Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár pártja augusztus utolsó napjaiban az alsó-szászországi Osnabrückben rendezett tartományi kongresszusán elismerte, hogy a német gazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint azt korábban várta, s hogy a konjunktúra gyöngeségéből adódó kihívások megoldása, azzal párhuzamosan a strukturális válság kezelése sokkal nagyobb feladat annál, mint amire eredetileg számított. „Senkinek nem lehet illúziója afelől, milyen mélyek és messzire hatók a kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk”, fogalmazott a kancellár.
Amikor májusban hivatalba lépett, Merz átfogó reformokat ígért, melyek célja – többek között - a bürokrácia csökkentése, az infrastruktúra modernizálása és a belföldi kereslet ösztönzése; röviden a német gazdaság növekedési pályára állítása. A CDU/CSU és az SPD alkotta kormánykoalíció több százmilliárd euró nagyságrendű beruházást tervez többek között a közutak, a vasút és a hidak építésére és felújítására, valamint a német hadsereg fejlesztésére. Adókedvezményeket helyezett kilátásba az üzleti célú beruházások előmozdítása céljából, ugyanakkor elvetette a közép- és kisvállalatokat terhelő adók emelését. Elismerte, hogy az Egyesült Államokba szállított exporttermékek után fizetendő 15 százalékos vám terhet jelent az európai, s azon belül a német gazdaságra, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy nyílt kereskedelmi háború ennél sokkal rosszabb lett volna.
Tovább gondolva az ország külgazdasági kapcsolatai mikéntjének gondolatát – Merz a berlini kormányzati intézmények augusztus végén rendezett nyílt napján síkra szállt az Egyesült Államokkal fenntartott „jó gazdasági kapcsolatokért”, ugyanakkor egyfajta hangsúlyeltolódást kilátásba helyezve megjegyezve, hogy törekedni kell a Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában kínálkozó kereskedelmi kapcsolatok kölcsönös előnyeinek kihasználására.
Lefelé módosultak a gazdasági teljesítmény alakulására vonatkozó mutatók
Néhány nappal a kancellár osnabrücki fellépése előtt a Szövetségi Statisztikai Hivatal a szakmai köröket is meglepő/megdöbbendő adatokat hozott nyilvánosságra. Ezek egyike, hogy a német gazdaság teljesítménye 2025 második negyedévében a korábban feltételezett 0,1 százaléknál nagyobb mértékben, 0,3 százalékkal csökkent az első háromhavihoz képest. A június végén nyilvánosságra hozott előzetes számítást meghaladó mértékű visszaesés az ipari termelésnek az eredetileg vártnál kedvezőtlenebb alakulásában keresendő, de a magánfogyasztás sem élénkült oly mértékben, mint azt sokan remélték és a külkereskedelemből származó pozitív impulzusok is korlátok közt maradtak. Ráadásul – mint Dirk Schumacher, a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza fogalmazott - az Egyesült Államokkal folytatott „kereskedelmi háború fékező hatása” is súlyosabb a vártnál az exportorientált német gazdaság számára.
Recesszióról azonban – legalábbis egyelőre - nincs szó, mert a német gazdaság teljesítménye 2024 negyedik negyedévében még 0,2, 2025 első negyedévében pedig 0,3 százalékkal meghaladta az előző háromhavit.
Dirk Jandura, a Német Nagy- és Külkereskedők Szövetségének (BGA) elnöke szerint a GDP második negyedévi alakulásáról nyilvánosságra hozott „számok kijózanítóak…. Üzleti telephelyként túl drágák, túl bonyolultak, túl bürokratikusak és túl lassúak vagyunk. Remélem, a szövetségi kormány megérti, hogy sokkal gyorsabban és sokkal jelentősebb reformokra van szükségünk. A GDP csökkenése a nagykereskedelem számára is egyértelmű figyelmeztető jel. Az alacsonyabb gazdasági teljesítmény csökkenő keresletet, kevesebb megrendelést és növekvő árérzékenységet jelent. A nehéz külpolitikai helyzetre tekintettel sürgősen erősebb belpolitikai ösztönzésre van szükség. A versenyképességünket növelő struktúrális változásokat most kell végrehajtani. A kormánynak … foglalkoznia kell a bürokrácia csökkentésével, az energiaköltségekkel és a nem bérjellegű munkaerőköltségek túlzott mértékével” – fogalmazott a BGA elnöke.
A Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette koalíció első 100 napja után sokan kiábrándultak. „Jelenleg szinte minden fontos reform hiányzik, mert az SPD és a CDU/CSU egyes erői blokkolják azokat” – mondta Veronika Grimm, a szövetségi kormány mellett működő független szakértő tanács tagja egy, a Funke médiacsoportnak adott nyilatkozatában, indokolva a növekedés elmaradását.
A gazdasági teljesítmény alakulására vonatkozó második negyedévi adat korrekciójánál is brutálisabb a bruttó hazai termék alakulására vonatkozó előző két évi adat szintén lefelé történő módosítása. Ezek szerint 2023-ban az eddig feltételezett 0,3 százalékkal szemben 0,9, tavaly pedig a korábban számított 0,2 százalékkal szemben 0,5 százalékkal zsugorodott a németországi GDP.
Csökken a német gazdaság globális piaci részesedése
A Kutatásalapú Gyógyszeripari Vállalatok Szövetsége (vfa) egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott és a Focus hírmagazin által ismertetett tanulmánya szerint kb. egy évtized óta csökken Németország piaci részesedése egyes fontos értékesítési piacokon, illetve olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az autóipar és a gépipar. Németországnak a globális kereskedelemben elért részesedése 2013 óta átlagosan évi 0,11 százalékponttal csökkent, noha „Németország ipara továbbra is jelentős potenciállal rendelkezik és sikeresen pozicionálta magát a nemzetközi piacokon.” Az export évek óta növekszik – de ennek üteme jóval lassúbb annál, mint ahogy a globális kereskedelem bővül.
Ezzel szemben Kína részesedése 2013 és 2024 között évi átlagban 0,36 százalékponttal emelkedett a globális piacon. „Kína nyer Európában, Európa az Egyesült Államokban – Németország viszont veszít” – írta Claus Michelsen, a vfa vezető közgazdásza. Aki szerint a versenyképesség megőrzése érdekében az EU-nak el kell mélyítenie a belső piacot ott, ahol még mindig a nemzeti szabályozások érvényesülnek, Németországnak pedig gyorsabb növekedési dinamikára van szüksége egyes kulcsfontosságú technológiákban, komoly beruházási offenzívára az infrastruktúra-fejlesztés, a kutatás és a berendezések gyártása területén.
Zsugorodik a német ipar?
A német gazdaság, s ezen belül az ipar gyöngélkedése a foglalkoztatási adatok alakulásában is megjelent. Kétségtelen, hogy 2024 végén 3,5 százalékkal, 185 ezer fővel magasabb létszámot foglalkoztatottak a német iparvállalatok, mint 2014-ben; ám az idén, az első félév végén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 5,42 millió fős létszáma 114 ezer fővel, 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2019-hez, azaz a koronavírus-járvány kitörése előtti utolsó „békeévhez” képest még nagyobb a visszaesés, mivel bő fél évtized alatt 245 ezer munkahely szűnt meg, a csökkenés mértéke pedig eléri a 4,3 százalékot.
Egy, az Ernst&Young (EY) által nyilvánosságra hozott tanulmány szerint 2025 második negyedéve megszakítás nélkül a nyolcadik olyan háromhónapos periódus volt, amikor az iparvállalatok forgalma folyamatosan zsugorodott úgy, hogy a visszaesés kivétel nélkül valamennyi főbb ágazatra kiterjedt.
