AA

A hazai telephely versenyképességének gyöngülése a német iparvállalatok költségtakarékosságot szolgáló külföldi beruházásai élénkülésével párosul

2024. március 25.

A német ipari és kereskedelmi kamarák a hagyományos év eleji konjunktúra-felmérés során az idén is elkészítették a nemzetközi kapcsolatokban aktív iparvállalatok külföldi beruházási tevékenysége elemzését. Az 1.900 iparvállalat megkérdezése alapján készült felmérés eredményeit a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) március közepén hozta nyilvánosságra.   

 

A felmérés eredményei alapján nyert egyik fő megállapítás, hogy Németország telephelyi versenyképességének csökkenése, a gyönge konjunktúra és a geopolitikai kockázatok a német iparvállalatok külföldi beruházási tevékenysége szempontjából a legmeghatározóbb tényezők. Mindemellett a kereskedelem-politikai feltételek súlyosbodása, a piacra jutást korlátozó intézkedések szélesedése is egyre fontosabb szerepet játszik a vállalatok telephelyi döntéseiben. Mindent egybe vetve - a felmérés eredményei szerint az abban részt vevő vállalatok 42 százaléka tervez külföldi beruházásokat, ami egy százalékponttal magasabb az egy év korábbinál, bár 3-7 százalékponttal alacsonyabb a 2017 és 2021 közötti, akkoriban évről évre csökkenő mutatónál.  

 

„Az új piacok megnyitása általában pótlólagos lendületet kölcsönöz a németországi beruházásoknak és a foglalkoztatásnak" - fogalmazott Ilja Nothnagel, a DIHK igazgatótanácsának tagja a felmérés bemutatásakor. „A német vállalatok külföldi beruházásai hosszú évek óta mindig is előnyösek voltak Németország, mint gazdasági telephely számára. De ez a tendencia fordulóponthoz érkezett: egyre több vállalat fektet be most külföldön azért, mert Németország, mint üzleti telephely túl drága és bonyolult számukra." Nothnagel „riasztó jelnek" nevezte, hogy ezek a vállalatok - a hazai telephely rovására - külföldre költöznek. Ez egyértelműen azt igazolja, hogy a szövetségi köztársaságnak, mint termelési telephelynek vonzóbbá kellene válnia.

 

Ennek látszólag ellentmond a külföldi beruházási tevékenység körüli bizonytalanságok súlyosbodása, azaz az a tény, hogy a 200 főnél alacsonyabb létszámú vállalatok körében a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya az elmúlt évek 37 százalékról 31, míg az 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok esetében a korábbi 83-ról 81 százalékra mérséklődött.

 

 

 

  1. sz. grafikon

A külföldi beruházást tervező német iparvállalatok aránya az év eleji kamarai felmérés alapján

 

Szintén a külföldi beruházások körüli bizonytalanságok erősödésére utal, hogy - mint azt a 2. sz. grafikon mutatja - a külföldi beruházási volumen növelését tervező vállalatok ez évi, 30 százalékos aránya csaknem 10 százalékponttal elmarad a két évvel korábbitól, ezzel szemben a külföldi beruházási volumen csökkenését tervezőké a 2022. évi 11-ről 23 százalékra emelkedett.

 

  1. sz. grafikon

A külföldi beruházási volument növelni, változatlan szinten tartani és csökkenteni tervező iparvállalatok aránya

 

 

A német iparvállalatok külföldi beruházási aktivitásának elsőszámú motiváló tényezője továbbra is az értékesítés és a vevőkhöz fűződő kapcsolatok gondozása, azaz az adott vállalat kereskedelmi tevékenységének támogatása; bár ez a funkció a 2024. évi felmérés szerint veszített korábbi jelentőségéből.

 

Mint a 3. sz. grafikon mutatja, míg két évvel ezelőtt a német termékek értékesítésének elősegítését a vállalatok csaknem fele (48 százaléka) nevezte meg beruházási tényezőként, addig 2024-re ez az arány 37 százalékra csökkent. Ezen belül a 200 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztató vállalatok esetében ez az arány 48-ról 46 százalékra mérséklődött, míg az 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztató (és a külföldi telephelyeken jellemzően termelési tevékenységet folytató) nagyvállalatok esetében 23-ról 24 százalékra emelkedett.

 

Ezzel párhuzamosan az idei felmérés során a külföldi beruházási tervekkel rendelkező ipari vállalatok 35 százaléka a „költségmegtakarítást" jelölte meg fő indítékként. „Utoljára 2008-ban jegyeztek fel ilyen magas számot" – mondta Ilja Nothnagel, a DIHK igazgatósági tagja. „A 200 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztató kisebb vállalatok körében ez a 37 százalékos arány majdnem olyan magas, mint 2004-ben (38 százalék), amikor Németország volt „Európa beteg embere". „Amit most tapasztalunk, az ország romló gazdaságpolitikai feltételeire adott reakció”, fogalmazott a kamarai tisztségviselő.

