SAJTÓKÖZLEMÉNY
Magyarország elindult a fejlődés útján
Felzárkózás: Az ösztönző állam motorja lehet az egész gazdaságnak
Hogyan lehet ösztönző az állam? Milyen szinergiák bontakoztak ki az állami és az üzleti szféra között? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az „Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok” címmel megjelent tanulmánykötet. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent szakkönyv foglalat az elmúlt egy évtized gazdaságösztönző intézkedéseiről, illetve bemutatja a kormányzati stratégia államháztartási és piaci oldalról értelmezhető eredményeit.
Magyarország Európa 5 legélhetőbb országa közé szeretne tartozni 2030-ra a gazdaságpolitika célja szerint, és az elmúlt időszakban jó úton indult el az Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című tanulmánykötet szerzői szerint. Parragh Bianka, az MNB Monetáris Tanács tagja és az NKE tudományos főmunkatársa, a kötet szerzője és szerkesztője úgy véli, ha az állam érti és figyelembe veszi a gazdasági szereplőknek az üzleti környezet nehézségeiből adódó kockázatait és kihívásait, úgy hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a vállalati válaszreakciók és ezáltal a nemzetgazdaság fejlődése is gyorsabb és hatékonyabb lesz. Az állam szerepvállalásával, a jó irányú állami ösztönzéssel a vállalatok és valamennyi gazdasági szereplő értékteremtését támogatja.
A tanulmánykötet szerzői szerint az állam szerepfelfogásának megváltozása vezethet el bennünket a sikeres felzárkózáshoz. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – a kötet előszavában – kifejti, hogy meg kell teremtenünk a struktúraváltáshoz szükséges peremfeltételeket, mint a kritikus infrastruktúrák megerősítése és modernizálása, a minőségi alapinfrastruktúra biztosítása, az okos és tiszta energiaszolgáltatás, valamint a gyors és biztonságos közlekedés
Az állam és a piac összhangjának fontosságára hívja fel a figyelmet Parragh Bianka. Az elmúlt három évtizedben és azt megelőzően az aktív, nagy állam, illetve a piac mindenhatóságába vetett hit volt a két véglet az állami szerepfelfogásokban. „Magyarország azonban megvalósította, hogy egyensúly, a piaci és az állami koordináció egysége jöjjön létre” – mondta el Parragh Bianka. Ezzel pedig az állam támogatni tudja a gazdaság fejlődését is. Csak az állam indíthat rendszerszintű reakciókat, hatékony intézményrendszer és társadalmi bizalom talaján – tette hozzá.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke úgy véli, hogy sokkal komplexebbé vált a világ, egy jól irányított állam nélkül és annak jó működése nélkül nincs jó életminőség, nincs megfelelő fejlődési perspektíva és fenntartható gazdasági környezet sem. A rövidtávon gondolkodó, befektetéseik belátható időn belüli megtérülésében érdekelt vállalkozásokkal szemben, az ösztönző állam hosszútávon gondolkodik, és a fenntartható fejlődést szorgalmazza – tette hozzá. Domokos László aláhúzta: egy jól működő államnak az üzleti szféra minőségét meghaladó vezetési kultúrára van szüksége.
Az állam felvállalta a felelősséget bizonyos döntésekben, erősebb lett a szabályozás, fejlődött az infrastruktúra, és előtérbe került a nemezti érdekek képviselete, így és a hazai vállalkozók számára kedvező gazdaságpolitika alakult ki – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh rámutatott, hogy az állam akkor lehet hatékony, ha a piaci szereplők mindegyike részese lesz az együttműködésnek.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozza, hogy az állami szerepvállalás az egyetem tudományos missziójának középpontjában áll. Ez a konzervatív államfelfogás, amely az államnak komoly szerepeket biztosít a szabadpiac tekintetében is, afelé mutat, hogy az államnak a piac működésében, a gazdaság működésében szerepet kell vállalnia, tehát egyfajta tevőleges kötelezettsége van a szabad vállalkozás és kereskedelem előmozdítása érdekében. Kis Norbert, az NKE rektorhelyettese szerint Magyarország bebizonyította, hogy az állam pénzügyi egyensúlya és a gazdasági növekedés együtt is tud működni. Úgy véli, Magyarország megtalálta a gazdaságösztönzés bátor eszközeit, az állam innovációja és versenyképességének erősítése pedig elvezethet a további felzárkózáshoz.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint az ipar 4.0 hatására kialakuló új világ más követelményeket támaszt a jövő munkavállalóival szemben, az újonnan születő munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik majd. Óriási felelőssége van tehát az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék – vélekedett Krisán.
A magyar vállalatok megerősítésében fontos szerep hárul a tőzsdére is. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója kiemelte, a piacfejlesztés akkor lesz sikeres, ha egyre több vállalat választja a tőzsdét a növekedéshez, és ha a kibocsátások mellett egyre több (lakossági) befektető is sikerrel választja a tőzsdét vagyona növeléséhez. Az új stratégia kifejezetten a középvállalatokra koncentrál, mert nemzetgazdasági érdek a magyar tulajdonú vállalatok feltőkésítése, megerősítése és ezáltal versenyképességük növelése. Szerinte a jól működő tőkepiac kiemelten fontos a gazdaság számára, a fenntartható felzárkózás egyik kiemelten fontos eszköze.
Tehát az ösztönző állam egy felelősséget vállaló állam is, amelyben megjelenik a kormányzati felelősség nagyon erős, markáns gondolata, a kormány nemcsak kereteket ad az állami működésnek – mutat rá Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A témáról az NKE Ludovika TV munkatársai készítettek filmet, amelyet az alábbi linken tekinthetnek meg:
https://www.youtube.com/watch?v=lfCVnF8lFJY&feature=youtu.be
