Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésével kapcsolatos MKIK álláspont

Az álláspont magyar nyelven az angol szöveg után olvasható.

Abban az esetben, ha a magyar fordítás és az angol szöveg közt eltérés tapasztalható, akkor az angol nyelvű szöveg az irányadó!

 

 European Commission Rule of Law Report Meeting with the Hungarian Chamber of Commerce and Industry (6 February 2026)

Participants and Roles

European Commission:

• Mr Nicolaas Bel, Deputy Head of Unit - DG Justice and Consumers - Rule of Law Unit;
• Ms Sara Vassalo Amorim,Policy Officer, DG Justice and Consumers - Rule of Law Unit;
• Mr Gabor Magyar, policy officer, Justice Policy and Rule of Law Unit, Directorate General for Justice and Consumers;
• Ms Fruzsina Major, Legal Officer, DG GROW;
• Mr Istvan Perger, Deputy head of Commission Representation in Budapest;
• Mr Tamas Juhasz, Policy Officer, SG-REFORM, Hungary unit;
• Ms Alice Brokelind, policy officer, Secretariat-General of the Commission;
• Ms Andrea Mészáros, Political Reporter, Commission Representation Budapest;
• Mr Imre Szijjártó, information and communication agent, Political Reporting, Commission Representation Budapest.

 

Hungarian Chamber of Commerce and Industry (MKIK):

• Adam Balog – Vice President of MKIK. He spoke on behalf of the chamber because the president has the official mandate to comment in writing. Balog introduced the chamber’s new structure and provided responses to the Commission’s questions.
• Krisztina Szuk – MKIK Economic Development Director, She attended to assist with technical questions.

 

Context and Objectives

• The European Commission annually publishes a Rule of Law Report. It examines justice systems, anti‑corruption measures, media freedom and pluralism, and checks and balances across all EU member states.
• The Commission invited MKIK to contribute input for the 2026 report. The meeting was an opportunity for MKIK to provide views on questions circulated in advance.
• MKIK’s contribution, if accepted, will be listed among the participating organisations in the annex of the report. The Commission will accept written updates until around June 2026 to finalise the report for publication in July.

 

Introduction by MKIK

• New leadership and structure: MKIK underwent a change in leadership in late 2024 after 24 years under the previous president. The new leadership has created horizontal committees (covering competition, innovation, rules and administration) and vertical committees (trade, industry, services and crafts). These committees collect and discuss opinions to inform official chamber positions.
• Mandate: By law, MKIK represents the whole economy in matters of economic policy and public policy, but in practice it works most closely with small and medium‑sized enterprises (SMEs). The chamber monitors how SMEs perceive the state, EU rules and market conditions.

 

Key concerns for SMEs

1. Market demand: SMEs are struggling to sell their products and services. Weak demand in the broader European economy, especially in Germany, translates into reduced orders and revenue for Hungarian firms.
2. Labour and wages: Finding qualified employees is difficult. Rising wages and minimum wage increases create cost pressures in certain sectors.
3. Regulatory burden: SMEs feel overwhelmed by both national and EU legislation. They expressed frustration with EU‑level regulations such as GDPR, NIS2 and emerging environmental, social and governance (ESG) rules. SMEs often believe Hungarian input is not taken into account in EU legislative processes.
4. Consultation: While consultation processes exist, many SMEs doubt that their feedback truly influences final rules. MKIK emphasised that effective dialogue should start before legislative text is drafted, not merely at the final stage.

 

Question 1 – Impact of price caps, mandatory promotions and price‑margin caps on the retail sector

 

MKIK’s assessment

• The trade sector committee (one of MKIK’s vertical committees) provided the chamber’s view. They recognise that price caps and price‑margin caps were introduced to moderate inflation. In the short term, these measures helped contain consumer prices.
• However, MKIK noted that these measures are not market‑based instruments and were introduced without in depths consultation. Prolonged intervention is harming competition and distorting natural market mechanisms.
• Smaller retailers suffer most: Big retail chains (often foreign‑owned) can offset losses across product ranges or operations in other countries. Small independent shops – especially in rural areas – cannot absorb losses on capped items, because these items represent a larger share of their sales. This jeopardises their profitability and survival.
• Threshold issues: The measures apply to retailers whose principal activity is food‑type mixed retail trade and whose net turnover in 2023 exceeded HUF 1 billion (approximately EUR 2.5 million). MKIK explained that many small retailers exceed this threshold, so they are directly subject to the price‑margin cap. Even those below the threshold face competitive pressure because consumers can travel to large supermarkets with capped prices.
• Need for dialogue: MKIK emphasised that price caps should be time‑limited, predictable and gradually phased out. They urged more structured consultation with government to evaluate the macro‑benefits against micro‑economic damage.