A forgalom és a foglalkoztatás leépülése különösen érzékenyen érinti a magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű autóipart, ahol a foglalkoztatottak száma szintén egyetlen év alatt, 2024 és 2025. június vége között 51,5 ezer fővel, 7 százalékkal, míg az eladások 1,6 százalékkal estek vissza. A német autógyártók a kereslet alakulásától, az erős kínai versenytől és az elektromobilitásra történő átállás költségeitől szenvednek. Ehhez járulnak a magas energiaárak, a túlzott bürokrácia és a behozatali vámoknak az Egyesült Államokban történő emelése, ami jelentősen drágítja az oda irányuló német exportot. Olyan gyártók, mint a Mercedes-Benz, a Volkswagen, valamint olyan beszállítók, mint a Bosch és a Continental, idejekorán megszorító programokat jelentettek be. „A hatalmas profitcsökkenés, a túlkapacitások és a gyengülő külföldi piacok miatt elkerülhetetlen a jelentős létszámleépítés – különösen Németországban, ahol a vezetői, adminisztratív és a K+F funkciók találhatók” – mondta Jan Brorhilker, az EY szakértője.
A létszámleépítések azonban nem csak az autóipart érintik. Tizenkét hónap alatt több mint 17 ezer munkahely szűnt meg a gép- és berendezés-gyártásban, további 12 ezer a fémiparban. Öröm az ürömben, hogy ezzel szemben a vegyiparban és a gyógyszergyártásban alig szűnt meg munkahely. A német ipar az energiaárak magas szintjétől, bürokráciától és gyenge belföldi kereslettől szenved, ráadásul az Egyesült Államokkal folytatott vámvita további terhet jelent az érintett vállalkozások számára. Egyes kritikusok már Németország „dezindusztrializációjáról” beszélnek.
Augusztusban javult az üzleti légkör
A müncheni gazdaságkutató intézet augusztus utolsó hetében nyilvánosságra hozott, 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló, az üzleti légkör alakulását bemutató havi jelentése szerint a január óta folyamatosan emelkedő ifo-index - a júliusi 88,6 pontról augusztusban 89,0 pontra tovább emelkedett. Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélése minimális mértékben, 86,5 pontról 86,4 pontra romlott, ezzel szemben az üzleti várakozások megítélése jelentősen, 90,8 pontról 91,6 pontra emelkedett. Összességében azonban „a német gazdaság élénkülése továbbra is gyönge” – olvasható a felmérés eredményeinek összefoglalójában.
Az ifo üzleti légkör, azon belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése 2024 és 2025 augusztusa között
A főbb ágazatok közül a feldolgozóipar esetében az üzleti légkör változására vonatkozó mutató – a nemzetgazdaság átlagával ellentétben – kis mértékben csökkent. A felmérésben részt vevő vállalatok a korábbinál kevésbé elégedettek az aktuális üzleti helyzet alakulásával és a közeljövőre vonatkozó várakozásaikat is kis mértékben lefelé módosították. A megrendelések fellendülése továbbra sem következett be; igaz, közben a gép- és berendezésgyártók hangulata figyelemre méltóan javult.
Az ifo felmérése szerint az exporttal kapcsolatos várakozások augusztusban romlottak. „Kiábrándultság terjed az exportiparban” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője, aki szerint „az USA által alkalmazott 15 százalékos vám ugyan alacsonyabb annál, mint amitől korábban tartottak, de még mindig gyengíti az export lendületét.”
Az egyes fontosabb ágazatok közül az élelmiszergyártók exportkilátásai érezhetően romlottak, mint ahogy a kohászati és fémfeldolgozó szektor vállalatai is csökkenő külföldi értékesítésre számítanak. „A gépiparban jelenleg kevés aktivitás tapasztalható”, folytatódik az ifo összefoglalója, s „ugyanez vonatkozik az adatfeldolgozó berendezések gyártóira is.” A vegyiparban óvatos optimizmus tapasztalható, ott a vállalatok növekvő exportra számítanak, s ez vonatkozik a bútoriparra és az elektromos berendezések gyártóira is.
