Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Németországban mélypontra süllyedtek a vállalati várakozások

2022. november 08.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal a minap nyilvánosságra hozott számítása szerint szeptemberben a német ipar 4,0 százalékkal kevesebb megrendelést kapott, mint augusztusban, s ez 11 százalékos visszaesést jelent a múlt év szeptemberihez képest. (Emlékezetes, hogy a feldolgozóiparban az új megrendelések volumene már júliusban és augusztusban is csökkent.) A belföldi megrendelések szeptemberben kismértékben, 0,5 százalékkal emelkedtek, a külföldi megrendelések ugyanakkor 7,0 százalékkal visszaestek.  

 

Az ipar kilátásai továbbra is borúsak, tekintettel a magas energiaárakra, amelyeket egyre inkább áthárítanak a végfogyasztókra - magyarázta a minisztérium. A bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi meglepően pozitív alakulása után gyenge negyedik negyedév várható. (A GDP július és szeptember között még 0,3 százalékkal növekedett a második negyedévihez képest, ami jórészt a lakossági kereslet még élénk voltának volt köszönhető.)

 

Az Ifo-index az üzleti légkör további romlását mutatja

         A német gazdaság aktuális üzleti és helyzete és a közeljövőre vonatkozó várakozásai megítélését jelző, 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index a februári 98,8 pontról az Ukrajna elleni orosz támadást követően márciusra 90,7 pontra zuhant vissza, majd rövid fellendülés után júliustől kezdődően tartósan 90 pont alatt maradt, s az ősz beköszöntével a 84 pontot alig meghaladó szintre állt be.

 

         A szeptemberi állapothoz képest figyelemre méltó változás, hogy miközben az aktuális üzleti helyzet megítélése októberben 94,5-ről 94,1 pontra tovább romlott, az üzleti várakozások megítélése nagyjából ugyanilyen mértékben 75,3-ról 75,6 pontra emelkedett, picit közelítve a nyáron számított 80 körüli szinthez.

 

         A gazdaság főbb területei közül a feldolgozóiparra jellemző üzleti légkör némileg romlott, ami a jövőre vonatkozó pesszimizmus erősödésével magyarázható. A kapacitás-kihasználtság 85,3-ról 84,6 százalékra mérséklődött, de még mindig magasabb a hosszabb időre számított 83,6 százalékos átlagnál. A szolgáltató vállalatok körében tapasztalt üzleti légkör a szeptemberi visszaesés után októberben kis mértékben javult, ami a hosszabb távú üzleti kilátások pozitív irányú változásából adódik. A kereskedelmi vállalatok körében számított jelzőszám kismértékben szintén emelkedett, ami az aktuális üzlet korábbinál kedvezőbb megítélésével magyarázható. Az építőipari vállalatok körében tapasztalt üzleti légkör tovább romlott az üzleti helyzetet jelző mutató a 2016. januári szintre esett vissza úgy, hogy a rendelésállomány is csökkent.

 

A kamarai szövetség szerint rosszabbak a vállalati várakozások, mint 1985 óta bármikor

 

Az ipari és kereskedelmi kamarák hagyományos, több mint 24 ezer vállalat megkérdezésén alapuló őszi konjunktúra-felmérése megerősíti a kutatóintézetek és más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó műhelyek véleményét, mely szerint a német gazdaság szereplői az előttünk álló tizenkét hónapban újabb visszaesésre készülnek. „A vállalatok attól tartanak, hogy a legrosszabb még hátravan”, figyelmeztetett a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor Martin Wansleben, a kamarai szövetség, (azaz a DIHK) főtitkára. 

A felmérés eredményei szerint a vállalatok több mint fele (52 százalék) saját üzletmenete romlására számít a következő tizenkét hónapban, miközben javulásra csak 8 százalékuk számít. „Ez a legrosszabb adat, amit valaha mértünk a felmérés 1985-ös kezdete óta" – mondta Wansleben, megjegyezve, hogy még a koronavírus-járvány és a pénzpiaci válság idején is magasabb, több mint 10 százalék volt a közeljövőre optimistán tekintők aránya".

