Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A vállalati felmérések szerint a német gazdaság a recesszió küszöbére került

2022. augusztus 01.

Az energiaárak emelkedése egyre nagyobb veszélyt jelent a németországi termelés alakulására, s ez különösen érzékenyen érinti az energiaintenzív ágazatokat.

Röviden így összegezhetők azon, az ipari és kereskedelmi kamarák által készített felmérés első tapasztalatai, melyeket július utolsó napjaiban hoztak nyilvánosságra.

„A földgáz téma mindinkább egzisztenciális kérdés a feldolgozóipar számára”, olvasható a 3.500 vállalat megkérdezésén alapuló, valamennyi ágazatra és valamennyi földrajzi térségre kiterjedő felmérés eredményeit összegző tanulmányban. „Amely szerint az ipari üzemek 16 százaléka látja magát arra kényszerítve, hogy az aktuális energiahelyzetre termelése visszafogásával vagy üzleti területei feladatainak részleges feladásával reagáljon”, olvasható a jelentésben; megjegyezve, hogy „saját adatai szerint ezen vállalatok csaknem negyede már tett konkrét lépéseket, további negyede épp azon dolgozik, míg az érintett vállalatok másik fele még csak tervezi a megfelelő lépéseket”. 

Peter Adrian, a kamarai szövetség elnöke riasztónak nevezte a felmérés eredményeit, amelyek igazolni látszanak, hogy milyen terhet jelent a gazdaság szereplőire az energiahordozók tartósan magas árszintje. „Sok vállalatnak nem marad más, mint hogy bezárjon vagy a termelési tevékenységét más telephelyekre helyezzék”, fogalmazott a DIHK elnöke.

A felmérés tapasztalatai szerint különösen erősen érintettek az energiaintenzív vállalatok. Ezek körében a helyzet súlyosságát jelző értékek kétszer olyan magasak, mint az ipari átlag. Azaz: az energiaintenzív vállalatok körében 32 százalék azok aránya, amelyek termelésük csökkentésére vagy egyes üzleti tevékenységük részleges vagy teljes feladására kényszerülnek. Csaknem egy negyedük, azaz az összes energiaintenzív tevékenységet folytató vállalat 8 százaléka már végrehajtott ez irányba mutató intézkedéseket, 10 százaléknál megkezdődött a megfelelő leépítési folyamat, s további 14 százalék tervezi ilyen lépés megtételét.

A kamarai szövetség elnöke szerint „ezekből a számokból arra lehet, hogy következtetni, hogy ez idő szerint az iparban a gázfelhasználás csökkenése tapasztalható, ami mindenekelőtt a gépek és berendezések leállítására vezethető vissza. Azaz nem az energiahatékonyság javulásának javára írható.”

A felmérés eredményeinek egy további tanulsága, hogy az év közepén számos vállalatnak 2022-re még jelentős mennyiségű gázról kell gondoskodnia. Az iparvállalatok mindössze fele fedezte szerződésekkel a maga gázszükségletét, s több mint egyharmaduknak az éves szükségletük még több mint 30 százalékát kell bevásárolnia, melynek mennyisége elérheti az 50 terrawattórát. 

Peter Adrian szerint „az energiapiacok aktuális helyzete alapján az üzemek jelentős költség- és ellátási kockázatokkal szembesülnek az elkövetkező hónapokban. Sok vállalat jut arra a következtetésre, hogy az általa megélt áremelkedéseket a közvetett vagy a közvetlen nemzetközi versenyben nem tudja kielégítő mértékben áthárítani a vevőire.” A kamarai felmérésben részt vevő ipari vállalatok 63 százaléka, azaz csaknem kétharmada jelezte, hogy a magas áramköltségekben és gázárakban veszélyt látnak Németország, mint gazdasági telephely versenyképességére.

 

 

A kamarai felmérésből kitetsző borúlátás összhangban van a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 9 ezer vállalatvezető körében elvégzett legutóbbi felmérésével, melynek eredményei szintén július utolsó hetében, a kamarai felmérés eredményeivel megegyező napon kerültek nyilvánosságra.

 

Az üzleti légkör alakulására vonatkozóan a müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index súlyos aktuális helyzetet és üzleti kilátásokat takar. A részint az aktuális üzleti helyzet megítélése, részint az üzleti várakozások megítélése alapján számított jelzőszám a júniusi 92,2-ről júliusra 88,6 pontra esett vissza, ami utoljára 2020 júniusában, pár hónappal a koronavírus-járvány kitörése után volt ilyen alacsony.

