2023 – túlzás nélkül állítható – „fekete évként” került be az osztrák gazdaságtörténetbe: az alpesi köztársaság bruttó hazai terméke 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A bécsi Wifo gazdaságkutató intézet március utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzésében ez évre a gazdasági teljesítmény növekedését valószínűsíti, de annak mértéke – 0,2 százalék – alig haladja meg azt a szintet, amit stagnálásnak neveznek.
2023-ban reálértéken számolva a GDP valamennyi kulcsfontosságú keresleti összetevője zsugorodott. Kétségtelen, az export mindössze 0,2 százalékkal csökkent úgy, hogy az áruexport enyhe növekedését lehúzta a szolgáltatás-kivitel jelentős visszaesése. A beruházási javak iránti kereslet azonban különösen jelentős mértékben csökkent: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,4, a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,7, míg az építési beruházások iránti kereslet csaknem 6 százalékkal esett vissza.
A gazdaság ingadozásait általában csillapító magánfogyasztás növekedésserkentő hatása ezúttal szintén elmaradt: a magas inflációs ráta a magánháztartások rendelkezésére álló reáljövedelem csökkenéséhez vezetett, melynek nyomán a fogyasztási kiadások 0,3 százalékkal szintén visszaestek; ráadásul – szintén reálértéken - 0,4 százalékkal az állam fogyasztási kiadásai is zsugorodtak.
A belföldi kereslet gyengesége nemcsak a hazai termelésre volt hatással, hanem az importigényt is mérsékelte. Ennek következtében az import reálértéken 1,8 százalékkal csökkent, ami az árubehozatal 2,7 százalékos visszaeséséből és a szolgáltatás-behozatal 0,9 százalékos növekedéséből tevődik össze.
A gazdasági gyöngélkedése 2024 első felében is folytatódik.
2023 utolsó negyedévében az áruexport mennyisége meghaladta az előző három havit és a Wifo várakozása szerint e keresleti komponens gyönge növekedése 2024 tavaszán is folytatódhat. A hangsúly a „gyönge” jelzőn van, az intézet üzleti felmérése szerint ugyanis az osztrák feldolgozóiparban mind a rendelésállomány megítélése, mind az exportmegrendelésekre vonatkozó várakozások 2024 elején ismét romlottak, ezen belül az export szempontjában meghatározó jelentőségű gép- és berendezésgyártásban 2024-ben sem várható gyors fellendülés. A nemzetközi konjunktúrális feltételek kis mértékű javulása leghamarabb az év közepétől eredményez számottevő növekedési impulzust.
Az euró-övezet országaiban tapasztalható lassú ipari és beruházási aktivitás, amely – többek között - Németország rendkívül gyenge, a vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi előrejelzésében 0,1 százalékban meghatározott gazdasági növekedésében is visszatükröződik, az osztrák exportkilátásokra is nyomasztóan hat. Emellett Ausztria fontos kereskedelmi partnereihez viszonyított inflációs lemaradása és az ezzel összefüggő magasabb energiaárak rontják az árakban megjelenő versenyhelyzetét. Ennek megfelelően a hazai iparvállalatok a közelmúltban mind az uniós versenytársakkal, mind a harmadik országbeli versenytársakkal összehasonlítva sokkal rosszabbnak értékelték saját versenyhelyzetüket, mint azt a Wifo korábbi üzleti felmérései során tették.
Mindent egybe vetve a Wifo 2024-re mindössze 1,2 százalék körüli export-bővülést feltételez úgy, hogy a nemzetközi gazdaság élénkülésével összhangban az osztrák exportgazdaság csak 2024 közepétől állhat ismét növekedési pályára.
A legfontosabb partnerországok gazdaságának 2024 folyamán várható fellendülése, valamint a beruházási kereslet és az ipari termelés várható élénkülésére az export mellett az osztrák import is várhatóan új lendületet kap; 2025-re pedig a Wifo – az egyes fő viszonylatok piaci részesedése az árfolyamváltozások nyomán bekövetkező enyhe eltolódása mellett – mind az árukivitel, mind az -import esetében közel 4 százalékos növekedést valószínűsít.
A 2023-as recesszió különösen súlyosan érintette Ausztria árutermelő ágazatait. A hozzáadott érték az árutermelésben reálértéken 2,7 százalékkal úgy csökkent, hogy a korábbi időszakokkal összehasonlítva kivétel nélkül valamennyi negyedévben visszaesést regisztráltak.
