A Program, ami közelebb hozta a digitalizációt a vállalkozásokhoz
Több mint 300 országos esemény, közel 25.000 csatlakozott vállalkozás és nagyságrendileg 40 milliárd forintnyi informatikai beruházás a kkv szektorban. Néhány adat a Modern Vállalkozások Programjáról, amely az indulása óta a kitűzött célokat túlteljesítve segíti a hazai kkv szektort. A kiépült országos szakértői hálózat, az akkreditált informatikai szállítók, valamint minősített termékek ezreit tömörítő piactér és a hazai támogatáspolitikai becsatornázottság révén a Program a digitális fejlesztéspolitika megkerülhetetlen szereplője lett.
Noha egyöntetűen fontosnak gondolják, de áldoznak a hazai vállalkozások a digitalizációra? Rendkívül nagy a szórás a tekintetben, melyik vállalkozások fektetnek ma informatikai fejlesztésbe - és nem feltétlen azok, akikről előzetesen azt feltételezni lehetne. Jelenleg 250-300 ezer, a Program célcsoportjába tartozó kkv van hazánkban. A hatéves működés alatt ennek tizedét már elérték a tanácsadók: auditálták a vállalkozásokat, többségük számára informatikai fejlesztési terv készült. A cégek megoldást találtak a digitalizációs fejlesztési elképzeléseikre a Program minősített beszállítói körében.
A Modern Vállalkozások Programja
A Program célja a vállalkozások digitális fejlesztéseinek közvetlen támogatása és az IKT eszközök konkrét előnyeinek bemutatása. A díjmentes szolgáltatások közé tartozik a cégre szabott, személyes audit, valamint egy digitális fejlesztési koncepció elkészítése. A javasolt fejlesztésekhez ezernél több informatikai szállító cég kínálatából válogathatnak a regisztrált vállalkozások. A Program eddig több tízezer vállalkozást ért el és segített a digitális átállásban. Részletek: www.vallalkozzdigitalisan.hu
TANÁCSADÓI HÁLÓZAT KELETTŐL NYUGATIG, ÉSZAKTÓL DÉLIG
A Modern Vállalkozások Programjának hat évvel ezelőtti indulásakor még sem a piaci körülmények, sem a jogszabályi kötelezettségek nem kényszerítették a digitalizációra a vállalkozásokat a mai mértékben – mondja Koleszár Péter, a Program vezető IKT tanácsadója. A folyamatot felgyorsította a pandémia, amely a változó fogyasztói és munkavégzési szokásokkal minden piaci szereplőt gyors igazodásra, fejlesztésre ösztönzött. A szakértő szerint gyakori, hogy a vállalkozások egy-egy digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztést megelőzően az MVP tanácsadójának véleményét kikérve vágtak bele a fejlesztésbe.
A Program legmaradandóbb eredménye a szemléletformálás mellett a hálózat kiépülése, amely az ország legkisebb településeitől a megyeszékhelyekig képes a hazai vállalkozások számára hasznosítható tudást átadni a digitalizáció terén. „A tanácsadóink Magyarország legészakibb, legdélibb, legnyugatibb és legkeletibb településén is megfordultak a vállalkozások felmérése során” – mondja Koleszár Péter.
„Tanácsadói hálózatunk kitűnő IT szakemberekből áll, de kihívás elé állította őket, hogy megértessék a vállalkozásokkal: a digitalizáció a vállalati stratégiát magasabb szintre emeli, ezzel párhuzamosan a működés hatékonyságát is javítja” – szemlélteti a munka kihívásait Bencsik György, vezető módszertani szakértő. A szakember a jobb agyféltekés gondolkodáshoz hasonlította a digitalizációt, amennyiben az képes a vállalkozás rejtett működési tartalékait felszabadítani. A problémát a témát övező negatív feltételezések lebontása jelentette: „A szervezetek félnek a változástól, de a változás nélkül biztos lemondanak a fejlődés lehetőségéről” – véli Bencsik György.