 

Clarifications and discussion

• International vs. domestic retailers: Commission members asked whether large retailers with international backing were less affected. MKIK responded that size is the key factor; most large chains are foreign‑owned, but some domestic chains are also large enough to better cope with the caps. At the same time, a significant share of total food retail turnover is still generated by smaller chains and independent shops, which are structurally less able to absorb sustained losses and therefore face disproportionate burdens under the current regime.​
• Why measures remain: The chamber suggested that political considerations make it difficult for the government to reverse measures quickly, even if they recognise the problems. MKIK believes the government understands the issue and may amend the rules once a politically acceptable solution is found. In MKIK’s assessment, a structured dialogue is needed to design an exit strategy that reduces distortions, restores a more level playing field between different retail formats and helps preserve the existing domestic supplier and retail network, in particular in vulnerable rural areas.

 

Question 2 – Quality of legislation and emergency measures

 

Predictable and transparent legislation

• MKIK stressed that predictability, clarity, comprehensibility and transparency of lawmaking are fundamental to business confidence and investment. Enterprises need sufficient preparation time and clear guidance when new rules are introduced.

 

Challenges and emergency measures

• Extraordinary events: Over recent years, Hungary faced multiple crises — COVID‑19, the war in Ukraine, and energy price volatility. These forced the government to adopt emergency measures with little advance notice. SMEs recognise the need for rapid action in exceptional circumstances but highlight the difficulty of adjusting to sudden changes.
• Phasing out of the “KATA” tax regime: A popular simplified tax regime for small businesses (KATA) was phased out quickly. MKIK said this created significant uncertainty for many entrepreneurs, even if it may have encouraged aggressive tax planning prior to the change for others.
• Legislative overload: SMEs estimate that roughly half of the regulations affecting them originate from the EU. Despite lengthy consultations at the EU level, many SMEs feel their feedback from Hungary does not influence final texts.

 

Consultation and cooperation

• New cooperation agreement: MKIK has signed a new cooperation agreement with the Hungarian government (available on the chamber’s website). The aim is to involve the chamber early in the legislative process, rather than only commenting on finished draft laws. The chamber believes the government often identifies the right issues in SME policy, but sometimes chooses methods that are less market‑friendly. Early involvement may improve the “how” of regulation.
• Regulatory and Legal Professional Committee: MKIK’s new committee plays a key role in dialogue with the government. The chamber also participates in a deregulation working group tasked with reducing unnecessary regulation.
• Training and AI regulation: MKIK is consulted on projects related to vocational training, adult education, and artificial intelligence. They cited the Damian Sandor equity programme, which provides funding to SMEs as an example of successful collaboration.

 

Question 3 – Access to justice for SMEs

 

Challenges in litigation

• MKIK underlined that an effective and predictable judicial system is vital for economic stability and contract enforcement. However, litigation is often prohibitive for SMEs due to high court fees, expert fees, attorney fees and the time commitment. Small firms rarely have dedicated legal staff, so participating in court proceedings diverts resources from their core business.
• Administrative and time burden: SMEs are already overwhelmed by frequent tax filings and regulatory questionnaires (e.g., new anti‑money‑laundering reporting requirements for accountants and real‑estate agents) and various kind of other administration. Taking a case to court adds to their administrative load.

 

Alternative dispute resolution (ADR)

• MKIK strongly supports ADR mechanisms and coordinates several fora:
  • Conciliation boards attached to the territorial chambers have operated for over 25 years in consumer‑business disputes. From 1 January 2026, access to these boards was extended so that micro, small and medium‑sized enterprises can also use them as “end users” when buying goods or services. This provides a free and settlement‑focused avenue for SMEs.
  • Permanent Court of Arbitration: Attached to MKIK, this institution resolves private‑law, commercial, financial and energy disputes. Parties choose arbitrators and procedural rules, resulting in a flexible and confidential process. MKIK plans to revitalise this forum because business disputes often rely on numbers rather than personal factors.
• MKIK’s new leadership hopes that arbitration and conciliation will alleviate court burdens and offer SMEs more predictable resolution timelines.