Az ifo foglalkoztatási barométere augusztusban kis mértékben csökkent, azaz a vállalatok ismét egyre nagyobb mértékben szüntetnek meg állásokat. „A munkaerőpiac nem lábal ki a válságból” – mondta a felmérés eredményei nyilvánosságra hozatalakor Klaus Wohlrabe kutatásvezető, megjegyezve, hogy „a gazdaság stagnálása miatt a vállalatok óvatosan járnak el a személyzeti tervezésben.”
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint 2025 augusztusában 46 ezer fővel, 3.025 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 6,4 százalékra emelkedett. Az álláskeresők száma 153 ezer fővel meghaladva az egy évvel korábbit - túllépve a 3 milliós határon, ami utoljára tíz és fél évvel ezelőtt, 2015 februárjában fordult elő. Az, hogy a munkanélküliség emelkedik, a nyári hónapok rendszeres velejárója, de az ez évi adatban a konjunktúra kedvezőtlen alakulásának a foglalkoztatási piacra gyakorolt negatív hatása is megjelenik. Andrea Nahles, az ügynökség elnöke az augusztusi adatok nyilvánosságra hozatalakor mindenesetre megjegyezte, hogy szerinte „megjelentek a stabilizáció első jegyei”.
A müncheni gazdaságkutató intézet már idézett foglalkoztatási barométere szerint az egyes főbb ágazatok közül a feldolgozóiparban a jelek a létszámleépítések folytatódására utalnak. Ez ugyan kevésbé meredek, mint az előző hónapban volt, de minden kulcsfontosságú ipari ágazatban több elbocsátás történik, mint új felvétel. A szolgáltatói tevékenységet folytatók mutatója szintén a negatív tartományba csúszott. A kiskereskedelemben a létszámleépítés szintén folytatódik, de – a feldolgozóiparhoz hasonlóan – az kevésbé meredek, mint a közelmúltban történt. Az építőipar ezzel szemben várhatóan nagyrészt tartja a munkaerő-állományát.
Romlott a fogyasztói bizalom
A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet tanulmánya szerint a német lakosság fogyasztói bizalma augusztusban tovább romlott, ami a munkahelyek biztonságával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak erősödésére utal.
Egyszóval a „nyári visszaesés" rányomta bélyegét a fogyasztói bizalom alakulására. A jövedelmi várakozások észrevehető csökkenése a „munkahely biztonságával kapcsolatos aggodalmak" erősödésével párosult. „A munkahelyek elvesztésétől való növekvő félelem miatt sok fogyasztó továbbra is habozik nagyobb vásárlásokat végrehajtani” – mondta Rolf Bürkl, az intézet kutatási igazgatója. „Ez tovább csökkenti a fogyasztói bizalom év végi helyreállására vonatkozó reményeket.” Az emelkedő munkanélküliségi ráta, az új szövetségi kormány bizonytalan indulása és az amerikai kereskedelempolitika alakulása mind-mind olyan tényező, amelyek jelenleg nem támogatják a fogyasztói bizalmat. A németek vonakodnak a költekezéstől, mi több, az inflációs félelmek és a geopolitikai bizonytalanság kombinációja „tartós fogyasztói bizonytalansághoz” vezetett.
A munkahelyek bizonytalanságával kapcsolatos aggodalmak erősödése mellett az inflációs várakozások súlyosbodása is hozzájárult a fogyasztói hangulat általános romlásához. Mindent egybe vetve a fogyasztóknak a németországi általános gazdasági kilátások javulására vonatkozó reményei tovább halványulnak.
Élénkülés a második félévben?