A KAPCSOLATTEREMTÉS MINDENNEK AZ ALAPJA
„Az MVP olyan pályázatokra készíti fel és tereli a kkv-kat, ahol támogatást kaphatnak a digitális előre lépésükhöz, ezzel garantálva a felelős forrásfelhasználást és a projektek valódi hasznosulását, eredményeik beépülését a működésbe” – fogalmazza meg Bencze György, a Projekt Irányító Bizottság konzorciumi tagja, az Infotér Egyesület által delegált tag, aki az eltelt hat év legnagyobb kihívásának a kkv-k elérését tartotta. Több mint 300 rendezvényt szerveztek, hogy megmozdítsák a vállalkozókat: „2015-ben még evangelizáltunk, próbáltuk elmagyarázni a digitalizáció jelentőségét. Ma már mindenki tudja, hogy a digitalizáció nélkül nincs élet, és abban kell a segítség, hogy a hídon átsegítsük a vállalkozásokat” - mondja Bencze György. A megvalósításban elengedhetetlen a partneri hálózat. A Program ezeregyszáz informatikai szállítót győzött már meg az együttműködés előnyeiről, a legtöbb IT partnert magáénak tudó hazai szervezetté nőtték ki magukat. A háromezret is meghaladó informatikai terméket és szolgáltatást listázó katalógusuk az egyik legnagyobb és legkeresettebb ilyen piactér, ahol megtalálható az üzleti informatikai termékek szinte teljes skálája. Aki ma digitális fejlesztéseihez uniós forráshoz szeretne jutni, annak itt szükséges nézelődnie.
„A digitális átalakulás a vállalkozások életében akkor sikeres, ha annak nyomán lesznek automatizált üzleti folyamatai. Több tízezer kkv-nak át tudtuk adni a tudásunkat a digitalizáció előnyeiről és arról, hogy megfelelő szakmai támogatás mellett a vállalkozás digitális átállása jól tervezhetővé, kézbentarthatóvá és hatékonnyá tehető” – foglalja össze Bencze György.
EGYEDÜLÁLLÓ EREDMÉNYEK A HAZAI ÜZLETI DIGITALIZÁCIÓBAN
Czimbalmos Levente, aki indítása óta szakmai vezetője a Programnak, közel negyvenmilliárd forintra teszi azoknak az informatikai fejlesztéseknek az összértékét, amit eddig előidézett a Program az arra nyitott vállalkozások esetében. Ez a nagyságrendű beruházás már a nemzetgazdasági eredmények szintjén is érzékelhető. A DESI, azaz az Unió digitális társadalmat és gazdaságot mérő indexében évek óta először pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. A legfontosabb kisvállalati kulcsindikátor, azaz az integrált vállalatirányítási rendszerek használata tekintetében 50%-kal javítottunk a korábbi méréshez képest az előzetes adatok alapján. „Csak a GINOP-3.2.2-ben, azaz a 2017 és 2020 között elérhető szoftverpályázaton 1200-nál is több projekt nyert. A Programban résztvevő vállalkozások közel 10 ezer megoldást igényeltek és vezettek be a támogatás keretében” - mondja a szakértő.