 

Question 4 – Corruption and business environment

• The chamber recognises, as a general principle, that corruption undermines efficiency and competition. MKIK welcomed the establishment of Hungary’s Integrity Authority and the National Anti‑Corruption Strategy and Action Plan (2024–2025). They believe the Integrity Authority has been proactive in investigating misuse of funds and promoting an integrity culture.
• Sectoral vulnerability: MKIK noted that corruption risks are higher in cash‑intensive sectors such as construction. However, anecdotal evidence suggests that corruption is not among the top issues raised by SMEs. Other topics — like market demand, labour shortages and regulation — dominate SME concerns.
• MKIK supports government efforts to strengthen anti‑corruption frameworks and believes that transparency and integrity are important for Hungary’s reputation.

 

Additional Notes and Clarifications

• Threshold for price‑cap measures: Commission officials asked about the 1 billion HUF net turnover threshold for the price‑margin cap. MKIK confirmed many SMEs exceed that threshold, while others feel the market effect because consumers travel to larger stores. Rural shops, in particular, lose customers when caps make prices lower in hypermarkets.
• International investment vs size: When asked whether international investment insulated retailers from the measures, MKIK responded that size, not ownership, is the decisive factor. Large chains (often foreign) can spread losses across a wide product range or geographic network; smaller domestic retailers cannot.
• Government responsiveness: When asked why the government maintains the measures despite SME concerns, MKIK suggested that political considerations make it difficult to remove price caps abruptly. They believe the government understands the negative effects and will adjust the policies when possible.
• Administrative dispute processes: MKIK acknowledged that court fee structures periodically change, but court costs are not currently among SMEs’ top 20 concerns. They promised to provide more detailed written information on administrative dispute procedures.

 

Conclusion and Follow‑up

• The European Commission thanked MKIK for the candid exchange and encouraged the chamber to submit any updates or additional information before June 2026.
• MKIK signalled that if price caps are abolished, they would inform the Commission promptly. Both sides appreciated the frank discussion and aimed to continue dialogue ahead of the rule‑of‑law report’s completion.

///

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésével kapcsolatos találkozó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (2026. február 6.)

 

Háttér és célkitűzések

 

Az Európai Bizottság évente kiadja jogállamisági jelentését. A jelentés az EU valamennyi tagállamában vizsgálja az igazságszolgáltatási rendszereket, a korrupcióellenes intézkedéseket, a média szabadságát és pluralizmusát, valamint az egymást kölcsönösen ellenőrző és kiegyensúlyozó mechanizmusokat.

A Bizottság felkérte az MKIK-t, hogy véleményezze a 2026-os jelentést. A találkozó lehetőséget nyújtott az MKIK számára, hogy véleményt nyilvánítson az előzetesen kiküldött kérdésekről.

Az MKIK hozzászólása, amennyiben elfogadják, a jelentés mellékletében a részt vevő szervezetek között fog szerepelni. A Bizottság 2026 júniusáig fogadja az írásbeli frissítéseket, hogy véglegesítse a jelentést a júliusi közzétételre.

 

Bevezető az MKIK részéről

 

Új vezetés és struktúra: Az MKIK 2024 végén vezetőségváltáson ment keresztül, miután 24 éven át az előző elnök vezette. Az új vezetés horizontális bizottságokat (verseny, innováció, szabályozás és közigazgatás) és vertikális bizottságokat (kereskedelem, ipar, szolgáltatások és kézművesség) hozott létre. Ezek a bizottságok véleményeket gyűjtenek és vitatnak meg, hogy azok alapján kialakítsák a kamara hivatalos álláspontját.

Feladat: A törvény szerint az MKIK a gazdaság egészét képviseli a gazdaságpolitika és a közpolitika területén, de a gyakorlatban legszorosabban a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k) működik együtt. A kamara figyelemmel kíséri, hogy a kkv-k miként ítélik meg az állami szféra tevékenységét, az uniós szabályokat és a piaci feltételeket.

 

A kkv-k legfőbb gondjai

 

Piaci kereslet: A kkv-k nehezen tudják értékesíteni termékeiket és szolgáltatásaikat. Az európai gazdaság egészében, különösen Németországban tapasztalható gyenge kereslet a magyar vállalkozások számára megrendelések és bevételek csökkenését jelenti.

Munkaerő és bérek: Nehézséget jelent a képzett munkavállalók megtalálása. A bérek emelkedése és a minimálbér növelése bizonyos ágazatokban költségnyomást eredményez.

