Parragh: A „Gazdaság – Társadalom – Környezet” tényleges és szoros együttműködésére van szükség
2022. február 4-én tartotta a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülését Debrecenben. A rendezvényen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felszólalt.
Az elnök beszédében kitért rá, hogy a magyar gazdaság milyen előre lépéseket tett a 2010-es kormányváltás óta. Megemlítette, hogy jelentősen csökkent az államadósság és az államháztartási hiány egészen 2019-ig, amikor 2020-ban a koronavírus járvány miatti recesszió felborította ezt a trendet. Emellett az államadósság szerkezete is átalakult, ma már sokkal inkább a forintadósság és a lakossági befektetők jelentős hányada a jellemző. A járvány előtti időszakban jelentősen nőtt a GDP és a foglalkoztatás, valamint csökkent a munkanélküliség. Hazánk a munkaalapú gazdaságra rendezkedett be.
A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatban egyesével ismertette a különböző járványhullámok hatásait a teljes lezárástól az oltás megjelenésén át a járvánnyal való együttélés időszakáig. Kiemelte, hogy ezekben a nehéz időszakokban a kamara fontos szerepet vállalt a vállalkozások igényeinek a kormányzat felé való közvetítése érdekében. Többek között ilyen intézkedés volt a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön és a Széchenyi Kártya program GO konstrukcióinak megjelenése. Az SZKP konstrukciók (Krízishitelek és GO! hitelek együttesen) keretében közel 2.300 Mrd Ft összegű hiteligény befogadása mellett közel 1.400 Mrd Ft mértékű szerződéskötés valósult meg, több mint 73.000 hiteligénylés került benyújtásra és több mint 51.000 hitelügylet kapcsán került sor szerződéskötésre.
Beszélt a kamarai rendszer előtt álló kihívásokról is, úgymint a gazdaság és a kormány közti hídszerep megerősítése, a digitalizáció és a generációváltás fontossága, valamint a mentorálás kultúrájának meghonosítása. A KKV szektor kihívásai között említette a digitalizáció, a termelékenységnövelés és az innováció fontosságát.
Véleménye szerint az országnak nagyobb önellátásra kell berendezkednie, melyben az erős, magyar középvállalatoknak kell a növekedés bázisát adnia, valamint támogató, „magyarbarát” és vállalkozóbarát üzleti környezetet kell létrehozni. Az ország versenyképességének alakítása mindenki feladata, olyan vállalkozói réteg kell, aki mer a komfortzónáján kívül mozogni a fejlődésért és mer kockáztatni. Így alakíthatjuk ki a „Gazdaság – Társadalom – Környezet” tényleges és szoros együttműködését.
