A Szövetségi Statisztikai Hivatal április végén nyilvánosságra első adatai szerint Németországban a bruttó hazai termék mennyisége – az előző negyedévi 0,2 százalékos csökkenést követően - 2025 első három hónapjában az ár-, a szezonális és a naptári hatással kiigazítva 0,2 százalékkal meghaladta a 2024 utolsó három havit úgy, hogy mind a magánfogyasztásra fordított kiadások, mind a beruházások volumene magasabb volt az előző negyedévinél. Ezzel szemben éves összehasonlításban a 2025 első negyedévi GDP – az ár- és naptárhatástól ugyancsak megtisztítva - 0,2 százalékkal elmaradt az előző év első három havitól.
Az ipari termelés – az energetikát és az építőipart is beleértve - január és március között 1,4 százalékkal haladta meg a 2024 utolsó három havit, s ez a három hónapos időszakok változását tekintve 2022 kezdete óta a legerőteljesebb növekedés. (Megjegyezve, hogy az idei márciusi teljesítmény 0,2 százalékkal elmaradt a múlt év harmadik havitól.) Mindközben a feldolgozóipar – ugyancsak január és március között – 2,3 százalékkal kevesebb megrendelést kapott a múlt év utolsó negyedévinél, míg az első negyedévben elért 394,3 milliárd eurós export 0,9 százalékkal, míg a 339,0 milliárd eurós import 5,1 százalékkal meghaladta az előző év első három havit.
A 2025 tavaszán nyilvánosságra hozott, a német gazdaságra vonatkozó helyzetértékelések és előrejelzések egymással olykor még a változás előjelét tekintve is ellentmondásos képet mutatnak.
DIW: a növekedési kilátások továbbra is visszafogottak
A berlini DIW gazdaságkutató intézet által április utolsó napján nyilvánosságra hozott legfrissebb gazdasági barométer négy hónap egymást követő emelkedése után több mint két év legalacsonyabb értékére esett vissza, melynek oka – többek között - a Donald Trump amerikai elnök nevéhez fűződő kiszámíthatatlan vámpolitika és az Európai Unió által kilátásba helyezett ellenintézkedések okozta bizonytalanságokban keresendő. Geraldine Dany-Knedlik, az intézet kutatásvezetője szerint ebben a környezetben háttérbe szorulnak olyan pozitív impulzusok, mint az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentése, melyek a feltételrendszer normális működése esetén pozitív hatást gyakorolnának a beruházási tevékenységre.
Mindezek után az új szövetségi kormány megalakulásától várt növekedési impulzusok is valószínűleg később válnak érezhetővé. „A német gazdaság növekedési kilátásai összességében továbbra is visszafogottak, mivel az olyan pozitív impulzusok, mint az infrastruktúra-fejlesztési csomag, idén még csekély hatást gyakorolnak” a növekedési dinamikára – mondta Dany-Knedlik.
Emlékezetes, hogy az alaptörvénynek az adósságféket feloldó megváltoztatása – finoman szólva – nem váltotta ki a német gazdasági közélet egy része, de különösen a német társadalom egyöntetű helyeslését. Ráadásul Friedrich Merz (CDU), akkor még leendő kancellár a kormánya megalakulását megelőző átmeneti időszakban a még a választások előtti összetételű törvényhozással annak ismeretében fogadtatta el, hogy az új összetételű Bundestagban már nem lenne meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többsége. Már pedig részint a védelmi képesség javítása, részint pedig az infrastruktúra, ezen belül – többek között - az út- és vasúthálózat, továbbá a távközlés és az oktatási intézmények elhanyagolt állapota a gazdasági teljesítmény bővítésének egyre súlyosabb akadályává vált, már pedig az adósságfék feloldása elő kell, hogy segítse ezen elmaradások legalább részleges pótlását.
A német iparban egyelőre továbbra is visszafogott a hangulat. Vannak ugyan pozitív jelek: a bejövő megrendelések és a termelés stabilizálódott, a vállalatok áprilisban derűlátóbbak lettek a megrendeléseik és aktuális üzleti helyzetük kapcsán. A konkrét kereskedelempolitikai feltételeket illetően azonban továbbra is bizonytalanságok vannak és a következő három, illetve hat hónapra vonatkozó export- és üzleti várakozások ismét érezhetően romlottak.
