Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A német érdekeltségű vállalatok szerint a világgazdaság válságjegyei mélyek, a várakozások további romlást sejtetnek

2022. május 17.

A világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai szervezetek rendszeresen megkérdezik a tagvállalatokat tevékenységüknek az adott viszonylatban tapasztalt keretfeltételeiről, aktuális üzleti helyzetükről és a közeljövőre vonatkozó kilátásairól. A mintegy 4.200 német érdekeltségű vállalat, lerakat és kereskedelmi képviselet a felmérés során megfogalmazott válaszai alkalmasak arra, hogy azokból más országok külgazdasági tevékenységet folytató vállalatai is profitáljanak.

 

A legutóbbi, 2022 tavaszi felmérés május közepén nyilvánosságra hozott eredményei ellentmondásos, tendenciájában pedig romlást sejtető képet sugároznak a világ térségei helyzetéről és jövőbeni kilátásairól. Korábban a koronavírus-járvány okozta válság, majd az ellátási lánc problémái, idén pedig az orosz-ukrán háború, valamint a járvány teljes megszüntetését szolgáló kínai lezárások azok a tényezők, melyek nem kis kihívásokat jelentenek az érintett vállalatok számára. Éppen ellenkezőleg: a német érdekeltségű vállalatok kilátásai alapján a világ nagy részén az üzleti helyzet további romlása várható.

 

A felmérés eredményei a két évvel korábbi helyzetre emlékeztetnek

 

Kétségtelen, hogy az aktuális üzleti helyzet megítélése egyelőre alig kedvezőtlenebb a múlt év őszinél: az üzleti helyzetükkel elégedett vállalatok aránya ugyan 52-ről 48 százalékra csökkent, de a négy százalékpontos különbség sem a „rossz”, hanem a „kielégítő” jelzőt megfogalmazó vállalatok táboránál jelentkezett. Így az üzleti helyzetüket jónak és rossznak megítélő vállalatok arányának különbsége egyelőre kis mértékben, az őszi 41-ről 37 százalékpontra mérséklődött.

 

Az üzleti várakozások tekintetében a kép már jóval kedvezőtlenebb: a javulást váró vállalatok aránya a múlt évi őszi 56 százalékról 42 százalékra mérséklődött, miközben a változatlan üzleti kilátásokat jelző vállalatok aránya 38-ról 43, a romló kilátásokat jelzőké pedig 6-ról 15 százalékra emelkedett. Mindezek alapján az üzleti kilátásaik javulásával és romlásával számoló vállalatok arányának különbsége drámai mértékben, a múlt év őszi 50-ről 27 százalékpontra esett vissza.

 

„Legutóbb 2020 tavaszán tapasztaltunk hasonló hangulatváltozást, amikor az első korona-sokk erősen megragadta a világgazdaságot" - kommentálta a felmérés eredményeit Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. „Most az infláció és a költségek oldaláról jelentkező nyomás, továbbá a háború és a sanghaji zárlat azok a tényezők, melyek tovább rontják az üzleti tevékenység telephelyi feltételeit. A lényeg az, hogy fel kell készülnünk a világszerte láthatóan rosszabb üzletmenetre."

 

A felmérésben részt vevő vállalok várakozásai, azaz a „jó”, illetve „rossz”, továbbá a „javuló”, illetve „romló” válaszok különbségének összevetése alapján egyértelmű, hogy a világgazdaság nagyobb térségei sorában mind az aktuális helyzet, mind az üzleti várakozások tekintetében

  • az átlagnál jóval kedvezőbb helyzetben vannak az Észak-, illetve a Dél- és Közép-Amerikában tevékenykedő vállalatok, miközben
  • az euró-övezetben működő vállalatok üzleti várakozásai (a vállalati válaszok arányait tekintve kereken 10 százalékponttal) kedvezőtlenebbek a világgazdasági átlagnál,
  • az euró-övezetre jellemzőnél is kedvezőtlenebb a Kínában tevékenykedő vállalatok aktuális helyzetmegítélése, s még annál is rosszabbak az üzleti kilátásaik.

 

A működésük telephelyén beruházást tervező német érdekeltségű vállalatok aránya a múlt év őszi 42-ről 35 százalékra csökkent, a beruházási aktivitásuk mérséklését tervezőké 13-ról 18 százalékra emelkedett. A két arány összevetéséből adódó különbség - a beruházási feltételek szigorodását, az aktivitás mérséklődését jelezve - 29-ről 18 százalékpontra esett vissza.

 

Regionális összehasonlításban mind az aktuális üzleti helyzet, mind pedig az üzleti várakozások megítélésénél hasonló a kép:

  • az amerikai kontinensen, főleg az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót magában foglaló Észak-Amerikában a beruházási kedv jóval meghaladja a világ összes országára számított átlagot, miközben
  • az euró-övezet országaiban a világátlagnál valamivel kedvezőtlenebb, míg
  • Kínában, továbbá az az EU-hoz nem tartozó kelet- és déleurópai országok, Oroszország és Törökország alkotta csoportban a nullához közeli szintre esett vissza a beruházási aktivitásuk növelését és csökkentését tervező német érdekeltségű vállalatok arányának különbsége.  

