2023 derekán a német gazdaság növekedési kilátásai messze kerültek a Robert Habeck által a szövetségi kormány tavaszi konjunktúra-előrejelzésének nyilvánosságra hozatalakor mondottaktól. A zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt erre az évre még 0,4, a jövő évre pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedési dinamikát feltételezett. Azóta világossá vált, hogy a Habeck által kilátásba helyezett mutatók nem többek illúziónál, a dolgok egészen másként alakulnak.
A bruttó hazai termék 2022 negyedik negyedévében 0,5 százalékkal, majd 2023 első negyedévében további 0,3 százalékkal zsugorodott. Európa legnagyobb gazdasága tehát úgynevezett technikai recesszióba került. Ennek okaként a szakértők egyebek között a világgazdaság gyöngeségeit, az építőipari tevékenység visszaesését és a fogyasztók magas infláció miatti visszafogott költekezési hajlandóságát tartják számon.
Ezek után a múlt év utolsó és az idei év első negyedévet magában foglaló téli félév recessziót követően ez év második negyedévében sem jelentek meg a fellendülés jegyeit, sőt a főbb gazdasági mutatók jellemzően lefelé irányuló fejlődést jeleznek.
A mértékadó kutatói műhelyek és gazdasági megfigyelők között ma már egyetértés van abban, hogy a gazdasági kibocsátás 2023-ban összességében csökkenni fog, a 2024-re vonatkozó előrejelzések pedig a stagnálás és 1,5 százalék körüli növekedés között ingadoznak. A Handelsblatt Research Institute (HRI) – példának okáért – a jövő évre csupán 0,6 százalékos növekedést vár.
A szakszervezetekhez közeli Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet (IMK) júliusban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a júliustól szeptember végéig tartó időszakra vonatkozóan emelkedett a recesszió valószínűsége, ami a növekedési várakozások átgondolását teszik szükségessé. „A német gazdaság a 2022/2023 fordulóján sokkal tétovábban lábalt ki a recesszióból, mint azt sok előrejelző várta" – fogalmazott Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója. „2023 egészében a bruttó hazai termék mennyisége most már bizonyosan érezhetően elmarad az előző évi értéktől". Az IMK aktuális gazdasági előrejelzésében erre az évre fél százalékos visszaesést feltételez.
Az intézet szakértői szerint „a gazdasági gyöngeség első jelei a munkaerőpiacon is megjelentek”, ami az állásajánlatok számának változásában is kifejezésre jut. S bár a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) még mindig sok betöltetlen álláshelyet tart nyilván, azok száma az elmúlt hónapokban érezhetően csökkent.
Vállalati felmérés avagy „visszatért a pesszimizmus”
A kölni IW gazdaságkutató intézet július közepén nyilvánosságra hozott, több mint kétezer vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint a korábbi, tavaszi felmérés óta egyértelműen romlottak a német vállalatok üzleti, foglalkoztatási és beruházási helyzetmegítélése és várakozásai. A felmérésben részt vevő vállalatok (még) óvatosabbá váltak, többségük nemigen számít a gazdasági válságból történő gyors kilábalásra.
A felmérés eredményeit összegző, jellemző módon „Visszatért a pesszimizmus” címmel megjelent tanulmány szerint a felmérésben részt vevő vállalati kör aktuális helyzetmegítélése jelentős változáson ment keresztül a korábbi, 2023 tavaszi felméréshez képest. Amíg a pár hónappal korábbi felmérés mind a termelési-üzleti tevékenység, mind a foglalkoztatási tervek, mind pedig a beruházási szándékok tekintetében pozitív irányú változást mutatott az eggyel korábbi felméréshez képest, addig a tavaszi és a nyári felmérés közötti időszakban mindhárom ismérv tekintetében romlott a vállalatok helyzetmegítélése.
Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2023. júniusi felmérés során
- termelési-üzleti tevékenysége helyzetét a vállalatok 23 százaléka pozitívan, 36 százaléka viszont negatívan ítélte meg, így ez utóbbiak aránya 13 százalékponttal meghaladta a termelési-üzleti tevékenységével elégedett vállalatok arányát;
- a foglalkoztatási helyzetét pozitívan (29 százalék) és negatívan (28 százalék) megítélő vállalatok közötti különbség 1 százalékpont; míg
- a beruházásaik alakulását pozitívan (28 százalék), illetve negatívan (30 százalék) megítélő vállalatok körében 2 százalékponttal utóbbiak voltak többségben.