„A vállalatoknak tervezési biztonságra van szükségük ahhoz, hogy üzleti modelleket dolgozhassanak ki és beruházásokat tervezhessenek” – figyelmeztetett Laura Pagenhardt, a DIW szakértője. „A bizonytalanság tartóssá válása azonban megakadályozza az ipart abban, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez és gyorsan talpra álljon”. A szolgáltatási szektor hangulata áprilisban némileg javult, de az legjobb esetben is csak az „óvatosan optimista” jelzővel jellemezhető. A magas árszint és a bizonytalan foglalkoztatási kilátások valószínűleg továbbra is visszatartják a magánháztartások kiadásait, ami vélhetően rontja a szolgáltató cégek hangulatát.
A magánháztartások óvatosságára szolgál példaként a bútoripar, melynek 2025 első három havi forgalma – 3,9 milliárd euró – 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. „Az első negyedévben ágazatunk továbbra is érezte a politikai válságok és a megélhetési költségek emelkedése folytán a fogyasztók körében tapasztalható nagyfokú bizonytalanságot” - magyarázta Jan Kurth, a Német Bútoripari Szövetség (VDM) ügyvezető igazgatója egy sajtónyilatkozatban.
„Németországban az emberek jelenleg inkább visszatartják a kiadásaikat, mintsem, hogy azt tartós fogyasztási cikkekbe fektessék”. Ebből adódóan az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek száma 3,5 százalékkal, 401-re csökkent, az iparágban foglalkoztatottak 69,2 ezres létszáma pedig 4 százalékkal szintén elmaradt a múlt év első negyedévinél.
Az inflációs ráta továbbra is kis mértékben meghaladja az Európai Központi Bank 2 százalékos célját, ami a munkanélküliség emelkedésével párosul. Az utóbbi időben a foglalkoztatottság különösen a válság sújtotta feldolgozóiparban számottevő mértékben romlott. „A vámpolitika turbulenciája folytán a globális gazdaság továbbra is nehezen tud lendületet venni, s nem tudja fellendíteni az exportorientált német gazdaságot” – mondta Guido Baldi, a DIW egy másik szakértője. De – mint fogalmazott – „továbbra is remélhető, hogy Németország legalább néhány hazai problémát megold és példának okáért a korábbinál határozottabban kezeli majd az infrastrukturális és digitalizációs beruházások lemaradásait.”
Ifo: leginkább az ipart sújtja a bizonytalanság súlyosbodása
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a berlini DIW fentiekben ismertetett jelentése előtt egy nappal nyilvánosságra hozott elemzése szerint a németországi vállalatok számára egyre nehezebb önmaguk üzleti fejlődésének előrejelzése. A 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérés során áprilisban – a márciusi 24,8 százalékkal szemben - a megkérdezett vállalatok 28,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nehézséget jelent” számára megbízható előrejelzést készíteni.
A gazdasági bizonytalanság 2022 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. „Egyre több vállalat került sötétbe, amikor saját jövője meghatározásáról van szó” - fogalmazott Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője. A bizonytalanságok fő oka az Egyesült Államokkal kiéleződő vámkonfliktusban keresendő, amit olyan pozitív impulzusok, mint az új kormányt alkotó pártok koalíciós megállapodása, egyelőre nem tudtak ellensúlyozni. „A vállalatoknak most mindenekelőtt kiszámíthatóságra van szükségük” - mondta a szakértő, mert „minél tovább tart a bizonytalanság, annál valószínűbb a beruházások és új munkaerő felvételének elhalasztása.”
A bizonytalanságra panaszkodó vállalatok aránya – a berlini DIW jelentésével összhangban, 11 százalékponttal, 38,7 százalékra – különösen a feldolgozóiparban emelkedett. Azon belül főként a villamosiparban és az autóiparban súlyos a helyzet, ahol a tevékenység bizonytalan tervezhetősége által érintett vállalatok aránya meghaladja a 45 százalékot.
A kiskereskedelemben a vállalatok mintegy harmada, míg a szolgáltatók körében a márciusihoz hasonlóan 21,6 százaléka panaszkodott a tervezéssel kapcsolatos nehézségekről. Egyedül az építőiparban csökkent a bizonytalanság. Míg márciusban a vállalatok 26,3 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget jelent saját üzleti fejlődésének meghatározása, addig ez az arány – elsősorban az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló tervek bejelentése hatására – 23,2 százalékra mérséklődött.