Szabályozási terhek: A kkv-k túlterhelteknek érzik magukat mind a nemzeti, mind az uniós jogszabályok miatt. Frusztrációjukat fejezték ki az olyan uniós szintű szabályozásokkal kapcsolatban, mint a GDPR, a NIS2 és az új környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) szabályok. A kkv-k gyakran úgy vélik, hogy az uniós jogalkotási folyamatokban nem veszik figyelembe a magyarországi véleményeket.

Konzultáció: Bár konzultációs folyamatok léteznek, sok kkv kételkedik abban, hogy visszajelzéseik valóban befolyásolják a végleges szabályokat. Az MKIK hangsúlyozta, hogy a hatékony párbeszédnek a jogszabályi szöveg megfogalmazása előtt kell megkezdődnie, nem csupán a végső szakaszban.

 

1. kérdés – Az árrésstop, a kötelező promóciók és az árrésstop intézkedések hatása a kiskereskedelmi szektorra

Az MKIK értékelése

 

A kereskedelmi ágazati bizottság (az MKIK egyik vertikális bizottsága) ismertette a kamara álláspontját. Elismerik, hogy az árréstop-intézkedéseket az infláció mérséklése érdekében vezették be. Rövid távon ezek az intézkedések hozzájárultak a fogyasztói árak visszaszorításához.

Az MKIK azonban rámutatott, hogy ezek az intézkedések nem piaci alapú eszközök, és alapos konzultáció nélkül vezették be őket. A hosszan tartó beavatkozás károsítja a versenyt és torzítja a természetes piaci mechanizmusokat.

A kisebb kiskereskedők szenvednek a legjobban: a nagy kiskereskedelmi láncok (gyakran külföldi tulajdonban lévőek) a termékválasztékukon vagy más országokban folytatott tevékenységükön keresztül ellensúlyozhatják a veszteségeket. A kis független üzletek – különösen a vidéki területeken – nem tudják viselni a korlátozott árukból származó veszteségeket, mivel ezek az áruk az eladásaik nagyobb részét teszik ki. Ez veszélyezteti jövedelmezőségüket és fennmaradásukat.

Küszöbértékek: Az intézkedések azokra a kiskereskedőkre vonatkoznak, akiknek fő tevékenységük az élelmiszer-típusú vegyes kiskereskedelem, és akiknek 2023-as nettó forgalma meghaladta az 1 milliárd forintot (kb. 2,5 millió eurót). Az MKIK kifejtette, hogy sok kiskereskedő meghaladja ezt a küszöbértéket, így közvetlenül az árrésstop hatálya alá tartoznak. Még a küszöbérték alatt maradók is versenynyomással szembesülnek, mivel a fogyasztók elmehetnek az árkorlátozás alá tartozó árukat forgalmazó nagy szupermarketekbe.

A párbeszéd szükségessége: Az MKIK hangsúlyozta, hogy az árkorlátozásoknak időben meghatározottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan megszüntethetőnek kell lenniük. Sürgették a kormányzattal folytatott strukturáltabb konzultációt a makrogazdasági előnyök és a mikroökonómiai károk értékelése érdekében.

Magyarázatok és vita

 

Nemzetközi és hazai kiskereskedők: A bizottsági tagok azt kérdezték, hogy a nemzetközi háttérrel rendelkező nagy kiskereskedőket kevésbé érintik-e a korlátozások. Az MKIK válasza szerint a méret a kulcsfontosságú tényező; a legtöbb nagy lánc külföldi tulajdonban van, de néhány hazai lánc is elég nagy ahhoz, hogy jobban megbirkózzon a korlátozásokkal. Ugyanakkor az élelmiszer-kiskereskedelem teljes forgalmának jelentős részét továbbra is a kisebb láncok és független üzletek generálják, amelyek szerkezetileg kevésbé képesek viselni a tartós veszteségeket, és ezért a jelenlegi rendszerben aránytalanul nagy terhekkel kell szembenézniük.

Miért maradnak hatályban az intézkedések: A kamara felvetette, hogy politikai megfontolások miatt a kormánynak nehéz gyorsan visszavonnia az intézkedéseket, még akkor is, ha felismeri a problémákat. Az MKIK úgy véli, hogy a kormány megérti a kérdést, és módosíthatja a szabályokat, amint megtalálják a politikailag elfogadható megoldást. Az MKIK értékelése szerint strukturált párbeszédre van szükség egy olyan kilépési stratégia kidolgozásához, amely csökkenti a torzulásokat, helyreállítja a különböző kiskereskedelmi formák közötti egyenlőtlen versenyfeltételeket, és segít megőrizni a meglévő hazai beszállítói és kiskereskedelmi hálózatot, különösen a kiszolgáltatott vidéki térségekben.