A gazdasági tevékenység jellege szerint 2023 nyarára a termelési és üzleti várakozások az iparban és a szolgáltatási szektorban érezhetően romlottak, bár ez utóbbiak kilátásainak megítélése kedvezőbb a teljes vállalati körben szerzett tapasztalatokkal:
- Az iparban a 2023 tavaszi reménysugarat követően a termelési-üzleti kilátások romlását jelző vállalatok aránya 10 százalékponttal meghaladja a derűlátókét.
- A szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok körében csaknem minden harmadik válaszadó továbbra is pozitív várakozásokat táplál, a negatív várakozásúak aránya pedig „csupán” 23 százalék, így pozitív várakozásokat tápláló vállalatok vannak többségben, ami az energia-költségek magas terheitől való félelem csökkenésének, a foglalkoztatási helyzet stabilitásának, s e két tényező a fogyasztás alakulására gyakorolt pozitív hatásának köszönhető.
- Ezzel szemben - részint a magas építési költségek, részint a magasabb kamatok, részint pedig a vásárlóerő csökkenése következtében – az építőipar kilátásai egyértelműen kedvezőtlenebbek az átlagnál, ebben a körben – ahogy az már tavasszal is megfigyelhető volt – a pesszimista várakozásokat tápláló vállalatok aránya 16 százalékponttal továbbra is meghaladja a bizakodókét.
A termelési-üzleti, a foglalkoztatási és a beruházási várakozások tekintetében a 2022 nyara óta eltelt időszakban sajátos hullámzás jellemezte a kölni gazdaságkutató intézet által kapott vállalati válaszokat:
- míg 2022 nyarán mindhárom szempont tekintetében a pozitív várakozásokat tápláló vállalatok voltak többségben, addig
- 2022 őszére mindhárom szempont tekintetében a negatív várakozásokat jelző vállalatok száma és aránya meghaladta a pozitív várakozásúakét,
- 2023 tavaszán szintén mindhárom szempont tekintetében – a 2022 őszi felmérés eredményeihez hasonlóan - a derűlátó várakozásokat tápláló vállalatok voltak többen, majd
- a 2023 nyári felmérés során a termelési-üzleti várakozások tekintetében a borúlátó vállalatok aránya 7, a foglalkoztatási tervek tekintetében pedig 3 százalékponttal meghaladta a derűlátókét, miközben a beruházási szándékok tekintetében a derűlátó vállalatok aránya – minimális mértékben, 2 százalékponttal – meghaladta a borúlátók arányát.
Regionális különbségek
A szövetségi szintre számított értékekkel összhangban a pesszimista termelési-üzleti kilátásokat tápláló vállalatok aránya az ország mind a hét térségében meghaladja az optimistákét, bár e különbségek nagysága figyelemre méltó eltéréseket mutat.
Németország átlagában – mint már jeleztük – a pesszimista vállalatok (34 százalék) 7 százalékponttal meghaladja a közeljövőbe derűlátással tekintők (27 százalék) arányát. Ezen belül
- a Szászországot és Türingiát magában foglaló délkeleti térségben a pesszimista vállalatok aránya 14, a Hessent, Rajna-Pfalzot és a Saar-vidéket magában foglaló délnyugati térségben 13 százalékponttal, tehát a német átlagot jóval meghaladó mértékben meghaladja az optimista vállalatokét.
- Baden-Württemberg 7 százalékpontos mutatója megegyezik az országos átlaggal,
- míg Bajorország 5, illetve Észak-Rajna-Vesztfália, továbbá a Berlint, Brandenburgot, Mecklenburg-Elő-Pomerániát és Szász-Anhalt tartományt magában foglaló északkeleti, illetve az Alsó-Szászországot, Schleswig-Holsteint, Hamburgot és Brémát magában foglaló északi térség egyaránt 3 százalékos mutatója kedvezőbb a 7 százalékpontos országos átlagnál.