Az ifo kutatói attól tartanak, hogy a német gazdaság teljesítménye már a nyáron ismét zsugorodni fog. A washingtoni vámpolitika szigorítása folytán egyes amerikai vállalatok előrehozták beszerzéseiket, (benne az Európából származó behozatalukat), amiből Timo Wollmershäuser kutatásvezető szerint az első negyedévben profitáltak a német iparvállalatok és exportőrök, s ez hozzájárult a német GDP az első három hónapban elért 0,2 százalékos növekedéséhez. „Az EU-ból származó importot az Egyesült Államokban terhelő vámok emelése és a további vámemelések veszélye azonban ránehezedik a német gazdaság teljesítményének további alakulására”, figyelmeztetett a kutató.
Az ifo 9 ezer vállalatra kiterjedő felmérésének áprilisi eredményei szintén a gazdasági teljesítmény közelgő csökkenésére utalnak. Az üzleti klíma ugyan javult, ami az aktuális üzleti helyzet a korábbinál kedvezőbb megítélésének köszönhető; ezzel szemben a következő hónapokra vonatkozó kilátások egyértelműen romlottak, különösen az ipari vállalatok körében. Wollmershäuser szerint még nem világos, hogy a negatív várakozások a következő hónapokban meg fognak-e erősödni vagy pedig megalapozott remény van egy pozitív irányú fordulatra. „Az, hogy az ipari vállalatok a bizonytalanság jelentős erősödését jelezték, azt jelenti, hogy ez idő szerint a szokásosnál nehezebben tudják megítélni üzleti helyzetüket. Az amerikai kormány gazdaságpolitikai döntéseinek változásai különleges kockázatokat rejtenek magukban, miközben esélyek az új szövetségi kormány gyors döntéseiből adódhatnak.”
IW: két év után az idén tovább zsugorodik a GDP
A kölni IW gazdaságkutató intézet május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint miközben a világ összes többi nagy nemzetgazdaságában emelkedik, Németországban az idén 0,2 százalékkal várhatóan tovább zsugorodik a gazdaság teljesítménye.
Az IW várakozása szerint – az amerikai kormány által meghirdetett vámháború ellenére - az euró-övezet GDP-je az idén 0,8, az Egyesült Államoké 1,3, míg Kínáé akár 4 százalékkal is bővülhet. Németország ezzel szemben különösen megszenvedi a globális bizonytalanságok hatását, ami a beruházások tartósan alacsony szintjével párosul. Ehhez jön még a telephelyi költségek még mindig magas szintje és a német polgárok nagyobb vásárlásoknál tapasztalható óvatossága.
A német iparban és építőiparban különösen borús a helyzet. A 2024-ben elért 3 százalékos visszaesés után az ipari vállalatok idén az iparvállalatok által megtermelt hozzáadott érték el fog maradni az előző évinél, ami az energiaárak magas szintje, a bérek emelkedése és a szabályozás negatív hatása. Az építőipari vállalatok a 2024-es 3,7 százalékos visszaesést követően az idén teljesítményük újabb csökkenésével szembesülnek, ami az építési költségek a szabályozásból adódó magas szintjének következménye.
A kedvezőtlen irányú fejlődés a munkaerőpiacot is elérte: a foglalkoztatottak száma 2024 közepe óta csökken. Idén nyáron a munkanélküliek száma elérheti a 3 milliót; ennyi állást keresők legutóbb 2010-ben tartottak nyilván. „A német gazdaság óriási nyomás alatt van” – fogalmazott Michael Grömling, az IW gazdasági igazgatója. „A fordulat kulcsa az új kormány most a kezében van.” Az infrastruktura fejlesztését szolgáló különalap nyomán fellendülhet a gazdaság - ha annak felhasználását a tervezési eljárások gyorsítása fogja megelőzni. Egyelőre a vállalatok szenvednek a felesleges bürokráciától és a magas adóktól. Az új koalíció könnyítő intézkedéseket jelentett be, melyeket minél hamarabb végrehajtják, annál jobb.