 

A foglalkoztatási szándékok tekintetében a 4.200, a felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalat – a múlt év őszi 46 százalékkal szemben - 37 százaléka tervez további létszámbővítést. A „maradék” nagyobb része a korábbival azonos létszámot foglalkoztatók táborát növeli, (az ő arányuk 46-ról 53 százalékra emelkedett), s kis mértékben, 8-ról 10 százalékra bővült a foglalkoztatottak számának csökkentését tervező vállalatok aránya is.

 

A foglalkoztatási kilátások regionális megoszlását illetően az üzleti helyzethez, a konjunkturális kilátásokhoz és a beruházási tervekhez hasonló jelenség tapasztalható. A létszámnövelést és a létszámcsökkenést tervező vállalatok arányának különbsége az észak-amerikai kontinensen működő vállalatoknál a legmagasabb, megelőzve a (Kína nélküli) ázsiai és csendes-óceániai térséget, az euró-övezethez nem tartozó országok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság által alkotott országcsoportot, miközben az euró-övezet országok jelzőszáma valamivel elmarad a világátlagra számítottnál.  

 

 

A nyersanyag- és energiaárak emelkedése jelenti a legnagyobb kockázatot

 

A felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok megítélése szerint 

  • a legsúlyosabb kockázatot a nyersanyag- és energiaárak emelkedése jelenti. Előbbire – az őszi 44 százalékkal szemben – a vállalatok 55, utóbbira – az őszi 23 százalékkal szemben – 46 százaléka panaszkodott.
  • A harmadik legfontosabb kockázati tényezőt – amit mind a múlt év őszén, mind az idén tavasszal a vállalatok kerek két ötöde nevezett meg – a gazdaságpolitikai keretfeltételek jelentik, miközben
  • a kereslet alakulására és a szakemberhiányra, mint kockázati tényezőre panaszkodó vállalatok aránya az őszi 37-ről 34 százalékra mérséklődött. 

 

A felmérés készítői külön rákérdeztek az orosz-ukrán háború rövidtávú hatásaira. Ezek sorában

  • az energiahordozók, a nyersanyagok és az elő-gyártmányok magas költségeit a vállalatok 66,
  • a szállítási láncok és a logisztika zavarait 53,
  • a nyersanyagok és előgyártmányok hiányát 39,
  • a rendelésállomány csökkenését 24,
  • a piacra jutási feltételek romlását 21, míg
  • az üzleti partnerek elvesztését, a meglévő üzleti kapcsolatok megszakadását 20 százaléka

jelölte meg a háború rövidtávú kockázati következményeként.

 

A nemzetközi munkamegosztásban várható változások sorában a felmérésben részt vevő vállalatok 34-36 százaléka a szállítási utak megváltozását, az egyes régiókkal fenntartott üzleti kapcsolatok befejezését vagy korlátozását, a szállítási láncok politikai befolyás (törvények, kereskedelmi korlátozások, stb.) erősödését, valamint a telephelyi kockázatok megítélésének változását jelölték meg. Ennél gyöngébb, de még mindig jelentős, (a vállalati válaszok 22-27 százalékánál fordul elő) az egyes térségektől való gazdasági leválás, a szállítók erőteljesebb diverzifikálása, a protekcionizmus erősödése és az egyes nemzetgazdaságok autark jellegének erősödése, valamint a telephelyek, illetve termelési tevékenységek telephelyének más helyszínre telepítése.

 

A fentiekben felsorolt hatások térségenként szintén nagy eltéréseket mutatnak. Figyelemre méltó, hogy a szállítási utak változtatása, a telephelyek kockázatértékelésének változása, a szállítói láncokra gyakorolt politikai befolyás erősödése és a protekcionizmus súlyosbodása/a nemzetgazdaság autark jellegének erősödése, valamint a térségről való gazdasági leválás a Kínai Népköztársaság, mint ipari és szolgáltatói telephely esetében jóval meghaladja a világ összes térségére számított átlagot, ami teret nyithat a német érdekeltségű vállalatok egyes kínai leányvállalatai más térségekbe helyezését. Az euró-övezet országaira számított mutatók többé-kevésbé egybe esnek a világ összes térségére számított átlaggal, az Észak-Amerikára számított mutatók pedig e kockázati tényezők többségében (a protekcionizmus változása és a szállítók erőteljesebb differenciálása kivételével) kedvezőbbnek mondhatóak.

A német érdekeltségű vállalatok körében végzett felmérés részletes, régiók szerint csoportosított eredményei elérhetőek kamarai szövetség www.dihk.de honlapján.

 

Készítette:

Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A tartósan magas infláció, az ellátási láncok zavarai, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború tartós következményei – Ausztria gazdasági növekedési lehetőségeit is nagyban behatárolja.
Az Egyesült Királyságban a CE jelölést 2023. január 1-től felváltja az UKCA/UKNI jelölés. A brit Department for Business, Energy & Industrial Strategy 2022. június 29-én tájékoztató webináriumot tart a jelöléssel kapcsolatos tudnivalókról.