AA

Német gazdaság: túl sok a bürokrácia és a szabályozás, kevés a digitalizáció

2024. május 15.

„A német gazdaság botladozik. A 2024-es évre az Európai Bizottság (2023), az IMF (2024) és az OECD (2024) mind azt prognosztizálja, hogy Németország a gazdasági növekedés tekintetében a többi fejlett gazdasághoz képest a lemaradók közé fog tartozni. A gazdasági szakértők 2023. őszi felmérésének (Economic Experts Survey, EES) eredményei azt mutatják, hogy Németországnak, mint üzleti-termelési telephelynek az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a vonzereje”, olvasható a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet és a Frankfurter Allgemeine Zeitung április harmadik hetében 180 egyetemi közgazdász körében végzett közös felmérése május első napjaiban nyilvánosságra hozott eredményeinek összefoglalójában.  

 

A felmérés során az abban részt vevő egyetemi professzorok az iskolai osztályzás szerint, (ami azt jelenti, hogy az 1-es a legjobb az osztályzat), 3,4-re, azaz a „noch befriedigend”, („még elégséges”) jelzővel osztályozták a német gazdaság telephelyi feltételeit. 

 

Németország, mint üzleti telephely megítélése a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 180 egyetemi tanár körében végzett felmérése tükrében

 

 

A felmérés során a megkérdezettek 22 százaléka nyilatkozott pozitívan Németországról, mint üzleti telephelyről. Közülük 2 százalék a „nagyon jó”, míg 20 százalék a „jó” osztályzatot adta. Az e csoportba tartozó válaszadók a képzés jó színvonalát, Németország, mint kutatási telephely és a vállalatok innovációs ereje mellett a stabil politikai viszonyokat, a jogbiztonságot és az intézményi keretfeltételeket nevezték az összességében pozitív megítélés indokaként.

 

Ezzel szemben a válaszadók több mint fele közepes, ezen belül 38 százaléka „kielégítő”, 17 százaléka pedig „elégséges” minősítést adott. Az oktatást és az intézményi rendszert ők is erősségnek tekintik, azonban sokan aggódnak a feltételrendszer fokozatos erodálása, Németország, mint üzleti telephely vonzerejének romlása miatt. Különösen a kiterjedt bürokrácia, az állami beruházások hiánya, a szakképzett munkaerő hiánya, a magas energiaárak és a nem megfelelő digitalizáció árnyalja az értékelést.

 

Végül a résztvevők 20 százaléka a „gyenge”, 3 százaléka pedig a „nem kielégítő” osztályzatot adta. Ebben a csoportban alig van pozitív elem. Akik így szavaztak, a gazdaság működését hátráltató tényezők – mint a burjánzó bürokrácia, a magas adók, a magas energiaköltségek és az alacsony beruházások, a lassú digitalizáció és a súlyosbodó demográfiai kihívások - halmazát látják Németországban, mint üzleti telephelyben és a közlekedésilámpa-koalíció gazdaságpolitikáját negatívan ítélik meg.

 

Az üzleti telephely megítélése nagyban függ attól, hogy az egyes megkérdezettek mely tényezőket tartják meghatározónak. Az nyilvánvaló, hogy - mint Niklas Potrafke, az Ifo szakértője a felmérés eredményeinek bemutatásakor fogalmazott – ezek az eredmények „aggasztóan rosszak Németország, mint ipari ország számára. Reformokra van szükség ahhoz, hogy Németországot jobb hellyé tegyük az üzleti-vállalkozói tevékenység számára. Ezek közé tartozik a bürokrácia csökkentése, valamint több állami beruházás az infrastruktúrába és a digitalizációba.” A nyugdíjkorhatárt is a várható élettartamhoz kell igazítani.

 

A felmérésben vizsgált 13 kategóriából kilencben a szakértők nemzetközi összehasonlításban gyakrabban látták Németország gyengeségeit, mint erősségeit. A már említett túlzott bürokráciát és szabályozást az energiával, a nyersanyagokkal és a digitalizációval kapcsolatos problémák követik, emellett negatív értékelést kapott a béren kívüli foglalkoztatási költségek magas színvonala, továbbá az adók és az infrastruktúra megítélése is. Maga a németországi bérszínvonal viszont nem játszott jelentős szerepet a felmérésben, azt a válaszadó közgazdászok mintegy háromnegyede semlegesnek értékelte.

 

Németország, mint gazdasági telephely erősségei és gyöngeségei

 

 

Mint a fenti grafikonból látható, a legpozitívabb értékelést – 67 százalékos részaránnyal – a politikai intézményrendszer stabilitása kapta. „A még mindig működő demokráciánk, olyan jellemzőkkel együtt, mint a jogállamiság, a gazdasági szabadság, a tulajdon védelme és az alacsony korrupció, egyértelmű telephelyi előnyt jelent Németország számára - különösen a diktatúrákhoz vagy autokráciákhoz képest” - mondta az Ifo kutatásvezetője. A megkérdezett szakértők emellett az oktatás színvonalát és a „humán tőkét”, a biztonsági és geopolitikai kockázatok alacsony fokát, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférést nevezték a németországi üzleti-vállalkozói tevékenység pozitív feltételei sorába. A negatív elemek sorában – mint már utaltunk rá, romló sorrendben – az adóterhek, az energia- és nyersanyagárak, a túlzott bürokrácia, a bérekhez kötődő járulékos költségek és a digitalizáció hiánya kapott helyet.

 

A fenti felmérés használhatósága szempontjából kulcskérdés, hogy az abban részt vevő professzorok milyen gazdaságpolitikai reformokat javasolnának Németország telephelyi gyengeségének ellensúlyozására. A legtöbb reformjavaslat a szabályozás és bürokrácia, az adók, valamint az energia és nyersanyagok három területéhez kapcsolódik. Emellett a közgazdászok gyakran javasolnak beruházásokat a digitalizáció és az infrastruktúra területén.

 

A szabályozás és bürokrácia tekintetében a közgazdászprofesszorok az építési és beruházási engedélyek, valamint a pályázatok gyorsítását javasolják. Felszólítanak arra, hogy az új és a meglévő törvényeket alaposabban vizsgálják meg a bürokráciából adódó költségek szempontjából, s olyan közigazgatást szeretnének, melyben egyfajta szolgáltatói mentalitás dominál. Ami a németországi adókat illeti, a válaszadók szerint előnyös lenne az adócsökkentés és az adójog egyszerűsítése. A demográfiai kihívásokra és a szociális kiadásoknak a nemzeti költségvetésre nehezedő növekvő terheire való tekintettel javasolják a nyugdíjkorhatár emelését.

 

Az energia és a nyersanyagok területén tanúsított gyengeségre nincsenek egységes reformjavaslatok. Egyesek úgy vélik, hogy a telephelyi szempontok szempontjából előnyös lenne az energiaátállás felgyorsítása, míg mások annak visszafordítását vagy legalábbis lassítását javasolják. Mindazonáltal összességében piacorientáltabb és nemzetközileg beágyazottabb intézkedésekre tesznek javaslatot az energetika területén.

 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – többek között - a környezetet károsító és egyéb torzító adókedvezmények - például a cégautó-kedvezmény, a dízel-támogatások és az örökösödési adó alóli mentességek - eltörlését javasolja. Mindez növelhetné a szövetségi kormány pénzügyi mozgásterét. „Ezt az adósságfék reformjával kellene kombinálni, ami növelné a nettó beruházásokhoz szükséges mozgásteret” - mondta az Ifo-felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala hetében Robert Grundke, az OECD Németország-szakértője.

 

A német gazdaság túljutott a recesszión, de a kamara továbbra sem elégedett

Németország bruttó hazai terméke 2024 első negyedévében az ár-, a szezonális és a naptárhatással kiigazítva 0,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ár-, szezonális és naptárhatással kiigazítva, míg az előző év azonos időszakához képest – az ár- és naptárhatással korrigálva – ugyanilyen mértékben csökkent. A vártnál mégiscsak erőteljesebb növekedési dinamika az építőipar teljesítménye és az export a vártnál kedvezőbb alakulásának köszönhető.

 

Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a gazdasági növekedés első negyedévi adatai nyilvánosságra hozatala után adott elemzésében elismerte, hogy a német gazdaság „megkerülte a téli recessziót”, ám a gazdaság szereplői továbbra is a napi tevékenységüket súlyosan érintő strukturális kihívásokkal küzdenek. 

 

A német vállalatok összességében még mindig súlyos, a mindennapi tevékenységet érintő strukturális kihívásokkal küzdenek, mondta különösen az energia, a személyzet és a finanszírozás magas költségeit említve. „Ehhez jönnek még a bürokratikus követelmények terhei. Végső soron mindezeket megszenvedi a vállalatok nemzetközi versenyképessége.” A „nemzetközi összehasonlításban magas adóterhek” szintén korlátozó tényezőt jelentenek.

 

Már pedig „a vállalatoknak most egyértelmű jelzésre van szükségük a több németországi beruházás és növekedés érdekében. A növekedési lehetőségekről szóló törvény elfogadása csak az első lépés volt. Ezt még a nyári szünet előtt továbbiaknak kell követniük”, figyelmeztetett a DIHK főtitkára.

 

Az iparszövetség szerint az ipari termelés visszaesik, s az export sem bővül

„A németországi ipar még nem heverte ki a költség- és keresleti sokkokat, az időnként rendkívül magas energiaárakat és az inflációt” - mondta Siegfried Russwurm, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke a közelmúltban, a hannoveri vásáron tartott sajtótájékoztatón.

 

A német ipari termelés folyamatos visszaeséssel küzd. „2024-ben valószínűleg folytatódik Németország lemaradása. Várakozásaink szerint az ipari termelés 1,5 százalékkal csökken az előző évhez képest” - mondta Russwurm. Az áruexport csökkenése megállni látszik, abban az iparszövetség a tavalyi 1,5 százalékos csökkenés után az idén stagnálást vár. Ami azt jelenti, hogy a német gazdaság egyik legfontosabb növekedési motorjának számító külkereskedelem várhatóan idén sem ad pozitív lendületet. „A mérsékelt fellendülési kilátások ellenére nem szabad áltatnunk magunkat: összességében a termelési adatok évek óta aggasztóan csökkenő tendenciát mutatnak” – fogalmazott a német ipar elsőszámú reprezentánsa.

 

Míg a világgazdaság a tavalyi évhez hasonlóan az idei évben is mérsékelt, 3 százalékos növekedést várnak, addig Németországban kis szerencsével csak kismértékű, 0,3 százalékos növekedés valószínűsíthető. Russwurm szerint ez félreérthetetlen: „Az ipari telephely előtt továbbra is nagyok a kihívások. A német vállalatok jelenleg elsősorban a külföldi termelési telephelyeiken érnek el erősebb növekedést és örvendetes módon jó profitot”.

 

Russwurm hangsúlyozta a növekedési erők megerősítésének sürgősségét: „Az alacsony, fél százalékos trendnövekedéssel Németország nem lesz képes megfelelni a digitalizáció, a dekarbonizáció és a demográfia nagy kihívásainak.

 

… Csak ha sikerül nagyobb növekedési lendületet generálnunk, akkor tudunk forrásokat mozgósítani az átalakuláshoz, korszerűsíteni az infrastruktúránkat, növelni a telephely vonzerejét a hazai és külföldi vállalatok számára, és biztosítani szociális rendszerünk magas színvonalát.”

 

Russwurm három konkrét pontot nevezett meg a növekedési erők felszabadítása érdekében: „Versenyképes, hosszú távon tervezhető energiaárakra van szükség. A villamosenergia-hálózati díjakat jelentősen csökkenteni kell, a kormánynak pedig gyorsan konkretizálnia kell a bejelentett erőmű-stratégiát és a hidrogénstratégiát, s azokat prioritásként kell megvalósítania. Sürgősen csökkenteni kell a vállalatokat terhelő bürokráciát. Emellett a társasági adókat versenyképes szintre, 25 százalékra kell csökkenteni. A jelenlegi közel 30 százalékos teher komoly negatív telephelytényező”, figyelmeztetett az iparszövetség elnöke.

 

Budapest, 2024. május 6.

 

Készítette: 

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
2024. július 18-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Központi Statisztikai Hivatal jelentős együttműködési megállapodást kötött, amely célja a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességének javítása és a vállalkozások széleskörű ...
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében 2024. szeptember 16-18. között támogatott részvételi lehetőséggel üzleti delegációt szervez Csehországba, Prágába.
X public.szechenyi.title