 

2. kérdés – A jogalkotás és a sürgősségi intézkedések minősége

Előre látható és átlátható jogalkotás

 

Az MKIK hangsúlyozta, hogy a jogalkotás előre láthatósága, egyértelműsége, érthetősége és átláthatósága alapvető fontosságú az üzleti bizalom és a beruházások szempontjából. A vállalkozásoknak elegendő felkészülési időre és egyértelmű iránymutatásra van szükségük az új szabályok bevezetésekor.

 

Kihívások és sürgősségi intézkedések

 

Rendkívüli események: Az elmúlt években Magyarország számos válsággal szembesült – a COVID-19-járvány, az ukrajnai háború és az energiaárak ingadozása. Ezek arra kényszerítették a kormányt, hogy röviddel az előzetes bejelentés után sürgősségi intézkedéseket fogadjon el. A kkv-k elismerik, hogy kivételes körülmények között gyors cselekvésre van szükség, de kiemelik, hogy nehéz alkalmazkodni a hirtelen változásokhoz.

A „KATA” adórendszer fokozatos megszüntetése: A kisvállalkozások számára népszerű egyszerűsített adórendszert (KATA) gyorsan megszüntették. Az MKIK szerint ez jelentős bizonytalanságot okozott sok vállalkozó számára, még ha mások számára ösztönözte is az agresszív adótervezést a változás előtt.

Jogalkotási túlterhelés: A kkv-k becslése szerint az őket érintő szabályozások körülbelül fele az EU-ból származik. Az EU-szintű hosszadalmas konzultációk ellenére sok kkv úgy érzi, hogy a Magyarországról érkező visszajelzéseik nem befolyásolják a végleges szövegeket.

Konzultáció és együttműködés

 

Új együttműködési megállapodás: Az MKIK új együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal (a megállapodás a kamara honlapján elérhető). A cél az, hogy a kamara már a jogalkotási folyamat korai szakaszában bekapcsolódjon, ahelyett, hogy csupán a kész törvénytervezetekhez fűzne megjegyzéseket. A kamara meggyőződése, hogy a kormány gyakran helyesen határozza meg a kkv-politika szempontjából fontos kérdéseket, de néha kevésbé piacbarát módszereket választ. A korai bevonás javíthat a szabályozás „módszerein”.

Szabályozási és Jogi Szakbizottság: Az MKIK új bizottsága kulcsszerepet játszik a kormánnyal folytatott párbeszédben. A kamara részt vesz egy deregulációs munkacsoport munkájában is, amelynek feladata a felesleges szabályozás csökkentése.

Képzés és mesterséges intelligencia szabályozása: Az MKIK konzultációk folytatott a szakképzésről, a felnőttképzésről és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektekkel kapcsolatban. A sikeres együttműködés példájaként említették a Demján Sándor Tőkeprogramot, amely finanszírozást nyújt a kkv-knak.

 

3. kérdés – A kkv-k jogorvoslati lehetőségei

A peres eljárásokkal kapcsolatos kihívások

 

Az MKIK hangsúlyozta, hogy a hatékony és kiszámítható igazságszolgáltatási rendszer elengedhetetlen a gazdasági stabilitás és a szerződések betartatása szempontjából. A peres eljárások azonban a magas bírósági illetékek, szakértői díjak, ügyvédi díjak és az időigény miatt gyakran megfizethetetlenek a kkv-k számára. A kisvállalkozások ritkán rendelkeznek saját jogi szakemberekkel, így a bírósági eljárásokban való részvétel erőforrásokat von el alaptevékenységüktől.

Adminisztratív és időbeli terhek: A kkv-kat már így is túlterhelik a gyakori adóbevallások és szabályozási kérdőívek (pl. a könyvelők és ingatlanügynökök számára előírt új pénzmosás elleni jelentési követelmények) és egyéb adminisztratív teendők. A bíróság elé vitel tovább növeli adminisztratív terheiket.

