A gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén.
Az MKIK elnöke a magyar gazdaság helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, szerinte ez az egyik legnagyobb érték, amit sikerült a válság időszakában megőrizni.
Parragh László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációval nem lehet megoldani a munkaerőutánpótlást, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozott körülmények között kell kezelni. Szerinte a külföldi munkaerőre úgy kell tekinteni, mint a gazdasági növekedés egyik eszközére, amely növekedési támaszt ad a gazdaságnak, enyhítik a munkaerőhiányt. A kamara elnöke úgy vélte, a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet is teremt.
Kitért arra, hogy tavaly kedvezően alakult Magyarországon a külföldi működőtőke beruházás, meghaladta a 13 milliárd eurót. A kamara elnöke ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésének egyik gátló tényezői közé sorolta a lakosság óvatos viselkedését, ami a beruházásában is megmutatkozik. Hozzátette, sikerült letörni az inflációt, a reálbérek pedig újra emelkednek.
Előadásában Parragh László érintette a magyar vállalkozások helyzetét, és kiemelte, a magyar vállalkozások generációváltás kellős közepén vannak. A vállalkozásoknak jelentős kihívást jelent a zöldátállás, az energiahatékonyság, innováció, mesterséges intelligencia, a fogyasztói igények változása.
"A jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben" - mondta Parrag László, aki szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a kamara elnöke felidézte, hogy a csatlakozási szerződés alapja az EU 4 szabadság elvének, az áruk, a szolgáltatások, a személyek, a tőke szabad mozgásának érvényesülése. Ezt Magyarország megtette, lemondott piacának egy részéről, ezért az EU források cserében járnak neki - emelte ki Parragh László.
A nemzetközi helyzetet elemezve az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között erőteljes átrendeződés zajlik, és ebben a versenyben az EU egyre inkább lemarad.
A növekedésben fontos szerepet játszó gépjárműgyártás területén megjelent a zöld fenntarthatósági irány. Ebben Magyarország óriási lépést tett az elmúlt években, és ezzel az ország jó helyzetbe kerülhet - mondta Parragh László.
Úgy vélte, a következő időszakban az egészséges szuverenitás és a függőség között meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy az ország nyertese legyen a nemzetközi átalakulásnak.
A kamara szerepével kapcsolatban Parragh László egyebek között kiemelte, hogy közreműködtek több hitelprogram sikeres megvalósításában, egyebek közt példaként említette a Széchenyi Kártya programot. A kamara elősegítette a szakképzés piaci igényekhez alakítását, a bérek reálértékének megőrzését, hozzájárult az infláció letöréséhez, a rezsivédelemhez, a deregulációhoz. Ugyanakkor a kamarának is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, köztük például a digitalizációhoz, az innovációhoz.
A miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően; Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele - a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér - adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.
Hangsúlyozta: miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.
A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött "őrködnie" kell. Az első, "egyszerű paraszti bölcsességnek" azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.
Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.
A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: "ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni", ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.
A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány "a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító" megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott - mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása.
Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják - mondta.
A kormányfő beszédében kitért Magyarország regionális együttműködéseire is. Felidézte: hosszú ideig egy V4-es struktúrában gondolkodtak Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, amelyet nem érdemes feladni, még van benne "valamennyi élet", de látni kell egy másik együttműködési lehetőséget a szuverenista államok között.
Ebben Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, a szerbek, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben. Így könnyen lehet egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés a következő időszakban, amely nem kiváltja a V4-et, hanem megjelenik mellette - összegzett a miniszterelnök.
Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy "meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk" - jegyezte meg a miniszterelnök.
A 6,5 százalékosra emelkedett költségvetési hiány csökkentéséről azt mondta: sok szempontot kell kombinálni, amikor ennek ütemezését megalkotják, mert a kormány nem akarja, hogy a gazdasági fejlődés megálljon, nem akar forrásokat kivonni a gazdaságból, kockáztatni a már elért életszínvonalat, illetve visszalépni a gyermektámogatási és a rezsitámogatási rendszerből.
A kormányfő beszéde azt is felvetette: válaszolni kell arra a kérdésre is, mi van akkor, ha a "tétjeink nem jönnek be", azaz sem Amerikában, sem Brüsszelben nem az történik, amit a kormány szeretne és ha a költségvetés hiányát is lassabban tudják csökkenteni.
Kijelentette: elvből nem készítenek B-terveket, de egy ilyen helyzetre fel kell készülni, csak nem tervekkel, hanem habitussal.
Felidézte egy, az 1848-49-es szabadságharcról szóló könyvben olvasottakat, ahol a székely területeken a parancsnoknak azt jelentik, hogy teljesen bekerítették őket, mire a parancsnok azt válaszolja, hogy ez a legjobb hír.
"És miért? Hát azért, mert akkor minden irányban támadhatunk. Ez a B-terv" - zárta beszédét Orbán Viktor.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.
A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell - közölte. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető - jelezte.
Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.
A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban.
Hozzátette, hogy Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.
A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg "visszapattanását". Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak - mondta.
A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022 októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön - mondta.
A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza - fejtette ki.
Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését - jegyezte meg Varga Mihály.
Rámutatott, hogy a keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése - mondta Varga Mihály.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén.
Nagy Márton szerint a fogyasztást visszafogó körülmények nagy részét a kormány megszüntette. Kiemelte, hogy a reálbérek 2024-ben átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, a munkaerőpiac átképzésekkel és az inaktívak bekapcsolásával jelentősen bővíthető, főképp a fiatalok körében látszik komoly tartalék, hosszabb távon a munkavállalók száma 4,7 millióról 5,2 millióra nőhet.
A munkaerőpiac megvédésén túl kedvező folyamatokat vetít előre, hogy az inflációt sikerült letörni, az ipar termelési költségei már csökkennek is, az ikerdeficitnek vége, a kiskereskedelmi forgalom pedig növekedéssel kezdte az évet. Az elmúlt évek világszintű válságait Magyarország leküzdötte, ami azt jelzi, hogy a beruházásokra és kivitelre összpontosító gazdaságszerkezet jól működik - tette hozzá.
A tárcavezető szerint a belgazdaság újraindítása jó irányt vett, a kivitel élénkítése viszont komolyabb kihívásnak látszik, a kedvezőtlen külpiaci körülmények miatt különösen a jármű- és akkumulátorexport élénkítésére kell most összpontosítani. A hitelpiac helyreállítását számos program segíti, ennek eredményei mind lakossági, mind a vállalati oldalon látszanak, a visszaesés már tavaly megállt, összességében a szerződések száma decemberben már csaknem 20 százalékkal nőtt. A miniszter a kedvező körülményeknek köszönhetően fokozatos, idővel gyorsuló ütemű gazdasági helyreállást valószínűsít. Magyarország idén visszatérhet az emelkedési pályára, ezt követően a növekedés nagyobb lendületet vehet, így a főbb mutatók 2026-ra teljesen helyreállhatnak - véli Nagy Márton.
Forrás: MKIK/MTI
MKIK Gazdasági Évnyitó 2024 - Parragh László
MKIK Gazdasági Évnyitó 2024 - Nagy Márton
MKIK Gazdasági Évnyitó 2024 - Varga Mihály
MKIK Gazdasági Évnyitó 2024 - Orbán Viktor