A német gazdaság élénkülésére vonatkozó remények minimum az év második felére halasztódtak. A szövetségi bank augusztusi előrejelzése szerint a német gazdaság nem fog jelentős ugrásokat tenni a jelenlegi negyedévben: „A gazdaság kibocsátása nagyjából stagnálhat a harmadik negyedévben.” Ugyanezen előrejelzés szerint azonban az év egészére vonatkozóan enyhe növekedés is elképzelhető, kiváltva a stagnálást. A vezető gazdaságkutató intézetek azt várják, hogy Európa vezető nemzetgazdasága két év recesszió után az idén körülbelül 0,3 százalékos növekedést fog elérni, a – mint már említettük - 2023. évi 0,9 és a múlt évi 0,5 százalékos visszaesés után; miközben egyes nagy gazdasági szervezetek – DIHK, BDI – stagnálás körüli fejlődést valószínűsítenek.
Guido Baldi, a berlini DIW gazdaságkutató intézet szakértője az intézet augusztusi konjunktúra-jelentése nyilvánosságra hozatala kapcsán úgy fogalmazott, hogy „a német gazdaság helyzete egyelőre továbbra is vegyes, részben azért, mert a globális gazdaság gyengül, és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiszámíthatatlanná váltak. Ami most fontos, az az, hogy a szövetségi kormány beruházási csomagjai a következő hónapokban hatályba lépjenek, s így fellendítsék a belföldi keresletet.”
A KfW megemelte jövő évi növekedési előrejelzését
Az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) augusztusban utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a szövetségi kormány intézkedései a vártnál gyorsabban és nagyobb mértékben fogják kifejteni a gazdaságot serkentő hatásait. A frankfurti székhelyű intézet ezért a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb gazdasági növekedést vár, melynek következtében idei növekedési előrejelzését 0,0 százalékról 0,2 százalékra, míg a jövő évre vonatkozó prognózisát 0,5 százalékponttal 1,5 százalékra emelte. Ezek szerint a német gazdaság teljesítménye kis mértékben már az idén is növekszik, majd az élénkülés fokozatosan erősödik.
Dirk Schumacher, a KfW vezető közgazdásza szerint „a szövetségi kormány beruházási kezdeményezésének első, a gazdaság élénkülését kiváltó hatása már a negyedik negyedévben látható lesz. A vállalatok és a háztartások hiteligényének növekedésére utaló jelek a magánberuházási tevékenység növekedésére is utalnak. Úgy tűnik, a vállalatok jól megbirkóznak a 2025 tavasza óta tartó jelentős amerikai vámemelésekkel.”
A KfW - fenntartva korábbi előrejelzését - Németországban 2025-re 2,1, a jövő évre pedig 2,0 százalékos inflációt valószínűsít. „A németországi infláció a közelmúltbeli ársokk után ismét kontroll alá került” – írta Dirk Schumacher.
A német és – tágabb értelemben – az európai gazdasági fejlődés előrejelzését fenyegető kockázatok különösen az amerikai kereskedelem-politikával kapcsolatos folyamatos bizonytalanságokból, valamint a németországi beruházási csomag végrehajtásával és hatásával kapcsolatos bizonytalanságokból fakadnak.
Élesednek az adópolitikáról és a szociális rendszer jövőjéről folytatott viták
Az elmúlt hetek eseményei, politikusi megnyilatkozásai alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az ősz folyamán az adóemelések vs. adócsökkentések kérdése a német gazdaságpolitikai viták központi témájává lép elő. A koalíciós partnerek között a többek között az adópolitika jövőjéről és az állam jóléti terheiről folytatott viták érzékenységét tovább növeli, hogy – korábbi „jelzőlámpa-koalíció” kudarcaiból tanulva - a Merz-kormányt alkotó pártokra ránehezedik a szükséges kompromisszumok megtalálásának és a megoldáshoz vezető utak feltárásának kényszere.