A német gazdaság exportorientált jellege ismeretében nem kevésbé figyelmeztető, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 16 százaléka számít exportforgalma növekedésére, 44 százalék változatlan forgalomra számít, s minden öt exportőrből kettő annak csökkenését valószínűsíti.

A beruházásaik növelését tervező vállalatok 24 százalékos aránya 10 százalékponttal alacsonyabb a beruházásaik csökkenését tervezők 34 százalékos arányától, miközben beruházási tevékenysége változatlan szinten tartásával 42 százalék számol.  

A foglalkoztatási szándékok tekintetében 20 százalékos részaránnyal szintén a csökkenést várók vannak többségben a létszámbővítést tervező 13 százalékkal szemben, míg a vállalatok kétharmada a létszám változatlan szinten tartását jelezte.

A vállalati válaszok alapján a kamarai szövetség megerősítette a GDP alakulására vonatkozó tavaszi, már akkor is rendkívül visszafogott várakozásait. „Idén a bruttó hazai termék mennyiségének 1,2 százalékos növekedésére számítunk, ami annak köszönhető, hogy át tudtuk vinni a múlt év lendületét, s így még mindig jó első félévet zártunk. Emellett számos olyan vállalkozás, melyet a világjárvány idején közvetlenül érintettek a lezárások, idén először voltak képesek üzleti tevékenységük korlátozás nélküli folytatására. Ezeket a növekedési impulzusokat azonban hónapok óta emészti az energiaár-válság, az infláció és a borús világgazdaság."

Wansleben szerint „a német gazdaság nemcsak kemény tél, hanem nehéz jövő év elé is néz. A vállalatok konkrét jelentései és értékelései alapján 2023-ban a gazdasági teljesítmény mintegy 3 százalékos csökkenésére számítunk", amely nagyobb mértékű visszaesés akár a szövetségi kormány, a vezető gazdaságkutató intézetek, de még a kölni IW gazdaságkutató intézet szeptember végén nyilvánosságra hozott előrejelzésénél is.

A Nemzetközi Fejlesztési és Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) őszi előrejelzése szerint az a Németország, amely sokáig „Európa növekedési motorja és stabilitási motorja” volt, lemaradásba, a fejlett ipari országok sorában a sereghajtó helyére került azzal, hogy hogy 2023-ban a gazdasági teljesítmény 0,7 százalékkal elmarad az ideitől, az infláció pedig egész évben magas lesz, éves átlagban eléri a 7,5 százalékot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonló véleményt képvisel azzal, hogy a jövő évi kilátásokat tekintve Németországot a növekedési lista sereghajtói közé helyezte, a GDP 0,3 százalékos visszaesését prognosztizálva. Ennél rosszabb kilátásokkal csak Oroszországban lehet számolni.

         Romanus Otte, a Business Insider Deutschland szakértője az ipart a német gazdaság legproblémásabb elemévé nevezte. Emlékezetes, hogy a világ legnagyobb gazdaságai között Németországban igen magas, a Világbank számítása szerint mintegy 30 százalék az iparnak a GDP-hez való hozzájárulása.

A legtöbb fejlett gazdaságban – Egyesült Államok, Franciaország vagy Nagy-Britannia – az ipar alacsonyabb, 20 százaléknál alacsonyabb mértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Összeomlani látszik a kifinomult a kiváló mérnökök és magasan képzett szakmunkások által végzett kifinomult termelés, a magas minőség és a versenyképes árak egységén alapuló ipari üzleti modell, melyhez a magas termelékenység mellett nagyban hozzájárul az Oroszországból származó olcsó energia, a német export szempontjából kedvezően értékelt euró, továbbá a belső stabilitás és a NATO, s ezen belül az Egyesült Államok által garantált külső biztonság.

         Eric Heymann, a Deutsche Bank Németország, mint ipari telephely jövőjét illetően borúlátó vezető közgazdásza szerint „ha tíz év múlva visszatekintünk a jelenlegi energiaválságra, akkor ezt az időszakot a felgyorsult németországi de-indusztrializáció kiindulópontjának tekinthetjük." A gázválság "strukturális változásokat hozhat Németország mint ipari helyszín - és a német exportorientált üzleti modell - számára".

