Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA
Gazdasági Évnyitó 2022

Gazdasági Évnyitó 2022

2022. február 21.

Gazdasági Évnyitó 2022

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy vélte, hogy kormányzati segítség nélkül kiterjedt csődhullám sújtotta volna a vállalkozásokat. Az elnök szerint, a világ sok államával ellentétben, Magyarországot nem felkészületlenül érte a világjárvány, a válságkezelésben pedig a kamarának is jelentős szerepe volt.

Elmondta, az MKIK folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a vállalkozói igényekről, és naprakész javaslatokat készített számukra. Ezek túlnyomó része helyet is kapott a szabályozásokban, támogatásokban. A legfontosabb intézkedések közül kiemelte a munkahelyteremtő bértámogatás, valamint az otthoni- és távmunka feletételeinek egyszerűsítését, a béremeléseket, az adócsökkentéseket, a vállalkozói támogatásokat. Parragh László átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó intézkedéseket, az árak és kamatok állami rögzítést. El kell fogadni azt is, hogy a válság egyik legfontosabb következményként az infláció világszerte magas lesz, ezt kivédeni belföldön nem lehet, de enyhíteni igen - tette hozzá. Javasolta minél több magyar vállalkozás bekapcsolását a külkereskedelembe, hangsúlyozva, hogy a belföldi termelés ösztönzése ellensúlyozhatja a nemzetközi ellátási láncok akadozását. A világszintű változásokat pedig folyamatosan, a korábbinál is jobban figyelni kell, mert ezen múlik, ki lesz nyertes vagy vesztes az új gazdasági korszakban - mondta az MKIK elnöke.


A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Varga Mihály szerint a válságkezelés hatékonyságát bizonyítja, hogy a magyar gazdaság várakozáson felül teljesített 2021-ben. A tárcavezető az elmúlt napok egyik meglepetéseként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a belföldi GDP 7,1 százalékkal nőtt, ami a lengyel növekedéssel együtt, kiemelkedőnek számít uniós szinten. Hozzátette, hogy 2 éve, a járvány kirobbanásakor gyorsan kellett cselekedni, mert már az elején lehetett tudni, hogy hosszú időn át fennmarad a váratlan helyzet. A válság összességében jóval súlyosabb volt a 2008-asnál, de az akkori kormányok elvonásokat jelentettek be, míg a mostani a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése, és az adócsökkentés mellett döntött.

A magyar gazdaság teljesítménye ma már meghaladja a válság előtti szintet, miközben az EU sok tagállama még nem érte azt el - tette hozzá.

A miniszter a következő évek legjelentősebb kihívásának a globális ellátási láncok átalakulását, a változó kamatkörnyezetet, belföldön pedig a pénzügyi egyensúly és a tartós növekedés egyidejű fenntartását nevezte.

Az infláció mérséklését szintén sürgető feladatként említette, hiszen a januári adatok alapján a balti államokban már meghaladta a 10 százalékot, és Lengyelországban is ahhoz közelít. A visegrádi államok csoportján belül viszont Magyarországon a legalacsonyabb, amit Varga Mihály a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak korlátozása, a kamatstop, valamint az élelmiszerek árának szabályozásával magyarázott. A kormány számításai szerint ezek az intézkedések 3 százalékponttal csökkentették a belföldi inflációt - tette hozzá.


A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy "az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe", mert "a kihívóink" fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt - magyarázta.

Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig 2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, "tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával".

Kijelentette: semmilyen engedményt nem akar tenni "semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében". Nemcsak arról van szó, hogy "politikailag antikommunisták vagyunk", hanem "kifejezetten ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában" - mutatott rá. Hozzátette: ez filozófiai meggyőződés.

Emlékeztetett: az előző rendszerben tönkretették a gazdaságot, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, "hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is, és abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van". Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét - fogalmazott.

Azt mondta: ezért maradnak a magántulajdon alapján, azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen. Ez nemcsak a gazdaságnak jó, hanem "azt a kultúrát is erősíti, hogy a dolgokkal és a saját életünkkel törődni kell" - vélekedett.

Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez, "nem lehet egyszerűen csak máról holnapra élni", és csak a magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy "nyakló nélkül vegyen föl hitelt, mert tudja, hogyha túl sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona". Ezért "a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni" - jelentette ki.

Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti. Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa - mutatott rá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, "érthetően egészen más körülmények között". A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy "kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott", és kibírta. A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első - fejtette ki.

Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy "jó állapotban ért el bennünket a válság".

Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa.

A komplexitásról szólva arra is kitért, Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.

Kiemelte: tranzit ország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20-30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket. Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül, lakosságarányosan, a legtöbb autópálya Magyarországon működik.

Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni.

Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei-záhonyi beruházások, azok "a legrosszabbat kívánják Magyarországnak", nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel. Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan - mondta.

Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor "nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól". Másfelől - folytatta - 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért "becsületbeli kérdésnek" is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj.

Úgy értékelt: olyan válságkezelést, amely nem borította meg a költségvetési egyensúlyt, "lámpással kell keresni" a magyaron kívül az Európai Unió területén. Eközben - mutatott rá - a munkaerőpiac is stabil maradt, soha annyian - 4 millió 700 ezren - nem dolgoztak a magyar nemzetgazdaságban 1990 óta, mint most.

Forrás: MTI

 

1. MKIK Gazdasági Évnyitó 2022 - Parragh László

2. MKIK Gazdasági Évnyitó 2022 - Varga Mihály

3. MKIK Gazdasági Évnyitó 2022 - Orbán Viktor

4. MKIK Gazdasági Évnyitó 2022 - Díjátadó

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az IKT szakma legfontosabb szereplői újra találkoznak, hogy megvitassák a digitalizációs irányzatokat, kiértékeljék a megvalósult fejlesztéseket és megismerjék a további lehetőségeket.
A Modern Vállalkozások Programja – Válságálló digitalizáció elnevezésű online eseménye első sorban azt vizsgálja meg, hogy melyek az első és legfontosabb tennivalók a kialakult válsághelyzetben, a kkv-k hogyan tudják csökkenteni a digitalizációs ...