 

Ezen belül

  • az aktuális helyzetre vonatkozó mutató a májusi 99,6 és a júniusi 99,4 pontról júliusra 97,7, míg
  • az üzleti várakozások mutatója az egy évvel korábbi 100,9, továbbá az idén februári 98,9 és a júniusi 85,5 pontról 80,3 pontra esett vissza. 

 

„Németország a recesszió küszöbén áll”, mondta Clemens Fuest, az Ifo elnöke, utalva arra, hogy a vállalati vezetők a közelmúltnál szkeptikusabban nyilatkoztak az általuk vezetett vállalat üzleti helyzetéről és kilátásairól. „Az Ifo üzleti légkörre vonatkozó mutatójának masszív visszaesése elsősorban a német vállalatok gázválságtól való félelmét tükrözi.

 

A főbb gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóipari jelzőszáma különösen kedvezőtlen képet mutat. A vállalatok jövővel kapcsolatos borúlátása 2020 áprilisa, a koronavírus-járvány kitörése óta a legmagasabb, de saját aktuális üzleti helyzetük megítélése is romló tendenciát mutat.

 

A szolgáltatási szektor üzleti légköre szintén sokat romlott. Ezen belül különösen a várakozások alakulnak kedvezőtlenül úgy, hogy a turizmus és a vendéglátás korábbi markáns derűlátása is megfordult.

 

A kereskedelmi vállalatok ugyancsak beálltak a romló üzleti légkört jelzők sorába: a korábbinál elégedetlenebbek folyamatban lévő üzleteikkel, ráadásul a következő hónapokra vonatkozó várakozásai is kedvezőtlenek. Ez idő szerint nincs a kereskedelemben olyan részágazat, amely derűlátóan tekintene a jövőbe.

Az építőipar az előző hónap rövid élénkülése után az üzleti légkör újra számottevően romlott. Az aktuális helyzet megítélése a 2016 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, s az ágazat vállalatainak a közeljövőre vonatkozó várakozásait is nagyfokú pesszimizmus jellemzi.  

 

Mindent egybe vetve: a müncheni Ifo intézet felmérése alapján ez idő szerint nincs a német gazdaságban egyetlen olyan főbb tevékenység sem, melyben javulna akár a jelenlegi helyzet, akár a közeljövőre vonatkozó kilátások megítélése. Ipar, szolgáltatások, kereskedelem és építőipar – valamennyiüket az aktuális üzleti helyzet és a közeljövőre vonatkozó kilátások negatív megítélése jellemzi.

 

Ellentmondásos exportkilátások

 

A németországi gázhiány veszélye az exportáló vállalatok hangulatára különösen rányomja a bélyegét. Az Ifo intézetnek az üzleti légkör alakulásáról szóló jelentés kiadása másnapján nyilvánosságra hozott, 2.300 feldolgozóipari vállalat megkérdezésén alapuló felmérése a soron következő három hónapra az exportvárakozások csökkenését jelzi, ámbátor a derűlátó és a borúlátó vállalati válaszok egyenlege továbbra is kiegyensúlyozott maradt.

 

A felmérés szerint az adatfeldolgozó berendezések, az elektronikai és optikai termékek gyártói jelentős exportnövekedésre számítanak és az italipar is bízik abban, hogy növelni tudja külföldi eladásait. A felmérés szerint az autóipari vállalatok és a gép- és berendezésgyártók mérsékelt növekedésre számítanak.

 

A vegyiparban viszont a vállalatok egyre szkeptikusabbak az exportkilátásokat illetően, s ugyanez vonatkozik az élelmiszereket gyártókra is. A nyomdák, a gumi- és műanyagáru-gyártók, valamint a bútorgyártók egyértelműen csökkenő külföldi üzleti tevékenységre számítanak.

 

Készítette: 

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
tudásgazdasági referens
Kulturális és Innovációs Minisztérium

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az IKT szakma legfontosabb szereplői újra találkoznak, hogy megvitassák a digitalizációs irányzatokat, kiértékeljék a megvalósult fejlesztéseket és megismerjék a további lehetőségeket.
A Modern Vállalkozások Programja – Válságálló digitalizáció elnevezésű online eseménye első sorban azt vizsgálja meg, hogy melyek az első és legfontosabb tennivalók a kialakult válsághelyzetben, a kkv-k hogyan tudják csökkenteni a digitalizációs ...