Ha a pályázatot nézzük, a legaktívabb ágazatok a hazai digitalizációban a kereskedelem, az építőipar és a fémipar voltak. Ez egyaránt igaz a beruházások összértékére és a bevezetett megoldások számára is. Súlyukat érzékelteti, hogy az összes projekt közel fele ezeken a területeken valósult meg. Rendkívül szemléletes az ellenpélda, hogy a nagy stratégiai ágazatok közül kettőben is alacsony volt az érdeklődés: alig 70 projektet valósítottak meg az élelmiszeripar és az idegenforgalom területén összesen. „Aranyszabály, hogy fejleszteni nem a forgalom szempontjából legintenzívebb időszakokban kell. Márpedig az élelmiszeripari ágazatban még a pandémia alatt sem lassult a bő tíz éve tartó konjunktúra, sőt! Az ágazat érdekképviseleti szervezeteivel tartott konzultációnk rávilágított, hogy a szektor az átlagosnál jóval zárkózottabb, ha az innovációról, vagy digitális fejlesztésekről van szó. Ezen nyilván változtatni kell. Az idegenforgalom esetén bonyolultabb a helyzet, ott az évről-évre rekordokra licitáló fejlődési pályát szakított be a járvány. És ha igaz, hogy csúcsidőszakban csökken a fejlesztési hajlandóság, még inkább igaz az ellenpárja.” - értékeli a folyamatokat Czimbalmos Levente.
A vírus megjelenése és a lezárások előtt a legnépszerűbb üzleti szoftverek az ügyfélkapcsolatokat, a kontrollingot és a beszerzést segítő megoldások voltak, miközben legkevésbé a vállalati honlapra, e-fizetésre és webáruházra irányították a fejlesztést a vállalkozások. Két évvel a trendfordító események után az addig legnépszerűbb termékek szerencsére továbbra sem tűntek el az érdeklődés középpontjából, csak bejöttek mellé az online jelenlétet és kontaktusmentes szolgáltatásokat kínáló alkalmazások – hívja fel a figyelmet a szakmai vezető. Ami a pályázati fejlesztések földrajzi eloszlását illeti, a dél-alföldi régióban működő cégek valósították meg a legtöbbet, míg Dél-Dunántúlon a legkevesebbet. „Önmagában a vállalkozás mérete is meghatározó a fejlesztési hajlandóságban és persze a lehetőségekben is” – mondja Czimbalmos Levente.
Ám ahogy cégek lassan felismerik a digitalizáció fontosságát, úgy Modern Vállalkozások Programjának küldetése is szintet lépett. Ma már szerencsére nem a meggyőzés a feladat, hanem a tényleges fejlesztési folyamatok beindítása, ill. támogatása. A Program felmérése alapján a döntéshozók szerint komoly jelentősége van a vállalkozásuk életében a digitalizációnak, sőt a legtöbbjük saját forrást is bevonna az ilyen beruházásokba. Ugyanakkor a számok azt is mutatják, hogy ténylegesen rendkívül keveset költenek a cégek erre: átlagosan alig 10-50 ezer forint közötti összeget havonta, jócskán az árbevételük egy százaléka alatt. „Ennyi tehát a tényleges költési hajlandóság. Két tank üzemanyag, néhány üzleti ebéd, vagy egy átlagos cégautó havi adója. Ennyi, amit havonta a vállalkozások ténylegesen elköltenek digitalizációra. Egy olyan fejlesztésre, amivel a beruházási érték sokszorosát realizálhatnák a szabályosság, a hatékonyság és versenyképesség látványos emelkedése mellett” – hívja fel a figyelmet a vezető, hogy lenne még tennivaló ezen a téren.
Vannak természetesen nagyon pozitív példák is, lásd a korábban említett vállalatirányítási rendszereket, amellyel a Program kutatása alapján a hazai középvállalkozások kétharmada rendelkezik már. Leginkább a technológiaintenzív ágazatok, így pl. a feldolgozóipar áll ebben jól, számos szektorban pedig a jogszabályi előírások terelik efelé a cégeket. Az ügyfélkezelési szoftverek is terjedőben, a kereskedelmi vállalkozások közel harmada már él ilyennel, viszont az építőiparban tíz cégre sem jut egy, így ott még jócskán van mit javítani.
Czimbalmos Levente szerint összességében bőven van még teendő, és amíg a vállalkozások részéről arra igény merül fel, az informatikai partnereknél szándék, valamint a mindenkori kormányzat részéről megbízás és támogatás mutatkozik, addig a Program folytatásra érdemes.