Augusztusban a német gazdasági közélet közeljövőjének egyik vélhetően legélesebb vitáját váltotta ki Lars Klingbeil (SPD) alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter azzal az először a ZDF „Berlin direkt” című műsorában megfogalmazott felvetéssel, mely szerint nem kizárható a legmagasabb keresetűek és a gazdagok a korábbinál erőteljesebb megadóztatása, áthidalva a következő költségvetésekben jelentkező, 2027-re 30 milliárd euróra becsült hiányt.
A pénzügyminiszteri interjút követően a CDU/CSU számos vezető tisztségviselője, mint Jens Spahn, a parlamenti frakció vezetője, Steffen Bilger, a parlamenti frakció ügyvezető igazgatója és Martin Huber, a CSU főtitkára elutasította Klingbeil javaslatát, így - egyebek között – a legjobban keresőket és a tehetősebb rétegeket sújtó adók emelését. A koalíciós megállapodás nem rendelkezik adóemelésekről, hanem – nagyon helyesen – adócsökkentéseket tűzött ki célul, érvelt Thorsten Frei kancelláriaminiszter egy, a Rheinische Postnak adott interjúban, megjegyezve, hogy a kulcsfontosságú kérdésekről a koalíció közösen hozza meg a szükséges döntéseket.
Christian Dürr, a szövetségi törvényhozásból kiszorult FDP elnöke szerint Németországnak most „növekedésre, innovációra és könnyítésekre van szüksége, nem pedig további terhekre országunk legjobbjai számára”. A Német Kézműves Szövetség (ZDH) szintén szkepticizmusának adott hangot. „Mielőtt (...) viták kezdődnének az adóemelésekről, a szövetségi kormánynak és minisztériumainak komolyan meg kellene határozniuk a lehetséges megtakarításokat” – fogalmazott Jörg Dittrich, a ZDH elnöke.
Németország már most is vezető szerepet tölt be nemzetközi szinten az adó- és társadalombiztosítási terhek tekintetében – érvelt Marie-Christin Ostermann, a Családi Vállalkozások Szövetségének elnöke. „A pénzügyminiszter azon felvetésével, hogy esetleg fiskális intézkedéseket kíván tenni a családi vállalkozások üzleti vagyonával szemben, nyugtalanítja, feldühíti, és szélsőséges esetekben éppen azokat taszítja el, akik gazdasági erejére a bevételi oldalon a költségvetési tervezés nagy része épül.” Thomas Hoppe, a Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke pedig azzal vádolta Klingbeilt, hogy az figyelmen kívül hagyja a valóságot. „A jövedelemkeresők felső tíz százaléka már most is aránytalanul magas részarányt visel az adóteherből: a teljes adóbevétel több mint 40 százalékát fizetik.”
Augusztus utolsó napjaiban a koalíciós pártok parlamenti tisztségviselői Würzburgban tartott tanácskozásukon az őszi törvényhozással kapcsolatos menetrendet egyeztették, melynél – az egyes konkrét kérdéskörök felvetésén túlmenően – meghatározó szerepet kapott a koalíción belüli nagyobb harmónia biztosítása és demonstrálása. A kétnapos összejövetel „megmutatta, hogy bizalom alakult ki” a koalíciós partnerek között, mondta Matthias Miersch, az SPD parlamenti frakcióvezetője, aki szerint „ennek a bizalomnak tovább kell növekednie, s azt csak közös fellépéssel lehet elérni”. Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője „nagyon jó, nyílt, de egyben kritikus eszmecseréről” beszélt.