A gyöngén sikerült IV. negyedév és az ez évi várakozások kedvezőtlen alakulása miatt a Wifo kénytelen volt jelentősen, 1 százalékponttal, -1,5 százalékra módosítani, (azaz rontani) az ipari termelés változására vonatkozó idei előrejelzését. Az előző évhez képest bekövetkezett romlást a statisztikai hivatal a beérkező megrendelésekre vonatkozó adatai is visszatükrözik. Novemberben és decemberben a rendelések volumene 9,3, illetve 5,6 százalékkal csökkent, januárban pedig gyakorlatilag stagnált, (mindössze fél százalékkal emelkedett) az előző év azonos hónapjaihoz képest. Ezt követően a várakozások februárban ismét romlottak.
A Wifo ezért az árutermelés hozzáadott értékének további csökkenésére számít 2024 elején úgy, hogy óvatos stabilizálódás csak a második negyedévben várható. Az előrejelzések szerint az Európai Unió tagországaiban bekövetkező gazdasági fordulat 2024 második felétől az ipar helyzetének javulásához vezethet: az árutermelés hozzáadott értéke a harmadik negyedévben enyhén növekedhet, majd e növekedés az év vége felé közeledve várhatóan felgyorsul. Ezt követően az ipar által előállított hozzáadott érték – az idei 1,5 százalékos visszaesés után – 3,3 százalékkal várhatóan csak a jövő évben fog ismét növekedni.
Az építőipar helyzete várhatóan tovább romlik
Az építőipart különösen érzékenyen érinti a jelenlegi recesszió. A magas kamatlábak az egész euróövezetben hatással vannak a lakásépítés iránti keresletre, a finanszírozási költségek ebből adódó emelkedése, továbbá az infláció, illetve az építőipari árak erőteljes emelkedése szintén fékezően hat a kereslet alakulására.
A kereslet visszaesése jelentős hatással van az építőipar hozzáadott értékére, ami 2023-ban reálértéken 1,1 százalékkal zsugorodott. A Wifo üzleti felmérése szerint az ágazatban egyre borúsabb a hangulat: a következő hat hónapra vonatkozó üzleti várakozások túlnyomórészt pesszimisták úgy, hogy 2023 decemberében az intézet által megkérdezett építőipari vállalatok többsége – hét év óta először - a termelés legfontosabb akadályaként a megrendelések hiányát jelölte meg, (megjegyezve, hogy abban a korábbi években a munkaerőhiány dominált).
A bécsi kutatók így arra számítanak, hogy az építőipari beruházások 2024-ben a múlt évihez képest további 4 százalékkal tovább csökkennek, az építőipar által előállított hozzáadott érték pedig várhatóan 3,6 százalékkal zsugorodik. Az építőipar stabilizálása érdekében a szövetségi kormány 2024 február végén lakásépítési és építési offenzívát terjesztett elő. A könnyítések volumene a becslések szerint meghaladja a 2 milliárd eurót, ugyanakkor az intézkedések által érintett kör szélesebb kiterjedése miatt az építőipar az élénkítő hatás valószínűleg csak egy részét fogja hasznosítani. Az ágazat sajátosságai következtében azonban a lakásépítés 2024-re várt visszaesését nem fogják elkerülni, s az építési tevékenység jelentősebb mértékben várhatóan csak 2025-ben fog élénkülni, amikorra a Wifo az építőipari beruházások 1,5, míg az építőipari hozzáadott érték 1,0 százalékos növekedését valószínűsíti.
Az infláció viszonylag magas, de tovább mérséklődik, a magánfogyasztás bővül
Az inflációs ráta továbbra is az euró-övezet átlaga felett van. Az EU által definiált harmonizált ráta 2023-ban 7,7 százalék volt, ami 2,3 százalékponttal magasabb az euro-övezet 5,4 százalékos mutatójánál. Mindazonáltal az infláció Ausztriában is jelentősen csökkent 2023 folyamán, az év eleji 11,2 százalékról az év végére 5,6 százalékra. Ez a pozitív tendencia 2024 elején is folytatódott. Az inflációs ráta a januári 4,6-ról 4,3 százalékra mérséklődött, az év egészére a Wifo 3,8, 2025-re pedig 2,7 százalékot feltételez.