 

Alternatív vitarendezés (ADR)

 

Az MKIK határozottan támogatja az ADR-mechanizmusokat, és több fórumot is koordinál:

A területi kamarákhoz tartozó békéltető testületek több mint 25 éve működnek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták rendezésében. 2026. január 1-jétől kiterjesztették az ezekhez történő hozzáférést, így a mikro-, kis- és középvállalkozások is igénybe vehetik őket „végfelhasználóként” áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor. Ez ingyenes és a vitarendezésre összpontosító lehetőséget biztosít a kkv-k számára.

Állandó Választottbíróság: Az MKIK-hez tartozó intézmény magánjogi, kereskedelmi, pénzügyi és energetikai vitákat rendez. A felek választják ki a választottbírókat és az eljárási szabályokat, ami rugalmas és bizalmas eljárást eredményez. Az MKIK újra kívánja éleszteni ezt a fórumot, mivel az üzleti viták gyakran inkább a számokról szólnak és nem a személyes tényezőkről.

Az MKIK új vezetése reméli, hogy a választottbíráskodás és a békéltetés enyhíti a bíróságok terheit, és a kkv-k számára kiszámíthatóbb megoldási határidőket kínál.

 

4. kérdés – Korrupció és üzleti környezet

 

A kamara általános elvként elismeri, hogy a korrupció aláássa a hatékonyságot és a versenyt. Az MKIK üdvözölte a Magyarországi Integritási Hatóság létrehozását, valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát és Cselekvési Tervet (2024–2025). Véleményük szerint az Integritási Hatóság proaktív módon jár el a pénzeszközökkel való visszaélések kivizsgálása és az integritási kultúra előmozdítása terén.

Ágazati sebezhetőség: Az MKIK megjegyezte, hogy a korrupciós kockázatok magasabbak az olyan készpénz-intenzív ágazatokban, mint az építőipar. Az anekdotikus bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a korrupció nem tartozik a kkv-k által leggyakrabban felvetett kérdések közé. Más témák – mint például a piaci kereslet, a munkaerőhiány és a szabályozás – dominálnak a kkv-k aggodalmaiban.

Az MKIK támogatja a kormány erőfeszítéseit a korrupcióellenes keretek megerősítésére, és úgy véli, hogy az átláthatóság és az integritás fontosak Magyarország jó hírnevének szempontjából.

További megjegyzések és pontosítások

 

Az árrésstop-intézkedések küszöbértéke: A Bizottság tisztviselői az árrésstopra vonatkozó 1 milliárd forintos nettó forgalmi küszöbértékről kérdeztek. Az MKIK megerősítette, hogy számos kkv túllépi ezt a küszöbértéket, míg mások azért érzik a piaci hatást, mert a fogyasztók a nagyobb üzletekbe mennek vásárolni. Különösen a vidéki üzletek veszítenek vásárlókat, amikor a plafonok miatt alacsonyabbak lesznek az árak a hipermarketekben.

Nemzetközi befektetések és a vállalkozások nagysága: A vállalkozások mérete, nem pedig a tulajdonviszony a döntő tényező. A nagy méretű (gyakran külföldi tulajdonú) láncok széles termékkínálata vagy a kiterjedtebb földrajzi hálózatukra tudják elosztani a veszteségeket; a kisebb hazai kiskereskedők ez nem tudják megtenni.

A kormány reagálóképessége: Arra a kérdésre, hogy miért tartja fenn a kormány az intézkedéseket a kkv-k aggályai ellenére, az MKIK azt válaszolta, hogy politikai megfontolások miatt nehéz hirtelen eltörölni az árrésstop-intézkedéseket. Úgy vélik, hogy a kormány tisztában van a negatív hatásokkal, és lehetőség szerint módosítani fogja a politikáját.

Közigazgatási jogviták: Az MKIK elismerte, hogy a bírósági díjak rendszeresen változnak, de a bírósági költségek jelenleg nem szerepelnek a kkv-k 20 legfontosabb aggálya között. Megígérték, hogy részletesebb írásbeli tájékoztatást nyújtanak a közigazgatási jogviták eljárásairól.

Következtetések és további lépések

 

Az Európai Bizottság köszönetet mondott az MKIK-nak a nyílt eszmecseréért, és arra ösztönözte a kamarákat, hogy 2026 júniusáig nyújtsák be az esetleges frissítéseket vagy kiegészítő információkat.

Az MKIK jelezte, hogy amennyiben az árplafonokat eltörlik, haladéktalanul értesíteni fogják a Bizottságot. Mindkét fél nagyra értékelte a nyílt megbeszélést, és célul tűzte ki a párbeszéd folytatását a jogállamisági jelentés elkészülte előtt.