Az ország gazdaság telephelyi vonzerejének csökkenése – egyebek között - az iparvállalatok termeléskihelyezési törekvéseinek erősödésében, tevékenységük külföldre telepítésében ölt testet. Egyetlen mondatban így összegezhető a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) mintegy 1700 nemzetközileg aktív ipari vállalat válaszaiban alapuló felmérése, melynek eredményeit március harmadik hetében hozták nyilvánosságra.
Az év eleji konjunktúra-felmérés részét képező vizsgálódás azt mutatja, hogy a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint a kedvezőtlen gazdaságpolitikai feltételek csökkentik Németország, mint üzleti telephely vonzerejét. A geopolitikai feszültségek és gazdaság gyöngélkedése további nyomás alá helyezik a vállalatokat.
A felmérés során megkérdezett 1700 iparvállalat 40 százaléka tervez külföldi beruházást, ami kétségkívül enyhe csökkenést jelent az előző évi 42 százalékhoz képest. A külföldön beruházók motívumai azonban ma már nem elsősorban új piacok nyitásáról, hanem mindenek előtt a költségcsökkentés szándékáról szól.
A költségcsökkentés, mint a külföldi beruházások indítéka a 2008-as pénzügyi válság óta a legmagasabb értéket érte el, 35 százalékot. „Fordulóponthoz érkeztünk: Németország, mint beruházási telephely gyorsan veszít teret” - mondta Volker Treier, a DIHK külkapcsolatokért felelős vezetője. Aki szerint egyre több vállalat kényszerül arra, hogy termelését és munkahelyeit külföldre helyezze át, s ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen a gazdaságpolitikánk számára! „Németországot a lemaradás veszélye fenyegeti”, ami veszélyes jel, „ha a vállalatok egyre inkább külföldre költöznek azért, mert a magas energiaköltségek, a bénító bürokrácia és az emelkedő adóterhek megfojtják őket itt Németországban”.
A külföldi beruházást tervező német iparvállalatok aránya (felül), ezen belül a külföldi beruházások növelését, változatlan szinten tartását vagy csökkentését tervező iparvállalatok aránya (alul) a DIHK év eleji felmérése alapján
A felmérés eredményei szerint ez idő szerint különösen a kisebb vállalatoknak okoz nehézséget a nemzetközi aktivitás: a legfeljebb 200 főt foglalkoztató vállalatoknak csupán 30 százaléka tervez továbbra is külföldi beruházást, szemben a két évvel ezelőtti 31 és a koronavírus-járvány előtti 35-39 százalékkal. Az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok esetében ez a szint továbbra is magas, 80 százalék, az előző évi 81 százalék után.
A belföldi és a külföldi beruházások összehasonlítása jól szemlélteti a Németország, mint üzleti telephely előtt álló kihívásokat: miközben egyre több vállalat bővíti a külföldi beruházásokat, a belföldi beruházási hajlandóság gyenge: ötből két iparvállalat csökkenteni kívánja németországi beruházásait. A két fejlemény közötti szakadék egyre szélesedik - ami jól mutatja, hogy Németország, mint üzleti telephely egyre hátrányosabb helyzetben került.
A külföldi beruházások hosszú ideig elsősorban új piacok megnyitását célozták. Ez a motiváció továbbra is releváns, de 30 százalékkal csak a hosszú távú átlagszintet érte el, s most először került egy szintre az értékesítés és az ügyfélszolgálat fejlesztésére fordított kiadásokkal, azaz azokkal a klasszikus külföldi befektetésekkel, amelyek a hazai anyavállalatok exporttevékenységét támogatják.
A költségtakarékosság miatt beruházó vállalatok aránya 2025-ben beérte az értékesítési és vevőszolgálati célú beruházókét
A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor elsősorban a kiadások csökkentése érdekében hajt végre beruházásokat, ami 2008 óta rekordnak számít. A magas energiaárak különösen az energiaigényes vállalatokat helyezik nyomás alá: négyből három vállalat (76 százalék) ezt tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak. Sokan levonják ebből a következtetéseket - ott fektetnek be többet, ahol alacsonyabbak a költségek.
A német külföldi befektetések célterületei egyre inkább eltolódnak. Bár az ott beruházást tervező vállalatok aránya a két-három évvel korábbi 71 százalékról 64 százalékra mérséklődött, továbbra is az eurózóna a legfontosabb célrégió. Észak-Amerika egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, az ott befektetni kívánó vállalatok aránya egyetlen év alatt 45-ről 48 százalékra emelkedett, ezen belül rekordmagasságú, 60 százalék feletti értéket ért el, különösen a gép- és járműgyártás területén. Ebben a piaci lehetőségek mellett az alacsony energiaköltségek és a helyi szabályozás is fontos szerepet játszik itt. Továbbá a helyi szabályok és a kereskedelmi viták kockázata egyre vonzóbbá teszi az észak-amerikai - különösen az USA-beli - jelenlétet, enyhítendő az esetleges vámviták következményeit.
Az Európai Uniónak az euró-övezeten kívüli országaiban, továbbá az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában beruházást tervező vállalatok aránya a két évvel korábbi 26-ról 24 százalékra csökkent. Mindeközben a Kínában beruházást tervezőké – mintegy a kínai piacról való „kúszó kivonulás” jegyében - az előző évi 33-ről 31, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben – Kína nélkül, a vállalatok egyre óvatosabbá válása nyomán – 33-ról 21 százalékra esett vissza. A kamarai szakértők szerint ez még fontosabbá teszi a szabadkereskedelmi megállapodások létrehozását a dinamikus ázsiai piacokra, például Indiába és Indonéziába való bejutás megkönnyítése és a hosszú távú befektetési biztonság megteremtése érdekében.
A német iparvállalatok tervezett külföldi beruházásainak célrégiói – az egyes térségek aránya a külföldi beruházást tervező vállalatok között, a DIHK felmérései alapján
A DIHK felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az egyes német iparvállalatok a magas költségek és a hazai keretfeltételek bizonytalanságai miatt mindinkább a külföldi telephelyeket részesítik előnyben. Különösen aggasztónak tartják, hogy azok a vállalatok, amelyek költségtakarékossági okokból külföldön fektetnek be, drasztikusan csökkentik hazai beruházási és foglalkoztatási terveiket is.
„Ha a vállalatok egyre inkább Németországon kívül látják a jövőjüket, akkor az többet jelent egyes hazai beruházások meg nem valósulásánál” – figyelmeztetett a DIHK külkapcsolatokért felelős vezetője. „Hazánk jóléte és gazdasági stabilitása forog kockán. A politikusoknak most határozottan kell cselekedniük - alacsonyabb energiaárakkal, adókedvezményekkel, a bürokrácia csökkentésével és a szakképzett munkaerő foglalkoztatását érintő jobb feltételekkel!”
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