Az osztrák statisztikai hivatal szerint a háztartási energia árának csökkenése mellett az élelmiszerárak lassulása is csillapító hatást gyakorol az árak változására. Ezzel szemben a szállodai és éttermi szolgáltatások erőteljes áremelkedése továbbra is felfelé hajtja az árakat. Ez utóbbi nélkül az infláció mintegy 1 százalékponttal alacsonyabb lenne.
Mint már utaltunk rá, a magánfogyasztásnak a gazdaság gyöngélkedése idején általában megfigyelhető növekedésserkentő hatása 2023-ban nem valósult meg. Éppen ellenkezőleg: a magánkereslet visszaesése súlyosbította a nemzetközi gazdasági visszaesés és annak az osztrák recesszióra gyakorolt negatív hatásait. A magas áremelkedési ütemek nyomán csökkent a magánháztartások vásárlóereje, ami miatt 2023-ban a fogyasztásuk 0,3 százalékkal zsugorodott. Ezen belül a legnagyobb mértékben a lakberendezési cikkek iránti kereslet esett vissza, emellett a ruházati cikkekre való kiadásoknál is érezhető volt a visszafogottság.
Az előző évi magas inflációt a szociális partnerek őszi bértárgyalásainál is figyelembe vették, ami végső soron a következő időszakban a háztartások jövedelmének erőteljes növekedésében ölt testet. A magánháztartások azonban a bizonytalan környezet és a növekvő munkanélküliség miatt eddig vonakodtak költeni, ugyanakkor feltételezhető, hogy 2024-ben az előző évhez képest az emelkedő jövedelmek korábbinál nagyobb hányadát fogják megtakarítani.
Ennek figyelembevételével a Wifo tavaszi előrejelzése szerint a magánfogyasztók kiadásai reálértéken számolva az idén 1,2 százalékkal emelkednek, miközben a megtakarítási ráta a 2023. évi 8,6 százalékról szintén emelkedik, s megközelíti a 10 százalékot. A fogyasztói kiadások élénkülése a kiskereskedelmi szektornak is kedvezni fog. Hozzáadott értéke 2023-ban közel 6 százalékkal csökkent, de 2024-ben 1,5 százalékkal ismét emelkedik.
Tágabb kitekintésben - a magánfogyasztási kiadások 2025-ben várhatóan gyorsuló ütemben, 2,1 százalékkal nőnek úgy, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulása nyomán a megtakarítási ráta kis mértékben, 9,4 százalékra csökkenhet. A tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások 2025-ben – hosszú idő óta először - ismét a magánfogyasztási kiadások egészéhez hasonló ütemben nőnek. A kereskedelem hozzáadott értéke a jövő évben 2 százalékkal emelkedik, s az nemcsak a külkereskedelmi forgalom emelkedéséből, hanem az erősebb belföldi keresletből is profitál majd.
A foglalkoztatási helyzet differenciáltan változik
A foglalkoztatottak számának évi átlagos növekedése dinamikus volt, de annak lendülete az év folyamán lassult – az előző év azonos időszakához képest az első negyedévi 1,7-ről a negyedik negyedévre 0,7, 2024 első két hónapjában pedig már csak csupán 0,3 százalékra.
A 2023 eleji élénk növekedés nagyrészt a turizmus tevékenységének köszönhető: 2023 első negyedévében a teljes növekedés mintegy negyedét a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás biztosította.
2023 végén és 2024 elején több kulcsfontosságú gazdasági ágazatban is jelentősen lefékeződött a foglalkoztatás növekedése, sőt egyes ágazatok esetében egyenesen csökkenést tapasztaltak. Mindenekelőtt az építőiparban (2024. január/februárban 2,6 százalékkal) és a kereskedelemben (0,5 százalék) volt visszaesés. Januártól kezdődően először az árutermelésben is csökkenés volt tapasztalható a foglalkoztatásban (az év első két hónapjában 0,6 százalékkal), de az építőiparban, a kereskedelemben is csökkent a foglalkoztatás.
A Wifo 2024 egészére gyönge, 0,4 százalékos foglalkoztatásnövekedést vár. A decemberi előrejelzéshez képest lefelé történő korrekció a várható gazdasági növekedés változásának, csökkenésének következménye. A fellendülés későbbi beindulása miatt a foglalkoztatottak számának növekedése 2025-ben is gyengébb, 1,1 százalék lesz, a korábban feltételezett 1,4 százalékkal szemben.