ZEW: javultak az üzleti várakozások
A mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató központ 191 elemző és intézményi befektető körében végzett felmérése szerint – más kutatói műhelyek várakozásával ellentétben - az áprilisi visszaesést követően májusban nagy mértékben javultak a német gazdaságra vonatkozó várakozások. „Az új német kormány megalakulása, a vámviták elmozdulása és az inflációs ráta stabilizálódása hozzájárul az optimizmus növekedéséhez" - magyarázta Achim Wambach, a ZEW elnöke.
A felmérés készítői „szinte minden ágazatban” javulást regisztráltak. Különösen a bankszektorban javultak a várakozások, de olyan exportintenzív ágazatok, mint a közútijármű-gyártás és a vegyipar is optimistábban tekintett a jövőbe. Az irányadó kamatlábnak az Európai Központi Bank (EKB) által végrehajtott csökkentése nyomán javultak az építőipar kilátásai, mivel az alacsonyabb kamatlábak javítják az ágazat finanszírozási feltételeit. Az euróövezet gazdasági fejlődésével kapcsolatos várakozások is "jelentősen" felderültek.
DIHK: A recesszió fenyegetését gyors reformokkal kell elkerülni
„Az év eleji enyhe gazdasági növekedés nem fedheti el azt a tényt, hogy a német gazdaságot harmadik éve recesszió fenyegeti” – fogalmazott Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ügyvezető igazgatója, gyors és határozott ellenintézkedéseket sürgetve. „Az új szövetségi kormánynak még a nyári szünet előtt olyan strukturális reformokat kell kezdeményeznie, amelyek közvetlenül érintik a vállalatokat, és érezhetően csökkentik azok terheit” - figyelmeztetett a kamara vezető tisztségviselője.
„A koalíciós megállapodás ehhez jó megközelítéseket kínál. Ilyen például a bürokrácia csökkentése, a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása, az áramárak csökkentése, az adózási feltételek javítása a gyorsabb értékcsökkenési leíráson keresztül vagy az infrastruktúra gyors javítása és bővítése.”
A jelenlegi amerikai kereskedelempolitika és az általánosan nehéz nemzetközi helyzet is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság komoly kihívások előtt áll. „Ezért még fontosabb, hogy az új szövetségi kormány kijelölje a helyes irányt, s gyorsan és következetesen javítsa vállalataink tevékenységének keretfeltételeit”, figyelmeztetett az ügyvezető igazgató.
A BDI elnöke szerint gyors és pragmatikus cselekvésre van szükség
Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (BDI) arra hívta fel a figyelmet, hogy „az új szövetségi kormánynak gyorsan és pragmatikusan kell cselekednie ahhoz, hogy a gazdaságban megforduljon a hangulat”.
Az ipar hozzá fog járulni a gazdasági fellendüléshez, de döntő tényező a megfelelő keretfeltételeknek még a nyári szünet előtti megteremtése, hogy a vállalatok ne habozzanak tovább a beruházásokkal. Mindannak, ami erősíti a növekedést és elősegíti az innovációt, a prioritási lista élére kell kerülnie.
A gazdaságnak gyorsan tisztánlátásra és tervezési biztonságra van szüksége. A 2025-ös szövetségi költségvetést ezért a nyár elején véglegesíteni kell és a 2026-os tervezetnek is mielőbb rendelkezésre kell állnia. Megbízható tervre van szükség a prioritásokról és a gazdaságpolitikai intézkedések ütemezésről. Ez magában foglalja a speciális infrastrukturális alap tervezett létrehozásáról szóló törvényt is, melyet minél hamarabb be kell vezetni.
Az adókedvezményekkel kapcsolatos ígéreteket mielőbb valóra kell váltani. A BDI követelése szerint az energiaköltségek csökkentésének az új szövetségi kormány első intézkedései között kell szerepelnie - az európai minimumra csökkentett villamosenergia-adóval, állami társfinanszírozáson keresztül maximált hálózati díjakkal és a gáztárolási illeték eltörlésével.
„A bürokrácia csökkentésére irányuló azonnali programmal a szövetségi kormánynak meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolja a gazdaságra nehezedő terhek csökkentését. A szabályozásban új, bizalmon alapuló megközelítésre van szükség. A szabadság eszméjének ismét az állam vezérelvévé kell válnia, nem pedig az ellenőrzésnek, ahogyan az ma történik.