Néhány nappal Klingbeil pénzügyminiszter az adóemelés lehetőségéről szóló nyilatkozata után Friedrich Merz kancellár, a CDU és Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke újfent elutasította az adóemelések gondolatát. Merz kancellár a ZDF által vele készült nyári interjúban a kormányt alkotó partnerek koalíciós megállapodására hivatkozott, mint ahogy Söder is ragaszkodott a megállapodás betartásához. „Van koalíciós megállapodásunk, s ebben arról döntöttünk, hogy az adókat nem emelik” – mondta a kancellár, elutasítva Klingbeil alkancellár és más szociáldemokraták kezdeményezéseit, akik a gazdagok magasabb adóztatását szorgalmazzák. „Nem, most nem emelünk adókat. Csökkentenünk kell az adókat” – mondta Söder a Handelsblattnak adott nyilatkozatában, hangsúlyozva a tervezhetőség és az előreláthatóság jelentőségét.
Ezek után Klingbeil pénzügyminiszter – mint azt az ARD vasárnap esti közéleti műsorában megfogalmazta - kíváncsi arra, „milyen ötletei vannak a kancellárnak és másoknak a költségvetési hiány megszüntetésére”; ugyanakkor elutasítja, hogy a költségvetésben 2027-ben jelentkező 30 milliárd eurós rést a szociális szektorban, azaz a jóléti állam, a nyugdíjak, az egészségügy, a hosszú távú gondoskodásra és más dolgok terhére takarítanák meg.
A költségvetésben keletkező kiadási többlet rendezéséről, az esetleges adóemelésről vagy az adók nem emeléséről folytatott viták – értelemszerűen – kiváltottak egy, a németországi szociális jóléti rendszer fenntarthatóságáról folytatott vitát. „Évek óta a lehetőségeinken túl élünk” – mondta Merz kancellár a CDU észak-rajna-vesztfáliai tartományi szervezete Bonnban tartott konferenciáján. A jelenlegi rendszert már nem engedhetjük meg magunknak a rendelkezésre álló feltételek között, ezért radikális társadalmi reformokra van szükség. A mai jóléti állam pénzügyileg már nem életképes.
A reformok szükségessége az SPD számára is egyértelmű. A következő feladat a megtakarítások által érintett területek meghatározása. A német szövetségi kormány több olyan törvényt tervez az őszre, melyek elindíthatják a szociális rendszerek reformját; bár kétségtelen, hogy a kormánypártok időnként ellentétes nézetei okoznak majd súrlódásokat, s megnehezítik a kompromisszumok kialakítását. Emlékezetes, hogy az előző kormány „jelzőlámpás koalíciója” is keményen harcolt a költségvetésért, majd miután Olaf Scholz akkori kancellár menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, összeomlott a koalíciós kormányzás. A CDU/CSU és az SPD nem engedheti meg, hogy a dolgok idáig fajuljanak. A koalíciós pártok vezető tisztségviselői würzburgi tanácskozása után egy olyan különbizottság alakult, melynek a jóléti állam jövőjére vonatkozó javaslatait az év végéig kell kidolgozni, s benyújtani.
Az ifo elnöke szerint reformokra van szükség az innovációs képesség növelése érdekében
A német kormány le akarja küzdeni a Németországban jelenleg tapasztalt növekedési válságot, melynek kulcsa az innovációs tevékenység újjáélesztése. Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint Németországnak átgondolt és átfogó reformokra van szüksége az innovációs tevékenység élénkítése érdekében. Ellenkező esetben a magasabb növekedési dinamikához való tartós visszatérés csak vágyálom marad.
Fuest professzor szerint hiányzik egy, az innovációs tevékenységet serkentő meggyőző gazdaságpolitikai terv. Németországban az új termékek és termelési folyamatok fejlesztésébe, valamint az új vállalkozások létrehozásába történő beruházások kockázatosak. Jelentős tőkét és hosszú távú perspektívát igényelnek. Az innovatív vállalatoknak képesnek kell lenniük a veszteségek elnyelésére és rugalmasan kell reagálniuk a sikerekre és a kudarcokra. Ez magában foglalja a kudarcot vallott projektek gyors leállítását és a rendelkezésre álló erőforrások más célokra történő átirányítását.