A munkanélküliség éves összevetésben 2023 áprilisa óta ismét emelkedik. A gazdaság lassulása mellett e növekedés fő oka adminisztratív jellegű, azaz az Ukrajnából érkezettek munkavállalási engedélyi kötelezettségének 2023. április 21-én hatályba lépett eltörlése. A munkanélküliség növekedése 2023-ban lassú volt: 2023 harmadik negyedévében 5,8, 2023 negyedik negyedévében pedig 6,5 százalékos volt a növekedés, amit tompított az osztrák foglalkoztatási központ (AMS) képzési tevékenységének 2023 őszi bővülése. 2024 első két hónapjában a munkanélküliek száma mégis 8,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában számítottat.
Az államháztartás hiánya az idén emelkedik, jövőre mérséklődik
Az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított aránya a múlt évi 2,4 százalékról az idén 2,9 százalékra emelkedik, majd 2025-ben kismértékben, 2,7 százalékra mérséklődik. Ez egyrészt abból adódik, hogy az előző két évben jelentősen megnövekedett adóbevételek az infláció fokozatos csökkenésével lassabban fognak tovább emelkedni. A magánfogyasztás szerényebb növekedése érezhetően visszafogja majd a fogyasztási adóból származó bevételeket. Mivel a bér- és jövedelemadóban az adókulcsok inflációhoz kötött kiigazítás (azaz az ún. hideg progresszió eltörlése) késleltetett hatású lesz, a társasági adóbevételek pedig várhatóan gyengén alakulnak, a közvetlen adókból származó bevételek 2024-ben alig, s 2025-ben is csak szerényen emelkednek.
Az államháztartás bevételei 2025-ig a GDP mértékének jó 49 százalékát elérve stagnálnak, miközben az államháztartási kiadások aránya az idén éves szinten 0,6 százalékponttal 52,1 százalékra emelkedik, majd jövőre kis mértékben, 51,9 százalékra csökken. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is meghaladja a 76 százalékot, ami az elkövetkező bő másfél évben nem fog csökkenni. Ami azt jelenti, hogy a költségvetés mozgástere továbbra is korlátozott marad. A kamatkiadások aránya 2025-re a GDP 1,5 százalékára emelkedik.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása csökken
A gyengébb gazdasági teljesítmény folytán 2023-ban a termelés során felszabaduló üvegházhatású gázok kibocsátása 4,6 százalékkal csökkent úgy, hogy különösen az energiaigényes ipari termékek termelése esett vissza. A gazdasági teljesítmény 2024-ben is gyöngén alakul, emellett a nagyon meleg február miatt a fűtés iránti kereslet hasonlóan alacsony lesz, mint az átlagosnál melegebb 2022/23-as télen is volt. A tüzelőanyag-eladások volumene várhatóan szintén nem fog emelkedni, A benzineladás volumene 2023-ban a 2019. évi szinten alakult, míg a dízeleladások mennyisége valószínűleg hosszú távon is e szint alatt maradnak. Mindent egybe vetve az üveghatású gázok kibocsátása 2024-ben 2,5 százalékkal várhatóan tovább mérséklődik.
Fokozód(hat)nak a geopolitikai kockázatok
A fentiekben bemutatott előrejelzés legnagyobb kockázata az EU gazdasági fellendülésének további késése. Emellett a geopolitikai kockázatok a legutóbbi, őszi előrejelzés óta némileg nőttek. A Vörös-tengeren a hajók elleni fokozott támadások miatt egyre több árufuvarozó cég kerüli el ezt az útvonalat, és vállalja a hosszabb szállítási távolságokat, ami megterheli az ellátási láncokat. A szállítási költségek újabb erőteljes emelkedése lassítaná az infláció csökkenését, pótlólagos nyomást gyakorolva a magánháztartások reáljövedelmére, s arra kényszerítené az Európai Központi Bankot, hogy visszafogottabb kamatcsökkentést alkalmazzon.