 

  1. sz. grafikon

A külföldön befektető német iparvállalatok beruházási motívumai az értékesítés és vevőszolgálat, a piaci igények kielégítését szolgáló termelés és a költségtakarékosság

 

 

 

A felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az olyan alapvető kihívások miatt, a magas energiaköltségek, a hosszadalmas engedélyezési eljárások, a magas adóterhek és járulékok, a szakképzett munkaerő hiánya és az infrastruktúra hiányosságai, Németország ma sokkal kevésbé vonzó befektetési helyszín, mint számos más ország. Hasonló helyzetnek utoljára a 2000-es évek első felében voltunk tanúi, amikor a német gazdaság mély strukturális válságban volt.

 

A külföldi befektetésekkel rendelkező német iparvállalatok célrégiói tükrözik a folyamatos diverzifikációt és az ellátási láncok átszervezését: míg a Kínában befektetni szándékozó német iparvállalatok aránya csak minimálisan növekszik, erősíti elkötelezettségét Ázsia többi részén. Észak-Amerika továbbra is a második legfontosabb célrégió, miközben az Európai Unió integrált belső piaca messze a legfontosabb befektetési telephely.

 

A globális ellátási keresztmetszetekkel kapcsolatban a koronavírus-járvány nyomán kialakult negatív tapasztalatok alapján a vállalatok jelentős része az ellátási láncok szerepének jövőbeni tompítása mellett döntöttek. Ez tükröződik abban, hogy a német iparvállalatok beruházási telephelyek iránti érdeklődése az elmúlt két évben az euró-övezet országai felé tolódtak el.  S bár az „EU, Svájc, Norvégia, Egyesült Királyság" országcsoportban 2024 elején a beruházási szándékok elmaradnak a korábbiaktól, az uniós partnerországok csoportja továbbra is messze a legfontosabb célrégió marad a német iparvállalatok külföldi beruházásai szempontjából. Ez különösen igaz az euróövezetre, ahol a külföldön tevékenykedő német iparivállalatok közel kétharmada tervez beruházást, (bár az érintett vállalatok aránya a tavalyi 71-ről 56 százalékra mérséklődött).  

 

A külföldi beruházásoknak a német iparvállalatok foglalkoztatási terveire gyakorolt hatásával kapcsolatban megállapítható, hogy az érintett iparvállalatok ez idő szerint valamivel kevesebb hazai munkahely leépítését tervezik, mint az ipar egészének átlaga. Azaz: nem jellemző, hogy a német vállalatok külföldi befektetései hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne. Épp ellenkezőleg! - a költségtakarékosság okán megvalósuló külföldi beruházások „megtámogatják” a hazai telephelyeket, erősítik a munkahelyek megőrzése biztonságát, sőt hosszú távon – a telephelyi feltételek kedvező alakulása esetén - akár több hazai beruházást is eredményezhetnek. Ez különösen akkor igaz, ha a fő motívum az értékesítés és az ügyfélkiszolgálás vagy a piacfejlesztés.

 

Itt említjük meg, hogy egy, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által készített felmérés március közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodó vállalatok aránya a múlt év októberi 38,7-ról 36,3 százalékra mérséklődött. Még szembe tűnőbb a változás a múlt év márciusihoz képest, amikor ez az arány még 43,6 százalék volt. „A gazdaság gyöngélkedése rövid távon csökkenti a szakképzett munkaerő iránti keresletet”, mondta a változást kommentálva Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője. Aki szerint – mint fogalmazott – „az alapvető probléma továbbra is megmarad”, s „amikor a gazdaság újra fellendül, a hiány ismét fokozódni fog. Ráadásul a demográfiai változások az elkövetkező években tovább súlyosbítják a problémát”.  

 

A szakképzett munkaerő hiánya különösen a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok körében jelentkezik, (ott ezen cégek aránya eléri a 42 százalékot). Az iparban a szakképzett munkaerő hiánya egy év óta mérséklődik, s az érintett vállalatok aránya ez év márciusára 28,2 százalékra esett vissza, (megjegyezve, hogy ezen belül a probléma az élelmiszeriparban a vállalatok 40,3 százalékát sújtja). A kereskedelemben és az építőiparban a vállalatok több mint egy negyede panaszkodott a szakképzett munkaerő hiányára.

 

A német iparvállalatok külföldi beruházási tevékenységéről szóló „Auslandsinvestitionen der Industrie” című tanulmány megtalálható a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara www.dihk.de honlapján.

 

 

Budapest, 2024. március 25.

 

Készítette: 

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagyköv. tanácsos

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve immár harmadik alkalommal szervezi meg a Szakma Sztár Fesztivált, 2024. április 24-26. között.
Megjelent a Közgazdasági Igazgatóság 2023 negyedik negyedévi Gazdasági Tájékoztatója. Magyarország bruttó hazai terméke 2023 IV. negyedévében nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5%-kal nőtt...
X public.szechenyi.title