Németországban. ez idő szerint három fő akadály fékezi az innovációs tevékenységet A lényeg: a tőke- és munkaerőpiacok, valamint az adórendszer szabályozása nem túl innovációbarát, az sokkal inkább a meglévő struktúrák megőrzésére és a kockázatok elkerülésére irányul.
A három fő akadály:
1.Szigorúan szabályozott tőkepiacok
Németországban magas a megtakarítási ráta. Elvileg elegendő tőke állna rendelkezésre egy új vállalkozói korszak finanszírozásához, a polgárok megtakarításai azonban elsősorban az államkötvényekbe áramlanak. A vállalatalapítóknak, sőt gyakran a már az olyan rendkívül sikeres vállalatoknak is, mint például a BioNTech, amerikai befektetőkhöz kell fordulniuk finanszírozásért. A hazai tőkepiaci szabályozás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az innovatív projektekbe való befektetés kockázatai csökkenthetők a diverzifikáció révén. A magasabb kockázatok egyben a magasabb hozamok lehetőségével is járnak.
2. Korlátozott veszteségkompenzáció
Egy további akadály a veszteségek adójogi kezelése. A német adópolitikában az a domináns hozzáállás uralkodik, hogy a veszteségkompenzáció inkább a nemkívánatos adóelkerülés egyik formája és ezért a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Ez akadályozza a vállalatalapítások finanszírozását.
3. A munkaerőpiaci előírások rugalmatlansága
Az innováció harmadik akadálya az elbocsátások elleni védelem. A vállalatoknak képesnek kell lenniük a sikertelen innovációs projektek gyors leállítására. Ez magában foglalja azt is, hogy az erre a célra felvett munkavállalókat könnyen, magas költségterhek nélkül elbocsáthassák, hogy aok aztán gyorsan új munkahelyet tudjanak találni. Dániában az elbocsátással szembeni alacsony szintű védelem kedvező munkanélküli ellátással párosul. Ez a megközelítés rugalmas biztonság néven ismert és az ifo elnöke szerint Németországban is alkalmazható lenne, legalábbis a magasan képzett munkavállalók esetében.
A vámmegállapodás nem nyújt tervezési biztonságot
A német gazdaság szereplői egyre erőteljesebb kritikát gyakorolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokban tapasztalható bizonytalanságok erősödése miatt, határozottabb álláspontot követelve az Európai Bizottságtól. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint „a vállalatok még egy hónappal az EU-USA kereskedelmi megállapodás és a közös nyilatkozat után is a sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni az amerikai üzleti életben”. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, „hogy a kiszámíthatatlan tényezők és a bizonytalanságok mérgezőek a német gazdaságra nézve” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban.
A Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) szerint a Washingtonnal kötött vámmegállapodás sok vállalat számára nem nyújtja azt a stabilitást és tervezési biztonságot, amelyre az Európai Bizottság apellált a megállapodás megkötésekor. A gépgyártók szövetsége levelet tett közzé Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címezve, amelyben figyelmeztetett a vámmegállapodás „súlyos következményeire” az iparág számára.
Ezek szerint a fő problémát az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámok jelentik. „Egyrészt - az Egyesült Államok jelentősen kibővítette azon termékek listáját, amelyekre a sokkal magasabb acél- és alumíniumvámok vonatkoznak, melynek következtében az EU-ból származó amerikai gépimport körülbelül 30 százaléka esetében 50 százalékos vámot alkalmaznak az adott termék fémtartalmára vonatkozóan”, az iparág számos vállalata számára az amerikai üzletágat veszélyeztetve. „Másodszor - az acél- és alumíniumvámok listáját négyhavonta felülvizsgálják, s szükség esetén bővítik.” Azaz „az EU Bizottsága által bejelentett tervezési biztonság helyett továbbra is bizonytalanság uralkodik a transzatlanti kereskedelemben, mivel a vámmegállapodás” nem állandó”, ráadásul „jelentős bürokratikus terhet” jelent.
Készítette:
Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