Mindent egybe vetve: a kölni gazdaságkutató intézet felmérése alátámasztja a különböző kutatói műhelyek azon előrejelzéseit, miszerint Németországban gazdasági élénkülésre, netán fellendülésre egyelőre nem lehet számítani. A termelési költségek magas szintje, a vásárlóerő csökkenése, a magas kamatlábak és a világgazdaság lassulása fékezi a fogyasztást és a termelési tevékenységet egyaránt. „Az ukrajnai háború és annak a világgazdaságra gyakorolt következményei folyamatos teherré válnak a vállalkozások és a fogyasztók számára" - mondta Michael Grömling, az intézet kutatási igazgatója utalva arra, hogy ezek a bizonytalanságok meghosszabbítják a beruházási tevékenységnek a világjárvány miatt bekövetkezett lefékeződését. „Ez valószínűleg nem fog változni a belátható jövőben. Pedig az ország versenyképessége szempontjából rendkívül fontosak lennének az éghajlatváltozással kapcsolatos és a digitalizációt célzó beruházások" - fogalmazott az IW szakértője.
A felmérésben részt vevő vállalatok ismét óvatosabbá váltak, s nem számítanak a gazdaság javulására. Ez a továbbra is feszült világgazdasági környezetet tekintve nem meglepő. Németországban még mindig vannak az energiaválságból adódó problémák és kockázatok. Ehhez jön az infláció miatti nagyfokú vásárlóerő-elvonás. Az emelkedő kamatlábak összességében szintén korlátozó hatással vannak számos gazdasági ágazatban. A geopolitikai környezet továbbra is feszült. Az ukrajnai háború vége jelenleg nem látszik. A Kína és az Egyesült Államok közötti politikai feszültségek a vállalatok nemzetközi termelési és beruházási döntéseire is hatással vannak. A német iparban az anyagi szűk keresztmetszetek jelentősen enyhültek, de a globálisan pozícionált termelési és ellátási láncokban a parázsló geoökonómiai széttagoltság miatt még mindig vannak kockázatok. Mindent egybe vetve globális dimenziókban nem várhatóak jelentősebb kereskedelmi ösztönzők. Az amerikai gazdaság kilátásai gyengébbek, mint hosszú ideje bármikor, emellett az összességében gyenge világgazdasági környezet és a geopolitikai bizonytalanságok Kínára is fékezőleg hatnak.
„Világos prioritások, rugalmas szabályozás és gyors engedélyezési gyakorlat, mindez párosuljon több pragmatizmussal”
Siegfried Rußwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke egy, a július közepén a Focus című müncheni hírmagazinnak adott interjúban kifejtette: a németországi válságjelenségek egyik fő oka a termelési tevékenység magas költségeiben keresendő, ami a sajnálatosan magas energiaáraktól a magas bérszinten keresztül a társasági adók magas mértékéig terjed. Utóbbiak mértéke Németországban eléri a 30 százalékot, s ha Európa többi részén ez már nem haladja meg az átlagosan 21 százalékot, az versenyhátrányt jelent a német gazdaság számára. De „ami szinte még rosszabb: Németországban minden borzasztóan bonyolulttá vált - a cégalapítástól kezdve az engedélyeken át az igazolási és az ellenőrzési követelményekig. Ez egy olyan mérgező koktél, amely veszélyes az ország telephelyi vonzerejére nézve”, fogalmazott a német ipar elsőszámú reprezentánsa.
„A közlekedésilámpa-koalíció a haladás koalíciójaként nagy reményeket táplált”, tette hozzá. „Nyitott ajtókat és nyitott füleket tapasztalunk a gazdasági minisztériumban. Azonban gyakran egyáltalán nem vagyunk elégedettek az elképzelések konkrét intézkedésekké való átültetésével. … Így nem fogjuk időben elérni az ambiciózus célokat.” Világos prioritásokra, rugalmas szabályozásra és gyors engedélyezési gyakorlatra, mindez párosuljon több pragmatizmussal – ez a német gazdaság versenyképességének kulcsa, figyelmeztetett a Focusnak adott interjúban Siegfried Rußwurm, a BDI elnöke.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata