AA

Németországban gazdasági élénkülés talán csak az év közepén várható

2024. március 25.

Március első hetében - néhány héttel a szövetségi kormány éves gazdasági jelentése, továbbá az ipari és kereskedelmi kamarák év eleji konjunktúra-jelentésének nyilvánosságra hozatala után, minden más gazdasági előrejelzést készítő intézményhez hasonlóan – két mértékadó kutatói műhely szintén lefelé módosította a német gazdaság ez évi fejlődésére vonatkozó prognózisát.

 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet, amely a januárban jelzett 0,7-ről a szövetségi kormány éves gazdasági jelentésében jelzettel azonos szintre, azaz 0,2 százalékra mérsékelte idei növekedési várakozását, „A német gazdaság a bénultság állapotában. A vállalatok és a háztartások hangulata rossz, s nagy a bizonytalanság” címmel közölte a maga legfrissebb előrejelzését. A kieli IfW világgazdasági intézet még nagyobb mértékben, 0,9-ről 0,1 százalékra módosította növekedési várakozását. (Megjegyzés: néhány héttel korábban a nagy gazdasági szervezetek körében végzett felmérés alapján a kölni IW gazdaságkutató intézet, továbbá 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatási vállalat megkérdezése alapján a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara – DIHK – 2024-re a müncheni és a kieli kollégáiknál egyaránt jóval kedvezőtlenebb, fél százalékos visszaesést valószínűsített.) „A fogyasztók visszafogottsága, a magas kamatok és áremelkedések, a kormány megszorító intézkedései és a világgazdaság gyöngeségei jelenleg visszafogják a német gazdaságot, s egy újabb téli recesszióhoz vezetnek" – fogalmazott Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatási igazgatója.

 

Az elmúlt hónapokban egyre többen követelték, (ahogy azt március elején a négy nagy gazdasági szervezet elnökei a kancellárral Münchenben lebonyolított gazdasági csúcstalálkozó kapcsán is tették), hogy a szövetségi kormány végre reagáljon a rossz gazdasági helyzetre és tegyen ellenlépéseket. „Németországnak sürgősen gazdasági fordulatra van szüksége. Éppen ezért a gazdaságpolitikának a koalíció első számú prioritásává kell válnia" - mondta Christoph Meyer, a „jelzőlámpa-koalícióban” a sárga színt képviselő FDP frakcióvezető-helyettese.

 

A kancellár – rámutatva a költségvetés sanyarú állapotára – egyelőre nem sok hajlandóságot mutat a gazdaság felpörgetésére, a konjunktúrának az állami kiadások növelése és/vagy a bevételek csökkenése formájában történő felpörgetésére. A szövetségi kormány mostanság inkább takarékoskodásra kényszerül, mintsem növekedésösztönző intézkedésekre lenne forrása; megjegyezve, hogy az adósságfék felfüggesztése az FDP számára ma is tabunak számít.

 

Robert Habeck zöldpárti alkancellárral, gazdasági és klímavédelmi miniszterrel és Christian Lindner pénzügyminiszterrel (FDP) ellentétben a kancellár nem látja „drámainak" (Habeck) vagy „kínosnak" (Lindner) a gazdasági helyzetet, hanem a jövő évi javuló kilátásokkal érvel. Kétségtelen - a kieli IfW egyelőre változatlanul hagyta 2025-re vonatkozó, 1,2 százalékos növekedési előrejelzését, míg a müncheni Ifo kis mértékben, 1,5 százalékra még meg is emelte azt.

 

Az Ifo szerint egyelőre nincs szó gazdasági fordulatról

A március első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésükben az Ifo kutatói emlékeztetnek arra, hogy a többi nagy európai országhoz képest Németország érezhetően lemaradásban van: ott nemcsak a hangulat jobb és a bizonytalanság kisebb, hanem 2023 ősze óta a fontosabb gazdasági mutatók is fokozatos élénkülést jeleznek.

 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet grafikonja a bruttó hazai termék alakulásáról

Németországban ezzel szemben a gazdasági teljesítmény a múlt év nyarán stagnált, majd az év utolsó negyedévében 0,3 százalékkal csökkent. Az ipar és az építőipar által előállított hozzáadott értéke különösen erőteljesen zsugorodott. Ennek oka többek között a megrendelések hiányában, az építőipar esetében a decemberi időjárási feltételek kedvezőtlen voltában, valamint a betegállományban lévők különösen nagy számában keresendő.

 

Emlékezetes, hogy a szövetségi alkotmánybíróság 2023. novemberi költségvetési ítéletét követően a költségvetési politika erőteljesen szigorította annak megszorító jellegét: a vállalatokat és a háztartásokat a korábban tervezettnél jobban terhelik vagy kevésbé tehermentesítik, az állami kiadásokat pedig csökkentik.

 

Az Ifo szerint a jelenleg rendelkezésre álló mutatók egyelőre nem utalnak gazdasági fordulatra. A gazdasági teljesítmény a folyó negyedévben valószínűleg tovább csökken, és az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal visszaesik.  Érezhető élénkülés csak az év második felében várható. A bruttó hazai termék mennyisége – mint már említettük - az idén csak 0,2 százalékkal fog növekedni az előző évhez képest, jövőre viszont újabb 1,5 százalékkal nő a gazdaság teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy a folyó évre vonatkozó növekedési előrejelzés jelentősen, 0,7 százalékponttal csökkent az intézet 2023 téli előrejelzéséhez képest, a 2025. évi várakozást pedig enyhén, 0,2 százalékponttal megemelték. A várakozásokkal ellentétben a német gazdaság a 2023/24-es téli félévben recesszióban van, s különösen az ipari gazdaság élénkülése csak később fog beindulni.

 

A csökkenő kamatlábak, az alacsonyabb infláció és a fogyasztók vásárlóerejének növekedése folytán a növekedés az év közepe felé mindkét intézet szerint gyorsulni fog. A magas inflációs ráták szakasza után az áremelkedés valószínűleg visszatér az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott két százalékos célértékéhez. Így – a múlt évi 5,9 százalékot követően – az idén 2,3 százalékkal, jövőre pedig csupán 1,6 százalékkal emelkedhetnek az árak.

 

Az Ifo várakozása szerint különösen a gáz- és a villamosenergia-árak kedvezőbbek lesznek a fogyasztók számára, azaz az energiahordozó-árak alakulása valószínűleg csökkenti az inflációt. A maginflációs ráta (azaz az energia nélkül számított fogyasztóiár-növekedés) lassabban, az idén 2,8, jövőre pedig 2,2 százalék lesz, azaz meghaladja az általános inflációs rátát. A bérköltségek gyors emelkedése következtében a munkaerő-igényes szolgáltatások esetében az infláció csak lassan fog mérséklődni.

 

A borús kilátások és egyes vállalatoknál tömeges elbocsátásokról szóló hírek ellenére a foglalkoztatási helyzet továbbra is erősnek mondható. Bár a munkanélküliségi ráta az idén enyhén, a múlt évi 5,7 százalékról 5,9 százalékra emelkedik, s csak 2025-ben mérséklődik 5,6 százalékra, a foglalkoztatottak száma csakhamar újabb rekordot, 46,2 millió főt fog elérni.

 

Az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított hiánya a múlt évi 2,1 százalékról az idén 1,8, jövőre pedig 1,0 százalékára mérséklődik. A folyó fizetési mérlegnek a GDP-hez viszonyított egyenlege a múlt évi és az idei 6,8 százalékról 2025-re annak 6,6 százalékára csökken.

 

Az Ifo szakértői az év derekától kedvezőbb fejlődési várakozásaik ellenére a szokottnál több kockázati tényezőt jeleznek. Különösen az energiaárak további alakulása okoz nagy bizonytalanságot. Eddig azt feltételezték, hogy a nyersolaj-, a villamosenergia- és a földgázárak közelmúltban tapasztalt csökkenése folytatódik, s azok alig fogják meghaladni az ukrajnai háború kitörése előtti években tapasztalt szintet, ezáltal serkentve a fogyasztói kedvet és a gazdasági élénkülést. Az események jövőbeni alakulása azonban döntően a geopolitikai körülményektől, azok változásától függ, jelentős hatást gyakorolva a német gazdaság további fejlődésére.

 

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi politika további jelentős kockázatot jelent. Igaz, hogy a folyó évi költségvetésről megállapodás született és garantálni kell az adósságfék betartását. A jelenlegi költségvetési helyzet fényében és mindenekelőtt a 2025-ös szövetségi költségvetésről folytatandó tárgyalások fényében azonban nem valószínűtlen, hogy a sürgősen szükséges reformokat háttérbe szorítják vagy csak tétován kezelik. Ez a patthelyzet és a fontos gazdaságpolitikai döntések körüli bizonytalanság megbénítja a gazdaságot és gátolja a hosszú távú növekedést, mivel a beruházási és fogyasztási kiadások visszafogottak. Ha az előrejelzésben szereplő feltételezésekkel ellentétben a bizonytalanság nem oszlik el, a várt fellendülés valószínűleg még messzebb kerül.

 

A gazdasági növekedés gyöngesége nyomás alá helyezi a szövetségi kormányt, mivel a korábban feltételezettnél szerényebb növekedési dinamika kevesebb adóbevételt generál, miközben az idei költségvetés már így is feszített tempóban alakul. Az adósságállomány megengedett mozgásterét teljesen kihasználják, az egymilliárdos tartalékot már régen felélték és a korábbi évekkel ellentétben nagyobb pufferek sem szerepelnek az idei büdzsében.  

 

Januárban – a múlt év decemberihez képest - az exportőrök jól teljesítettek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal első havi exportadatai is némi bizakodásra adnak okot. Az export januárban 6,3 százalékkal, 135,6 milliárd euróra nőtt az előző hónaphoz képest, ami három és fél év óta a legerőteljesebb növekedési dinamika, (megjegyezve, hogy a bázis alacsony volt, mert a német kivitel a múlt év decemberében igen gyöngén sikerült, 4,5 százalékkal csökkent a novemberihez képest). A behozatal – ugyancsak januárban – 108,0 milliárd eurót tett ki, azaz 3,6 százalékkal haladta meg az előző havit.

 

„A német külkereskedelem élénken kezdte az évet”, mondta Dirk Jandura, a Német Külkereskedelmi Szövetség (BGA) elnöke. Aki szerint „a német export így a folyamatos geopolitikai válságok és a kulcsfontosságú értékesítési piacok gazdaságának lassulása ellenére is robusztusnak bizonyult." A múlt év első hónapjához képest azonban az export növekedése nem több 0,3 százaléknál. Az Ifo arra számít, hogy a német export a jó kezdés ellenére idén 1,5 százalékkal tovább csökken, s 3,4 százalékkal csak a jövő évben fog újra növekedésnek indulni.

 

A kivitel növekedése elsősorban az európai jó üzletmenetnek köszönhető: a vállalatok 75,8 milliárd euró értékben értékesítettek árukat az EU tagállamaiba, ami 8,9 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A "Made in Germany" áruk legfontosabb vásárlója azonban továbbra is az Egyesült Államok, az oda irányulókivitel azonban 1,7 százalékkal 12,5 milliárd euróra csökkent. A Kínába irányuló export 7,8 százalékkal 8,1 milliárd euróra nőtt, míg az Egyesült Királyságba irányuló kivitel 8,1 százalékkal 6,8 milliárd euróra csökkent.

 

A tavalyi reálértéken 2,2 százalékos exportcsökkenés után 2024-ben remény van az export enyhe növekedésére, mondta Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza. Ehhez az exportpiacok élénkülésére lesz szükség. „A 2024-es jó exportindulásnak ezért szimbolikus értéke is van. Az üzenet az: javulás látható." Ezt tükrözi a német exportipar hangulata is, amely a müncheni Ifo intézet februári konjunktúra-felmérése szerint szintén kissé felderült.

 

Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője ennek ellenére árnyaltabban fogalmazott: „A német exportipar jelenleg alig profitál a világgazdasági fejlődésből", s ezért „még bőven van lehetőség a javulásra". Ma még csak néhány ágazat számít továbbra is az export növekedésére - például az élelmiszer- és italgyártók, valamint az üveg- és kerámiaipar. „A gépiparban azonban a várakozások 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre estek" - áll a jelentésben.

 

Az egyetértés hiánya fékezi a tartományok közös fellépését

A kancellár és a tartományi miniszterelnökök március 6-i találkozója az előzetes napirenddel ellentétben csak felszínesen szólt a migrációról, azon főként a gazdaságpolitikai kérdések kerültek napirendre. A Handelsblatt tudósítása szerint a tartományok vezetői arra használták fel a találkozót, hogy nyomást gyakoroljanak a kancellárra a gazdaságpolitikával kapcsolatban. „A tartós gazdasági fellendülés érdekében fokozni kell a reformtörekvéseket" - követelték egy határozattervezetben, amely a „Gazdasági ébredés Németország számára" címet kapta.

 

Stephan Weil (SPD) alsó-szászországi miniszterelnök a találkozót megelőzően a gazdasági napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Sürgősen pozitív jelzésekre van szükségünk a gazdaság számára. Ezért jó lenne egy javaslat a szövetségi kormány részéről - lehetőleg közösen és egyhangúlag." Manuela Schwesig (SPD), Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke a szövetségi kormánytól szintén erőteljesebb, a gazdaság élénkülését szolgáló lépéseket követelt, elvégre „Németország, mint gazdasági telephely jövőjéről és a munkahelyek biztosításáról is szó van".

 

Kétségtelen, a gazdaság fellendítésére vonatkozó ötletekből nincs hiány. A szövetségi tartományok is hosszú listát hoztak Scholznak a lehetséges intézkedésekről. A 16 tartományi miniszterelnök például egyetért abban, hogy a még mindig magas energiaárak veszélyeztetik a német gazdaság versenyképességét. A szövetségi kormánynak ezért csökkentenie kell az energia adóterheit. „Ez mind a vállalatok, mind a magánháztartások terheit enyhítené" - áll az állásfoglalás-tervezetben.

 

A tartományok a szakképzett munkaerőhiány kérdésében is többet várnak a szövetségi kormánytól, s ehhez kapcsolják a migráció kérdését. Egy „szakképzett munkaerő bevándorlási ügynökséget" szorgalmaznak, „hogy a vállalatok és különösen a mikrovállalkozások tehermentesítése érdekében a külföldi toborzás során". Az elismerési eljárásokat is fel kellene gyorsítani és a vízumeljárásokat digitalizálni kellene. Ennek érdekében növelni kell a nagykövetségek személyzetének létszámát. A migránsok számára lehetővé kell tenni, hogy a nyelvtanfolyam mellett részmunkaidőben is dolgozhassanak.

 

 „Számos olyan vállalat szemszögéből, amelyekkel rendszeres kapcsolatban állok, három fő kérdés merül fel: A túl magas energiaköltségek, a szakképzett munkaerő hiánya és a túlszabályozás" - mondta Weil. Ezért a szövetségi tartományok is felszólítják a szövetségi kormányt, hogy dolgozzon ki „további intézkedéseket a bürokrácia átfogó csökkentésére".

 

Abban viszont nincs egyetértés a tartományi miniszterelnökök között, hogy a gazdaság élénkítését szolgáló növekedési csomagot hogyan kellene finanszírozni. Az SPD által kormányzott tartományok „az adósságfék pragmatikus kiigazítását", valamint egy külön alapot szorgalmaznak „az államháztartás infrastrukturális beruházásainak finanszírozására". A CDU/CSU által vezetett tartományok, amelyeknek a Bundesratban való jóváhagyásától függ a „közlekedésilámpa-koalíció” által előterjesztett minden nagyobb növekedési program, ellenzik azt. A 16 szövetségi tartomány kormányfői végül nem tudtak megegyezni a gazdaság megerősítését célzó közös állásfoglalásról, pedig – mint Kai Wegner (CDU), Berlin kormányzó polgármestere fogalmazott – „most mindenkinek igazán komolyan kellene vennie a gazdaság segélykiáltásait”.

 

Mint utaltunk rá, magát a szövetségi kormányt is megosztja a kérdés, hogy a gazdaságot kínálati vagy keresleti politikával kell-e élénkíteni. Habeck gazdasági miniszter „reformélénkítést" sürget, és ennek érdekében nagyarányú eladósodást akar. Lindner pénzügyminiszter szintén "gazdasági fordulatot" sürget, de elutasítja a további eladósodást. A kancellár állítólag nyitott a gazdaságot élénkítő javaslatokra. Hajlandó csökkenteni a vállalatok adóját is - ha az ellenfinanszírozás „reális". A Handelsblatt értesülése szerint az SPD és a Zöldek ezért azt fontolgatják, mit tudnának Lindnernek felajánlani, hogy rávegyék, még az idén lazítson az adósságféken, az SPD-ben ugyanakkor kételkednek abban, hogy lesz-e fellendülés. Már pedig ha a 2025 őszi szövetségi választásokig nem élénkül látványosan a német gazdaság, a „közlekedési lámpás" koalíciónak kevés, (pontosabban még kevesebb) esélye lesz a választási győzelemre. (Az aktuális felmérések azt mutatják, hogy ez idő szerint mindhárom kormánypárt jóval kevésbé népszerű, mint a 2021 őszi választások idején voltak.) A megoldás még messze van, az idő ugyanakkor gyorsan múlik.  

 

„Egy bizonyos ponton a lámpás koalíció mindhárom pártja fel fogja tenni magának a kérdést, hogy érdemes-e még elindítani egy közös növekedési csomagot" – idézett a Handelsblatt egy magát megnevezni nem kívánó kormánypárti képviselőt. „Vagy nem lenne-e jobb helye egy növekedési csomagnak a saját választási programjukban".

 

Budapest, 2024. március 7.

 

Készítette: 

Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve immár harmadik alkalommal szervezi meg a Szakma Sztár Fesztivált, 2024. április 24-26. között.
Megjelent a Közgazdasági Igazgatóság 2023 negyedik negyedévi Gazdasági Tájékoztatója. Magyarország bruttó hazai terméke 2023 IV. negyedévében nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5%-kal nőtt...
X public.szechenyi.title