Ráadásul Németországban az infláció magasabb, mint 1951 óta bármikor. Nem látszik a vége, mert az árak még mindig gyorsabban emelkednek a termelői szinten, mint a fogyasztói szinten. Különösen az import drágul. Az exportbarát módon alacsony euró hirtelen problémává válik, mert drágítja az importot. Ráadásul a reáljövedelmek a munkavállalók milliói számára minden korábbinál jobban mérséklődnek. A Deutsche Bank közgazdászai szerint az állam hosszú távon nem tudja kompenzálni az inflációt és a veszteségeket.

Az ukrajnai háború fordulópontot jelent a német gazdaság számára, ami különösen a külkereskedelemben mutatkozik meg. Németország egykor export-világbajnok volt, s még mindig rendkívül erős exportőr ország. A kereskedelmi mérleg szeptember végére kialakult többlete – az importnak az exportot csaknem kétszeresen meghaladó ütemű, közel 30 százalékos emelkedése nyomán, a 2021 első kilenc havi 142,1 milliárd euróval szemben -  nem érte el az 50 milliárd eurót, a szeptemberi kiviteli többlet pedig nem volt több 3,7 milliárd eurónál, (ami a 2021 szeptemberi 16,2 milliárd eurós aktívum alig több mint ötöde).

 

Az energia- és nyersanyagárak rekordméretű üzleti kockázatot jelentenek

Az energiaválság szinte minden ágazatban megterheli a német gazdaságot. A felmérésben részt vevő vállalatok 82 százaléka az energia- és nyersanyagárakat üzleti kockázatnak minősíti. "Ilyen magas kockázati értéket még mi sem mértünk korábban" - mondta Wansleben. Elmondta, hogy az iparra különösen nagy hatással volt az energiaárak drámai emelkedése és az energiaellátást övező bizonytalanság.

„A hatások konkrétan érezhetők: különösen a nagy energiaigényű, köztes termékeket előállító gyártók csökkentik termelésüket. A vegyiparban több mint minden negyedik vállalat kénytelen leépíteni, a gumi és műanyagiparban pedig több mint minden ötödik." Az autóiparban is a vállalatok 16 százaléka csökkenti termelését, mondta Martin Wansleben, aki szerint az autóipari vállalatok 17 százaléka foglalkozik a gondolattal, hogy a magas energiaárak miatt külföldre helyezi át termelését.

 

Meg kell újítani a gazdaságpolitikát!

A DIHK főtitkára szerint a német gazdaságpolitikának most sürgősen hozzá kell igazítania a gazdasági tevékenység keretfeltételeit az új fejleményekhez: "Még ha olyan sürgősségi intézkedések, mint például a gázárfék, kicsit későn is jönnek, helyesek és fontosak”, mondta Wansleben. „Most nagyon fontos, hogy a politikusok a dinamikus gazdasági fejlődés strukturális irányát is kijelöljék.” 

A vállalati-vállalkozói tevékenység keretfeltételeit illetően „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vállalkozások visszanyerjék a bizalmukat és a jövőbe fektessenek be. Ehhez nagyobb sebességre és nagyobb határozottságra van szükség. … Nem csak a megújuló energiákat kell gyorsabban bővíteni. A közlekedési útvonalakon, amelyeket a szükséges szállításokhoz és az emberek üzleti találkozóinak megtartásához használnak, nem szabad többé megállni. Bárkinek, aki új raktárat épít vagy valamit átalakít a vállalkozásában, nem kellene az engedélyezési folyamat minden egyes lépéséért küzdenie. A digitalizáció és a határokon átnyúló kereskedelem terén a vállalatok még mindig sok fékkel és akadályokkal szembesülnek. Ott szeretnénk látni egy felszabadító csapást", mondta a kamarai szövetség főtitkára.

 

Készítette:

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A hazai energiaárak drasztikusan emelkedtek az elmúlt 1,5 évben mind a villamos energia, mind a földgáz és a távhő, illetve kisebb mértékben az üzemanyagok terén. Az áremelkedés a hazai KKV-kat is rendkívül nehéz helyzetbe hozta.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.