Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Kamarai felmérés a német feldolgozóipari vállalatok külföldi beruházásairól

2021. április 08.

A német ipari és kereskedelmi kamarák által az év elején készített reprezentatív felmérés során az abba bevont több mint kétezer feldolgozóipari vállalat között az idén tovább csökkent, 43 %-ra esett vissza a külföldön beruházást tervező vállalatok aránya.  

Ez az arány – a 2009. évi 40 %-os mélypont után – 2011-ben volt utoljára ilyen alacsony, majd hat év többé-kevésbé folyamatos emelkedése után 2017-ben elérte a 49 %-ot. Ezt követően aztán évről évre mérséklődött, s az idén már hat százalékponttal alacsonyabb a négy évvel korábbinál.

A felmérés eredményeit tartalmazó tanulmány szerkesztői emlékeztetnek arra, hogy a német ipar exportorientáltabb, mint az más országokra jellemző, ennél fogva a külföldön piacszerzés és –fejlesztés céljából beruházó vállalatok jobban ki vannak téve a protekcionista indíttatású intézkedéseknek, az antiglobalizációs tendenciáknak és – korunk aktualitásaként – a koronavírus-járványnak. 

Vállalati nagyság szerint ellentétes irányú tendencia figyelhető meg a nagy-, illetve a kis- és közepes nagyságú vállalatok külföldi beruházási aktivitásában:

  • amíg ugyanis az ezer főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok körében a rekordnak számító 83 %-ra emelkedett,
  • addig az 500 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztatók körében egyetlen év alatt három százalékponttal, 37-ről 34 %-ra csökkent

a külföldi beruházást tervező iparvállalatok aránya.

A továbbiakban azon vállalatokat, (tehát a felmérésben részt vevő összes cég 43 százalékát) 100-nak véve, amelyek továbbra is terveznek külföldi beruházást,

  • a 2020. évi 25-ről 27 %-ra emelkedett azok aránya, amelyek az előző évit meghaladó külföldi beruházási volument terveznek, (ami viszont figyelemre méltó módon csaknem 10 százalékponttal alacsonyabb a 2018. évi 36 százaléknál), miközben
  • a múlt évinél alacsonyabb beruházási volument tervezők aránya 21 % maradt, (de jóval meghaladja a 2018. évi 9 és a 2019. évi 14 %-ot).

A felmérésben részt vevő és külföldi beruházást tervező vállalatok közül

  • a legtöbben, (42 %) az értékesítést és vevőszolgálati tevékenységet jelölte meg elsőszámú beruházási motívumként, amely
  • megelőzi a piacnyitást és –fejlesztést (30 %) és
  • a költségmegtakarítási célból beruházókat (utóbbiak aránya csak 28 %, de a legmagasabb 2008 óta). 

 

A felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők a német iparvállalatok külföldi beruházási aktivitása szempontjából legfontosabb térségek felsorolása előtt felhívják a figyelmet arra, hogy a múlt évihez képest feltűnően megnőtt a német iparvállalatok által Kínában, Észak-Amerikában, Afrikában, valamint a Közel- és Közép-Keleten tervezett beruházásainak volumene.

A német iparvállalatok elsőszámú külföldi befektetési célrégiója azonban természetesen továbbra is az euró-övezet: ott az összes, a felmérésben részt vevő és külföldi beruházást tervező cég 65 %-a van jelen vagy tervez jelen lenni befektetőként, (szemben a múlt évi 63 %-kal). Ezek több mint felénél az értékesítési és vevőszolgálati tevékenység, 27 %-ánál a költségmegtakarítás és 22 %-nál a helyi piaci igényeket kiszolgálását szolgáló termelői tevékenység a fő motiváló tényező, 

Ezen túlmenően Kínát a külföldön beruházó vállalatok 39, Észak-Amerikát 35, az ázsiai és csendes-óceáni térséget (Kína nélkül) 25, az euró-övezethez nem tartozó uniós tagországokat, (plusz Svájcot és Norvégiát) 23, míg a Kelet- és Délkelet-Európát, Oroszországot és Törökországot magában foglaló országcsoportot 15 %-a jelölte meg célterületként.

A felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők szerint a külföldön beruházó német vállalatok „értékelni tudják az országhoz közeli stabil szállítói láncokat ugyanúgy, mint a növekvő fogyasztást Kínában és egy megbízható gazdaságpolitikát az Egyesült Államokban. Ehhez jön az euróövezet és a többi EU-s partnerország közelségéből adódó telephelyi vonzerő emelkedése.