Növeli a bizonytalanságot az Oroszországból származó földgázimport esetlegessége, miután Ukrajna bejelentette, hogy 2024 folyamán elzárja a területén áthaladó vezetékeket. Az Oroszországból származó földgáz továbbra is fontos energiaforrás mind az osztrák vállalatok, mind a magánháztartások számára. Bár léteznek alternatív beszerzési források, kérdéses, hogy az orosz földgáz kiesését elegendő mennyiséggel és milyen áron lehet majd pótolni.
A kamara főtitkára a bérhez kötődő járulékos költségek csökkentését, a bürokrácia mérséklését és a munkavégzés ösztönzését sürgeti
„Ez egy újabb olyan gazdasági előrejelzés, amely miatt fel kellene figyelnünk. Meg kell tenni a szükséges lépéseket egyrészt a vállalatok gyors és hatékony tehermentesítésére, másrészt Ausztria gazdasági telephelyi versenyképességének fenntartható erősítésére" – fogalmazott Karlheinz Kopf, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkára a tavaszi kutatóintézeti előrejelzés kapcsán. A Wifo szerint az osztrák GDP az idén – mint már említettük - 0,2, míg jövőre 1,8 százalékkal bővül; ezzel szemben a Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) kutatói ez évre fél, jövőre viszont csak 1,5 százalékos növekedést valószínűsítenek.
„Különösen a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentésében van potenciál, amit strukturális reformok révén tudunk kihasználni. Ilyen feszült időkben a vállalatoknak nem szabad olyan költségeket viselniük, amelyek valójában nem közvetlenül a munkaerőhöz kapcsolódnak”, mondta a kamarai tisztségviselő, aki a terhek enyhítésének másik kiindulópontját a túlzott bürokrácia csökkentésében látja.
A szakképzett munkaerő folyamatos hiányára tekintettel Kopf úgy véli, hogy több ösztönzőre van szükség a hosszabb munkavégzéshez. „Pontosan azokat az embereket kell befogadnunk, akik hajlandóak többet tenni a jólétünk fenntartásáért. Az ő elkötelezettségüket meg kell jutalmazni" - mondta a főtitkár. „Vonzóbbá kell tenni, hogy nyugdíjasként is többen dolgozzanak, lehetővé téve, hogy több ezer tapasztalt munkavállalót a munka világában tartsunk". Emellett az adózás szempontjából a teljes munkaidős munkát előnyben kell részesíteni a részmunkaidős munkával szemben.
A Wifo és az IHS szerint a meglepően erős fogyasztói visszafogottság és a folytatódó ipari tevékenység csökkenésének a hazai gazdaság fellendülésére gyakorolt fékező hatása, figyelmeztetett a főtitkár. „Ausztria fontos kereskedelmi partnerekkel szembeni inflációs lemaradása és az ezzel együtt járó magasabb energiaárak rontják hazánk árversenyhelyzetét.”
„A Wifo szerint a magas kamatlábak Európa-szerte visszafogják a beruházási javak és a lakásépítési beruházások iránti keresletet. Az euróövezetben az infláció megfékezésében elért jelentős előrelépés lehetővé teszi, hogy az Európai Központi Bank 2024 közepétől ismét enyhítse a monetáris politikát. Az év második felétől az EU gazdasága is ismét felgyorsulhat. A kutatók szerint ebből különösen az erős iparral rendelkező gazdaságok, például Ausztria és Németország profitálhatnak”, olvasható az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkárának kommentárjában.
Márciusban kis mértékben javult az üzleti légkör
A Wifo legutóbbi üzleti felmérésének közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt nyilvánosságra hozott eredményei az általánosan szkeptikus gazdasági várakozások enyhe javulását mutatják. Az intézet által számított, az üzleti légkörre vonatkozó mutató kis mértékben emelkedett az előző hónaphoz képest, de továbbra is negatív tartományban maradt. A növekedés elsősorban a gazdasági várakozások javulásának köszönhető, míg az aktuális üzleti helyzet megítélése a februári szinten maradt. Az összességében szkeptikus üzleti légkört továbbra is a gyöngélkedő ipari és építőipari szektor határozza meg, míg a szolgáltatók körében javult a hangulat.
Budapest, 2024. április 2.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos
Melléklet: Az osztrák gazdaság főbb mutatói 2020 és 2025 között, a Wifo 2024. évi első konjunktúra-előrejelzése alapján
Forrás: www.wifo.at, Konjunkturprognose März 2024, Hauptergebnisse
