétel csak akkor akadályozható meg, ha van egy másik szereplő, a kamara, amely az értelmes, ütemezett és kellő mértékű átvételben érdekelt.
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter előadásában kifejtette, hogy a gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellett a turizmusban - ahol a tavalyi számok és az idei januári adatok is rekordnak számítanak -, valamint a reálbérek alakulásában, itt a tavalyi 9 százalék után idén 5 százalékos emelkedés lesz.
A bérek kapcsán a tárcavezető kitért a mostani hároméves bérmegállapodásra, amelynek köszönhetően a minimálbér idén 9 százalékkal nőtt, jövőre és az azt követő évben pedig 13, illetve 14 százalékkal emelkedik.
A miniszter megjegyezte, hogy csupán a minimálbért tekintve Magyarország az unióban a 21. helyen áll. A garantált bérminimummal együtt számolva az effektív minimálbér alapján azonban az ország már a 18. helyet foglalja el. A célként kitűzött 1000 eurós minimálbér elérésével pedig Magyarország az unió középmezőnyében lesz.
Hozzátette, a minimálbér emelkedése azért is fontos, mert növeli a vállalkozások termelékenységét, egyebek mellett azáltal, hogy csökkenti a fluktuációt.
A termelékenység javítása pedig azért lényeges kérdés, mert a magyar nagyvállalatok és a kkv-k munkatermelékenysége között több mint kétszeres a különbség, ami az egyik legnagyobb az unióban.
Nagy Márton kitért a Századvég által készített felmérésre - ebben 1500 vállalatot kérdeztek meg idén január és február között -, és az eredmények alapján megállapította, hogy a termelékenység javítása szempontjából az informatikai fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a megkérdezett cégek. Ezért a kormánynak is erre kell fókuszálni és ezt támogatja sikeresen a Demján Sándor program több elem is- jelentette ki a miniszter. A miniszter elmondta, hogy például a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program elemben 9000 vállalkozás nyújtotta be pályázatát honlap létrehozására, 8,5 milliárd forint összegben.
A miniszter kiemelte, a termelékenység-ugrást a hitelezéssel segítik. Egyúttal az eseményen jelen lévő vállalkozók számára azt mondta, "ez a kormány mindig is ott állt önök mögött" a Széchenyi Kártya hiteleivel. Jelenleg a kis- és középvállalatok hiteleinek fele ilyen támogatott hitelekből áll.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártya volumene jelenleg körülbelül 5000 milliárd forint, a költségvetés pedig évente 320 milliárd forintot fizet ki, hogy a kedvezményes hitelek rendelkezésre álljanak.
A Gazdasági Évnyitón tartotta első hivatalos beszédét Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank napokban hivatalba lépett elnöke. Kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia.
Varga Mihály előadásában elmondta: a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet ellenére a magyar gazdaság egyensúlyi pozíciói jelentősen javultak, a pénzügyi rendszer stabil, a növekedési kilátások kedvezőek.
Kitért ugyanakkor arra: bár az első nagy inflációs hullám lecsengett, a lappangó infláció jelei óvatosságra intenek.
Az MNB elnöke kifejtette: a magyar gazdaság növekedése széles alapokon áll, a magas foglalkoztatás és a reálbérnövekedés, a fogyasztás bővülése és a lakossági megtakarítások magas szintje a növekedési kilátások javulását mutatják.
A gazdaság növekedésének motorja egyrészt a fogyasztás, másrészt a beruházások területe; a vállalati szektor beruházásainak növekedéséhez is kedvezőek a kilátások - közölte.
A jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.
Varga Mihály kijelentette: a fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út.
(Forrás: MTI)