Különleges jelenség figyelhető meg az Egyesült Királysághoz fűződő beruházási kapcsolatokban: ott a korábbinál jóval több vállalat akar beruházni, (10 %, a tavalyi 6 % után), mindenek előtt az értékesítésben és a vevőszolgálatban (73 %), „szembe szállva a brexitből adódó kereskedelmi korlátokkal.”

Mindent egybe vetve a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők számítása szerint az elmúlt évben a külföldi telephelyeken több mint nyolc millió munkahelyet hoztak létre, illetve biztosítottak.

A fontosabb ágazatok közül a gyógyszeriparban minden második vállalat tervez külföldi beruházást úgy, hogy náluk – a vegyiparral együtt, a beruházást tervező vállalatokat 100-nak véve – az egy évvel korábbi 43-ról 47 %-ra emelkedett az értékesítési és vevőszolgálati céllal befektetők aránya. A beruházási célrégiók tekintetében figyelemre méltó ezen vállalati körnek az Észak-Amerikába és Kínába irányuló beruházásai bővítése. 

A járműgyártásban markáns emelkedést mutat mind a külföldi beruházást tervező vállalatok, mind – ezen belül – a beruházásaik növelését tervező vállalatok aránya; de az ő esetükben mind a megcélzott földrajzi térségek, mind a motiváló tényezők eltérnek attól, mint ami – példának okáért – a gyógyszer- és vegyipart jellemzik. A járműgyártók körében a három fő desztináció az euró-övezet (64), Kína (50) és Észak-Amerika (38 %-kal); megjegyezve, hogy az Egyesült Királyságban beruházási tevékenységet folytató vállalatok aránya is emelkedett, (az egy évvel korábbi 6-ról 13 %-ra). A járműiparon belül a közútijármű-gyártók több mint fele, (52 %-a) a piacnyitást és –fejlesztést jelölte meg elsőszámú motiváló tényezőként, miközben a költségtakarékosság szándéka az egy évvel korábbinál hét százalékponttal alacsonyabb, (41 %-ra mérséklődött).    

A villamosiparban a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya az egy évvel korábbi 55-ről 50 %-ra esett vissza. Figyelemre méltó Kínában, illetve az Ázsia más országaiban és a csendes-óceáni térségben beruházást tervező vállalatok arányának (46, illetve 43 %-ra történő) emelkedése, s hasonló jelenség jellemzi az euró-övezeten kívüli országokat továbbá Svájcot és Norvégiát választó cégek aktivitását is, (ebben a térségben az ágazaton belül 31 % a beruházóként megjelenő cégek aránya).

A gép- és berendezésgyártók körében (49-ről 44 %-ra) csökkent a külföldi beruházást tervezők aránya. Az ő körükben, (ezt a kört tehát 100-nak véve) a motiváló tényezők sorában (56 %-kal) messze az értékesítési és vevőszolgálati tevékenység játszik meghatározó szerepet, míg a költségmegtakarítás miatt befektetők aránya (három százalékponttal, 19 %-ra) mérséklődött. A célországok tekintetében feltűnő Kína, továbbá – az előző évi rendkívül alacsony szinthez képest – az Egyesült Királyság jelentőségének erősödése. 

Magyarország, mint befektetési telephely szempontjából különösen fontos annak vizsgálata, milyen beruházást motiváló tényezők mozgatják az autóipari vállalatokat és a gép- és berendezésgyártókat.

Ezek szerint a közútijármű-gyártásban csupán 8 % azon vállalatok aránya, melyek értékesítési és vevőszolgálati céllal, 44 % azoké, amelyek a helyi piaci pozíciók megteremtése és fejlesztése céljából ruháznak be külföldön, míg a költségmegtakarítás szándéka a külföldön beruházók 48 %-ánál jelenik meg, (szemben az egy évvel korábbi 52 %-kal).

A gép-és berendezésgyártóknál fordított a helyzet: náluk az értékesítési és vevőszolgálati tevékenységet a felmérésben részt vevő iparvállalatok több mint fele, (az egy évvel korábbi 53-nal szemben 56 %-a) nevezte meg motiváló tényezőként, az egy évvel korábbival megegyezik (azaz 25 %) a piacnyitás és –fejlesztés céljából beruházók aránya, míg a költségtakarékosság céljából beruházók aránya (22-ről 19 %-ra) mérséklődött.

Készítette:
Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
Még most sem késő jelentkezni az Országos Bérügyviteli Bajnokságra – a szakma legrangosabb megmérettetésére.