A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) mintegy 90 országban működő, több mint 3.500, (ezen belül a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara – DUIHK - révén 244 Magyarországon működő) német érdekeltségű vállalat megkérdezése alapján készült felmérése szerint a tavasszal az amerikai vámpolitika változásából/szigorodásából adódó bizonytalansági tényezőket némileg maga mögött hagyva fél év elteltével a világ számos térségében érezhetően javult a hangulat.
A november közepén nyilvánosságra hozott „AHK World Business Outlook” szerint míg a német vállalatok üzleti várakozásai továbbra is rendkívül visszafogottak, de a külföldi telephelyek iránti bizalma jelentős mértékben javult. Ez – mint az alábbi grafikon mutatja - igaz mind az aktuális üzleti helyzet, az üzleti várakozások, továbbá a beruházási szándékok és a foglalkoztatási kilátások megítélésére.
Az aktuális üzleti helyzet, az üzleti várakozások, a beruházási és foglalkoztatási szándékok megítélése a külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok körében, a „jó/jobb” és a „rossz/romló” választ adó vállalatok arányának különbsége, százalékpont
.png)
„A nemzetközi piacok sok vállalat számára stabilitási horgonyként szolgálnak” – fogalmazott a felmérés eredményeit kommentálva Volker Treier, a DIHK külkapcsolatokért felelős vezető tisztségviselője. A német vállalatok a külpiacokon „bizonyítják, hogy versenyképesek – még akkor is, ha a németországi telephely jelenleg csak kevés támogatást nyújt számukra.”
A felmérés szerint az abban részt vevő vállalatok 44 százaléka várja üzleti eredményei javulását, miközben magában Németországban ez az arány nem több 15 százaléknál. A fellendülés továbbra is törékeny, de az irány egyértelmű: növekedés Németország határain kívül történik,
A hazai és a külföldi feltételek különbőzősége a befektetési és foglalkoztatási tervekben is visszatükröződik. Külföldön a felmérésben részt vevő vállalatok 29 százaléka kívánja beruházásai növelését, míg azok csökkenését csupán 16 százalékuk tervezi. A foglalkoztatottak létszáma tekintetében a bővítést tervező vállalatok aránya 33 százalék, míg létszámcsökkenéssel ennek mintegy fele, 17 százalék számol; ellentétben magával Németországgal, ahol a leépítéseket tervező vállalatok száma és aránya messze meghaladja a foglalkoztatottak létszáma növelését tervezőkét.
Sok német érdekeltségű vállalat – reagálva a megváltozott politikai és gazdasági keretfeltételekre – ott törekszik beruházásai növelésére, ahol a kereslet növekszik. Ez különösen nyilvánvaló Kínában, ahol a felmérésben részt vevő vállalatok csupán 18 százaléka értékelte jónak a jelenlegi gazdasági helyzetet, mégis több mint egynegyedük (26 százalék) kívánja bővíteni ottani beruházásait, jóval többen, mint azt tavasszal tervezték. Ez egyrészt azért van így, mert a piacra jutás a helyi termeléshez kötött, másrészt azért, mert a vállalatok igyekeznek Kína jelentős innovációs erejét és az ottani nyersanyag-hozzáférést kihasználni az adott vállalatoknak a globális versenyben való pozicionálásához.
Ugyanakkor a nemzetközi üzleti tevékenységek kockázatai figyelemre méltó módon tovább súlyosbodtak. Mint az alábbi grafikon mutatja, a felmérésben részt vevő majdnem minden második vállalat (48 százalék) a gazdaságpolitikai keretfeltételeket nevezi meg legnagyobb üzleti kockázatként, 47 százalék a gyönge keresletre panaszkodik. Ehhez jönnek a növekvő árfolyamkockázatok (31 százalék), a bérekhez kötődő költségek magas szintje és a szakképzett munkaerő hiánya (egyaránt 30 százalék), valamint az új kereskedelmi akadályok megjelenése (25 százalék).
A tevékenységük során tapasztalt kockázatok 2025 őszén és tavaszán a külpiacokon tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok körében végzett kamarai felmérés szerint, %
.png)
Volker Treier szerint „a nemzetközi munkamegosztás már nem magától értetődő. A piaci hozzáférésért egyre inkább politikai küzdelmet kell folytatni – aki túl magas költségeket visel vagy szabályozási korlátokba ütközik, veszít a maga piaci részesedéséből. … A globális piacokat a hatalmi politika alakítja, s azok nem maguktól nyílnak meg. Mindenesetre: aki nem biztosítja versenyképességét, az kiszorul” a versenyből.
A washingtoni kormányzat kereskedelempolitikája nagyban befolyásolja a világgazdaság és -kereskedelem alakulását. A felmérés értékelése során szerzett tapasztalatok a gazdaság szereplői kezdeti bizonytalansága mára a kiábrándulás és stratégiai alkalmazkodás fázisába torkollott.
Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a német vállalatok befektetési hajlandósága világszerte helyreállt a tavaszi vámdöbbenet után, befektetési boomról továbbra sem lehet beszélni. Ez különösen a német vállalatok Egyesült Államokban tapasztalt befektetési szándékait jellemzi. Ott a beruházások növelését tervező vállalatok aránya továbbra is az átlag alatt vannak, s jóval szerényebbek az egy évvel korábbinál. Ez idő szerint – a washingtoni kormányzat és személyesen Donald Trump elnök törekvésével ellentétben - az Egyesült Államokban jelenlévő német vállalatok mindössze 24 százaléka tervez további befektetéseket, szemben a 2024 őszi 37 százalékos mutatóval.
A német gazdaságban tapasztalt gyönge gazdasági dinamika az exportkilátásokra is negatív hatást gyakorol. Három év visszaesése után a DIHK 2025-re az áru- és szolgáltatásexport újabb, 1 százalékos csökkenését valószínűsíti, s csak 2026-ban vár ismét enyhe, 0,5 százalékos növekedést. Azaz: Németország továbbra is korlátozott mértékben profitál a globális növekedésből.
Volker Treier szerint „a világkereskedelem szabályai átalakulnak – és aki megbízható kereskedelmi megállapodásokkal nem biztosítja magának a piacra jutást vagy strukturálisan túl drága marad, veszíteni fog. Németországnak és tágabb értelemben Európának célzottan kell erősítenie vállalkozásai versenyképességét - megbízható energiaárak, gyorsabb eljárások, adókedvezmények és új kereskedelmi megállapodások révén. „Csak így tudnak vállalkozásaink újra részt venni a globális növekedésben, s azt alakítani, ahelyett, hogy utána futnának.”
Készítette:
Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