Az egységesebb és hatékonyabb Európa választ jelent számos globális gazdasági kihívásra. A német kormánynak erőteljes vezető és koordináló szerepet kell vállalnia ebben a törekvésben. Nemzetközi szinten elengedhetetlen, hogy a kormány gyorsan bővítse kapcsolatait az amerikai kormánnyal, hogy biztosítsa a gazdasági cselekvés megbízhatóságát."
Középpontban a gazdaság erősítése, a telephelyi feltételek javítása
A május első napjaiban leköszönt korábbi szövetségi kormány - a vezető kutatóintézetekhez hasonlóan – tovább csökkentette az idei évre vonatkozó növekedési várakozásait: a 2023. és 2024. évi csökkenést követően és a korábban prognosztizált 1,1, majd 0,3 százalékra mérsékelt növekedéssel szemben - 2025-re a gazdasági teljesítmény csupán stagnálását valószínűsíti.
A Friedrich Merz (CDU) vezetésével május 6-án hivatalba lépett új szövetségi kormány gazdaságpolitikáját megalapozó koalíciós szerződés szerint Németország, mint üzleti telephely óriási kihívásokkal néz szembe. A koalíciós partnerek el kívánják érni, hogy Németország „ipari nemzet, a közép- és kisvállalkozások országa, a mesterséges intelligencia és a start up-vállalkozások nemzete legyen és a gazdaság újra növekedési pályára kerüljön”. „A szociális piacgazdaság elveivel és erősségeinkkel - kreatív vállalkozókkal és elkötelezett munkavállalókkal – fogjuk Németországot, mint gazdasági telephelyet előbbre vinni, strukturális reformok révén fel fogjuk szabadítani a növekedési erőket, s növeljük a jólétet mindenki számára.”
„Ennek érdekében – többek között - ösztönözni fogjuk a beruházásokat, az innovációt és a versenyt, csökkenteni fogjuk az adókat, illetékeket és energiaárakat, javítani fogjuk a munka ösztönzését, támogatni fogjuk a szén-dioxid-mentesítést, csökkenteni fogjuk a bürokráciát és aktív kereskedelem-politikát fogunk folytatni. Támogatjuk a szociális partnerséget, és politikáinkkal biztosítjuk a tisztességes béreket és a jó munkakörülményeket. Nyitott és nemzetközileg orientált gazdaság maradunk, erősítjük az európai egységes belső piacot, új kereskedelmi partnerségeket kötünk és biztosítjuk ellátási láncainkat” – olvasható a kormányzatban részes pártok koalíciós szerződésében.
Melynek gazdasági fejezete kiemelten kezeli az autóipar helyzetét, fejlesztésének szükségességét és formáit. A koalíciós partnerek olyan erős autó- és beszállítóipart kívánnak fenntartani, amely a jövőben is kulcs-fontosságú iparágnak számít. „Egyértelműen elkötelezettek vagyunk Németország, mint autóipari központ és az ottani munkahelyek mellett. Ennek során a technológia iránti nyitottságra összpontosítunk.”
A koalíciós partnerek vásárlásösztönző intézkedésekkel, adómentesség és adókedvezmények biztosításával, értékcsökkenési leírási kedvezményekkel tervezik az e-mobilitás térnyerése, az éghajlatbarát mobilitásra való átállás támogatását; célul tűzve a hatótáv növelését, a személygépkocsik és tehergépkocsik gyorstöltő-hálózata bővítésének felgyorsítását és finanszírozását, 2026 után a nulla károsanyag-kibocsátású tergépjárművek útdíjfizetési kötelezettség alóli mentesítését és a haszongépjárművek hidrogéntöltő infrastruktúrája megteremtését. „Hatalmas strukturális kihívások előtt állunk az acél- és az autóiparban. Ugyanakkor a védelmi iparnak nagyon gyorsan kell növekednie”, ezért vizsgálni kívánják, hogyan támogatható egyes már meglévő üzemek átalakítása és korszerűsítése a védelmi ipar igényeinek megfelelően.
Fellendüléssel egyelőre az új kormány sem számolhat
Friedrich Merz szövetségi kancellár a hivatalba lépése utáni első kormánynyilatkozatában „jólétet ígért mindenkinek", továbbá a recesszió és a gyenge növekedés elleni küzdelmet jelöltje meg prioritásként. Annak, hogy a Németország a gazdasági növekedés tekintetében az utolsók között foglal helyet, számos oka van. Ezek közé tartoznak a magas energiaárak, a verseny fokozódása a fontosabb értékesítési piacokon, a változások felgyorsulása az iparban, az energiaigényes ágazatok termelésének csökkenése, s hogy az autóiparban is folytatódik a csökkenés. A „házon kívüi problémák” közé tartozik az ország leromlott infrastruktúrája, a lassú digitalizáció, a bénító bürokrácia és nem utolsósorban az innováció ösztönzésének hiánya számos ágazatban.
„Németországban a gazdasági növekedésnek ismét, középtávon legalábbi évi 2 százalékra kell gyorsulnia”, mondta Merz még a választási kampányban. "Célunk, hogy a potenciális növekedést ismét jóval egy százalék fölé növeljük" - áll a koalíciós megállapodásban.
Sok közgazdász szkeptikus. "Két százalékos gazdasági növekedés a következő években nem valószínű" - mondta Carsten Brzeski, az ING Bank közgazdásza egy, az ARD híradójának adott interjúban. Gondot okoz számos vállalat alacsony termelékenysége, az állami és a magánszektor beruházásainak hiánya. Emellett ott vannak a demográfiai változások következményei. Az elkövetkező években a baby boomerek nyugdíjba vonulnak. „Ők űrt hagynak majd a munkaerőpiacon" - mondta a szakértő. A szakmunkások és vezetők hiánya már régóta hatással van a termelésre és az ország teljes szolgáltatási szektorára.
Az immár Katherina Reiche (CDU) által vezetett Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium május közepén nyilvánosságra hozott első havi jelentésének egyik fő következtetése, hogy „a német gazdaság tovább gyengülhet, a kormány különösen az amerikai vámok miatt aggódik”. Azaz: az új német kormány egyelőre nem számít gazdasági fellendülésre; az üzleti várakozásokra vonatkozó jelenlegi felmérések mind az iparban, mind a szolgáltatóknál újabb lassulásra utalnak.
A gazdasági tárca új vezetője „tovább kívánja erősíteni és bővíteni” az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat. Soha nem használna olyan szavakat, mint „ellenfél”, „mert az amerikaiak, az Egyesült Államok továbbra is a partnerünk” - mondta a CDU politikusa az uniós kollégáival lebonyolított első brüsszeli találkozóján. Elsődleges cél az Egyesült Államokkal fennálló vámvita rendezése. „A gazdasági erő pozíciójából, a gazdasági hatalom pozíciójából tárgyalunk, de ezt óvatosan kell használni” - mondta a miniszter asszony, hangsúlyozva, hogy „tárgyalni kell, megoldást kell találni, mert az eszkaláció nem ismer győztest”.
Katherina Reiche egy olyan minisztériumot vett át elődjétől, a zöldpárti Robert Habecktől, melyet az új felállásban megfosztottak hatásköre egy részétől. A miniszter asszony tevékenységének kulcsszava a „Wirtschaftswachstum”, azaz „a gazdasági növekedés”. Mint a Bundestag május 16-i ülésén tartott beszédében hangsúlyozta, „a szövetségi köztársaság történetének leghosszabb válságában” akarja „lehetővé tenni” a növekedést, ez azonban nem megy magától, „ha nem teszünk érte”.
A koalíció legsürgetőbb feladatainak a közép- és kisvállalatok megerősítését, a szakképzett munkaerő potenciáljának növelését és a bürokrácia csökkentését nevezte. Ígéretet tett arra, hogy az idén bevezetik a beruházási javakra vonatkozó degresszív értékcsökkenési leírási rendszert. Ezt követően a kormány 2028-tól fokozatosan csökkenteni fogja a társasági adót.
A szövetségi kormány átfogó ellenőrzésnek fogja alávetni az energiapolitikát - folytatta a miniszter. Az ellátás biztonságának és a megfizethetőségnek vissza kell kerülnie a politikai cselekvés középpontjába. A megújuló energiák önmagukban nem tudnák Németországot „megbízhatóan és megfizethető áron” ellátni a szükséges energiával.
A várható adóbevételek alacsonyabbak a múlt év őszén feltételezettnél
Az adóbecslői testület május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésének eredményei alátámasztják a koalíciós megállapodásban megállapított prioritásokat, azaz kulcsfontosságú, hogy a beruházások és a strukturális reformok révén felgyorsítsák a gazdasági növekedést, aminek a szövetségi költségvetés konszolidálásával kell párosulnia.
Az előrejelzés szerint a tervezési időszak adóbevételei – a gazdasági teljesítménynek a korábban feltételezettnél lassúbb fejlődése folytán - összességében elmaradnak a 2024. októberi adóbecslésben jelzettnél. A 2029-ig tartó időszakot figyelembe véve az adóbevételek évi átlagban mintegy 16 milliárd euróval lesznek alacsonyabbak a 2024. októberi becsléshez képest úgy, hogy ebből a szövetségi kormányzat esetében átlagosan 7 milliárd eurós bevételkiesés várható.
Az előrejelzés nyilvános bemutatásakor Lars Klingbeil (SPD) alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy „a gazdaság továbbra is nehéz vizeken evez. Az adóbevételek kissé alacsonyabbak a legutóbbi becsléshez képest. Ezek azonban nagyrészt megfelelnek a koalíciós tárgyalások során vártaknak. A korábbi becslésekhez képest 2025-ben és 2026-ban enyhe terhet, 2027-től kezdve azonban enyhe enyhülést látunk.”
„Az adóbecslés eredményei azt mutatják, hogy meg kell erősítenünk a bevételeket a nagyobb gazdasági növekedés révén. Ez az egyetlen módja annak, hogy új pénzügyi mozgásteret nyerjünk. Ezért most az elmúlt évtizedek legnagyobb modernizációját indítjuk el hazánkban. Tömegesen beruházunk – és enyhítjük a polgárok és a vállalkozások terheit.” A strukturális reformok tekintetében „felgyorsítjuk az engedélyezési eljárásokat, csökkentjük a bürokráciát és mozgósítjuk a szakképzett munkaerőt. Mert itt az ideje, hogy fellendítsük a gazdaságot és biztosítsuk a munkahelyeket.”
„A legfrissebb adóbecslés ébresztőt jelent” - kommentálta a pénzügyminiszter által az adóbevételek várható alakulásával kapcsolatos nyilatkozatát Helena Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója, mert „növekedés nélkül az állam pénzügyi mozgástere csökkenni fog”.
„A két és fél éve tartó gazdasági stagnálás most már érezhető hatással van az adóbevételekre - különösen a társasági adók tekintetében, amelyek a gazdaságtól függenek. Az, hogy a bevételek nem csökkennek még jobban, kizárólag a stabil munkaerőpiacnak és a megnövekedett béreknek, valamint a nagyrészt stabil fogyasztásnak köszönhető."
Egy dolog azonban egyértelmű: „Gazdasági fellendülés nélkül az állam hosszú távon ingatag lábakon áll. Az új szövetségi kormányra most jelentős nyomás nehezedik, hogy gyorsan kezdeményezze a meghirdetett irányváltást. A növekedésnek most elsőbbséget kell élveznie."
A DIHK vezetése szerint már a nyári szünet előtt konkrét intézkedésekre, azaz „az áramadó azonnali csökkentésére és a hálózati díjak könnyítésére, a beruházások amortizációs feltételeinek javítására, a bürokrácia látható csökkentésére, a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására és a közcélú infrastrukturális projektek nagyobb sebességére" van szükség. Az azonnali cselekvési programot ki kell egészíteni a digitalizációba való beruházásokkal, a korszerűbb és hatékonyabb közigazgatással és a munkaerő bővítését célzó intézkedésekkel.
A maguk részéről „a vállalatok készen állnak", csak éppenséggel „jobb feltételekre van szükségük: alacsonyabb energiaárakra, pénzügyi mozgástérre a beruházásokhoz, és mindenekelőtt bizalomra a megbízható, növekedésorientált politikában. Ez az egyetlen módja a gazdasági fordulat elérésének - és a stabil adóbevételek alapja biztosításának", figyelmeztetett az ipari és kereskedelmi ügyvezető igazgatója.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
